Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-95

95- .-rsxáffOí üicS márpsius l-l. 188-5. 205 tette szó után ,el" szócska beiktatásával elfogadtatik. Tífeád Antal jegyző (olvassa a 4

c

., 49. §-okat, melyek változatlanul elfogadtattak. Olvassa, az 50. §4). Teleszky István: T. ház! Az 5. §-nál elfogadott és a 35. §-nál már következetesen keresztül vitt módosítványnak megfelelőleg bátor vagyok egyszerűen indítványozni, hogy az 50. §. 4-ik pontjában e szavak helyett: „oly büntetendő cselekményt követ el, melyre a büntető törvény mellékhíintetéskép hivatalvesztést állapít meg* tétessenek e szavak : „valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre ítéltetik, illetőleg az 5. §. 4. pontjában említett hatálylyal elítéltetik". Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Titoád Antal jegyző (olvassa). Lázár Ádám: T. ház! E szakasznál két módosííványt vagyok bátor beterjeszteni, melyeket röviden csak azzal indokolok, hogy hivatkozom egyszerűen az 1875 évi XXXTI. törvényczikk által megalkotott nyugdíj-törvényre. Abban igen helyesen meg van mondva azon különböztetés az ily árvák ellátásánál, hogy ingyenes legyen. Ez a szó döntő, hogy „ingyenes". Következőleg itt e szakasznál a szaküsz harmadik pontjában az „intézeti" szó után az „ingyenes

:i szót kérném beiktattatm. További módosításom az, hogy ugyanezen harmadik pontnak a végéhez hozzácsatoltassék, tekintettel azon körülményre, mely szerint az ily ellátás, ha megszűnik időközben egy vagy más ok miatt, de minden esetre a 41. szakaszban körülirt életkor elérése előtt, abban az esetben, ha az ily akadályok nem állanak fenn többé, illetve, ha az ingyenes ellátás megszűnik, de még az előirt életkort nem érte el, a nevelési járulék igénylése iránti jogosultsága újból feléled. Ez benne van az 1875. évi XXXII. törvényezikkben, ha ez már ott szükséges volt, annál szükségesebb itt, midőn államilag kell gondoskodni az árvák jövőjéről. Módosítványom igy hangzik: Ezen szakasz harmadik pontjában az „intézeti" szó után az „ingyenes

8 szó tétessék, továbbá ugyanezen pont végéhez a következő tétel iktattassék be : „de ezen nevelési járulékhoz való igény újból feléled, ha az ingyenes ellátás a 41. §-ban előirt életkor elérése előtt megszűnt". Hegedűs Sándor előadó: T.ház! Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy Lázár Ádám képviselő urnak mindkét módosítványát elfogadhatom. Nagy István jegyző (újabban olvassa a módosítványt). Elnök: Az 50. §-hoz Lázár Ádám képviselő ur as imént felolvasott két módosítványt nyújtott be. Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e az e szakasz harmadik pontjához beadott első módosítványt elfogadni ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Kérdem már most, méltóztatik-^ a pont végéhez beadott módosítványt is elfogadni ? (Elfogadjuk !) A módosítványok elfogadtattak. Ezen kivül Teleszky képviselő ur is nyújtott be egy módosítványt e szakasz 4. pontjához, mely szintén felolvastatott. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a módosítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva, a módosítvány elfogadtatott. A szakasz többi része nem támadtatván meg, elfogadtatik. Ennélfogva kijelentem, hogy az 50. §. Lázár Ádám és Teleszky István képviselő urak módosítványával fogadtatott el. Tibád Antal jegyző (olvassa az 51—63. szakaszokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa a 64. §-t). Teleszky István: T. ház! A 64. §-nak, jelesen e szakasz első bekezdésének czélja az, hogy összhangot állítson fel ezen nyugdíjkiadást tárgyazó törvény és azon külön törvények közt, melyek a birák és bírósági hivatalnokok nyugdíjazására nézve érvényben vannak. Mint az indokolásból kitűnik, e törvényjavaslatot azon nézetem szerint helyes intentio vezette, hogy inig egyfelől mindazon előnyökben, melyeket ezen törvény a mostani állapotokkal szemben a nyugdíjazás kérdésében biztosít, a birák és bírósági hivatalnokok is részesíttessenek, addig másfelől fentartassanak a bírákra vonatkozó külön törvények mindazon eminens szabályai, melyek a birói függetlenség biztosítása szempontjából ezen külön törvényekben megállapítva vannak. Nagyon természetes ennélfogva, hogy a nyugdíj-törvény nem foghatja érinteni a birói át helyezheíetienség kérdését. Nem változtatja, nem változtathatja, nem kívánja megváltoztatni azon intézkedést, mely szerint a biró, még ha új szervezés következtében az állomás megszüntettetik is,legalább fele illetménynyel nyugdíjazandó. Nem változtathatja meg azon intézkedéseket, melyeket a törvényhozás azért állapított meg, hogy a biró nyugdíjazása azon esetben is, midőn ennek a törvény szerint helye van, csak az evégre előirt külön fegyelmi eljárás útján s maguk a független bíróságok hatáskörébe utalva, megmaradjon és fentartassék. Én e törvényjavaslat ebbeli intentióját helyeslem. Kifogásom van azonban az ellen, hogy ezen első bekezdés mindazt, a mit kifejezni akar, nem elég helyesen, nem elég kimerítően fejezi ki. Nevezetesen nélkülözöm a törvényjavaslat ezen bekezdésében azt, hogy megemlittessék, miszerint a kivétel áll a királyi ügyészség tagjaira is. Igaz, hogy a 1871. évi VIII. törvény czikk 2. §. egy speciális eset alkalmából jelesen a birói felelősség tárgyában kimondja, hogy ezen kifejezés alatt birák és bírósági hivatalnokok, értetnek » királyi ügyészek is. De mindamellett, különösen tekintettel arra, hogy a birák nyugdíjazására vonatkozó törvényes szabályok a királyi ügyé-