Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-95

$5. eiviéfss ülés mireziss 14. 1S86. 209 Lázár Ádám képviselő urak adtak be módosítást. Teleszky képviselő ur új szöveget javasol a bekezdés helyett, Lázár képviselő ur meghagyja ugyan a szöveget, de^ utána új szöveget akar tétetni. Ha tehát Teleszky képviselő ur módosítása elfogadtatik, akkor Lázár képviselő uré elesett, mert az ugyanazt akarja egy másik bekezdésben. Mielőtt a kérdéseket feltenném, méltóztassanak meghallgatni a módosítványokat. Nagy István jegyző (olvassa a mödosüványokat). Elnök i Kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni az első bekezdést a bizottság szövegezése szerint szemben Teleszky képviselő ur módosításával, igen vagy nem? (Nemf) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy nem fogadtatik el. Kérdem most, méltóztatik-e elíogadniTeleszky képviselő ur módosítását ? (Elfogadjuk!) Teleszky képviselő ur módosítványa elfogadtatott és igy Lázár képviselő uré elesett. A második bekezdés nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. Az a) pont sem támadtatván meg, elfogadtatik. A h) pontban az előadó ur ezen szavakat „és a csendőrség" kihagyatni kívánja, minthogy ez már előbb előfordult. Azt hiszem, ezt elfogadni méltóztatnak. (Helyeslés.) A c) és d) pontok nem támadtatván meg, elfogadtatnak. Az e) ponthoz Földváry Miklós képviselő ur azon módosítván)*! adta be, hogy az első sorban előforduló ezen szók helyett „bányatársládákhoz1 tétessék „a bányavagy erdészeti társládákhoz". (Elfogadjuk!) Elfogadtatott ! Következik Csanády Sándor képviselő ur módosítványa, mely szerint a szöveg végére egy új bekezdés tétetnék, a mely igy szól: Nagy István jegyző: [olvassa a módosítvényt.) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen új bekezdést elfogadni. Igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Következik a 65. §. Tibád Antal jegyző (ofoassa a 65. %-t). Lázár Ádám: T. ház! Ezen szakasz kapcsolatban a 17. és 63 S-okkal fontos intézkedést tartalmaz, a mennyiben részint az ezen törvény meghozataláig szerzett jogokról, részint az elévülés kérdéséről szól és ez irányban a pénzügyi bizottság csak annyit mond, hogy osztja a kormány indokolását. A kormány indokolása pedig e szakaszokhoz igy szól. (Olvasta). „A 63. és 65. §-okban az általános jogi elveknek megfelelőleg kimondatik, hogy a törvényben s nevezetesen ennek 17. §-ában megállapított elévülések, melyek az eddigi szabályokban megLÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. V. KÖTIT. állapítva nem voltak, a törvény hatálybaléptétől számítandók; s a 65. §-ban, ugy az általános jogi elveknek, mint a törvény kedvezőbb elbánást biztosító intentiójának megfelelőleg az mondatik ki, hogy a törvény hatályba léptéig szerzett igények fentartatnak." Teljesen osztom és méltányolom az utóbbi kifejezést, valamint a 65. §-ban foglalt azon intézkedést, hogy az ezen törvény életbeléptéig szerzett igények fentartatnak és a nyugdíjazás esetén figyelembe veendők. Mert ennek természetes és jogi értelme nem lehet egyéb, mint az, hogy akik már akkor, mielőtt a tőrvény meghozatik, oly államásokban voltak, melyekben nyugdíjképességgel birtak az eddigi szabályok szerint, azokra nézve, ezen törvény meghozatala után is ezen igények tekintetbe veendők. Más kérdés az, hogy azok, a kik a törvény meghozatala napján szerzik meg e jogot, értem a ministereket és az államtitkárokat, vájjon ezekre nézvt azon szolgálataik, midőn nem voltak még nyugdíjképesek, mint szerzett jogok tekintetbe vehetők e. Részemről azt hiszem, hogy józan felfogás szerint és a fogalmak erőltetése nélkül ellenkező értelmet nern lehet tulajdonítani, mint azt, hogy szerzett jogokban nem részesülhetnek, hanem a törvény kihirdetésétől kezdődnek jogaik. Ezek alapján, figyelembe véve az előadott tárgyilagos érvelést, a következő inódosítványt vagyok bátor előterjeszteni. A 65. §-hoz új bekezdéskép jönne: „A ministerek és államtitkárok nyugdíjigénye e törvény életbe léptétől számítandó és e részben a jelen törvény 17. §-?., irányadó." Ajánioni ezen módosííványt elfogadás végett ElílÖk: Ezt ép most tárgyaltuk. (Ugy van!) Kétszer nem lehet ugyanazon egy dolog felett szavazni. Azt tartom, mikor épen most döntött a ház Csanády képviselő ur indítványára a kérdésben, azt nem lehet újra szavazás alá bocsátani. (Helyeslés.) A szakasz nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Tibád Antal jegyző (olvassaa 66. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Mélrótátott a 8. §. tárgyalása ilkalmávai a pénzügy; bizottsághoz utasítani annak 9. pontjára vonatkozólag Horánszky Nándor t. képviselő ur azon indítványát, hogy a törvényhatósági szolgálatban teljesített évek beszámítására nézve vétessék kiindulási pontul az 1867-iki év. midőn az alkotmányos törvényhatóságok visszaállíttattak. A pénzügyi bizottság ezen eszmét elfogadván, új szöveget ajánl elfogadásra. Különösen két tekintetet vagyok bátor előrebocsátani. Egyik az, hogy ÓZ 1867 iki elfogadván, egy httározott időpontot kel

1 megjelölni és erre nézve, tekintettel a megyék visszaállításának idejére, Julius 1 -ét ajánlja a bizottság. A másik kisebb fontosságú, úgyszólván 27