Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-95
85 országos Qlós márezius 14. ISSö. 201 nyugodni, ha az ugy állapittatik meg, a mint talán a javaslat iutentiója sem volt messzebbre menő, hogy csak a bűnös, hibás nő essék el nyugdíjigényétől, nem pedig a büntetlen, az ártatlan is. Hogy ezen intentiónak elég tétessék, hogy ezen irányban a törvény semmi kétséget ne engedjen, bátor vagyok a negyedik ponthoz a következő módosítást benyújtani: „A 35. §. 4. pontjában ezen szavak helyett: „az együtt nem élésnek nem ő volt oka" teendő volna: „az együtt nem élés nem az ő hibájából következett be". Ajánlom e módosítást elfogadásra annyival inkább, mert azt hiszem, hogy ugy az érdekelteknek, mint a t. kormánynak is érdekében van lehetőleg praecis és világos szerkezetet állapítani meg, mert a í'enforgó esetekben meg vagyok győződve, hogy a kormány méltányossági érzettől vezéreltetve nem fogná e szakaszt ugy alkalmazhatni, mint most szövegezve van, már pedig mindig helyesebb, ha a törvény nem kényszeríti az alkalmazásra hivatott közeget a törvénynek — esetleges méltánytalanság elkerülése végett — erőszakos magyarázatára. Hogy ennek eleje vétessék, ép azért vagyok bátor a t. háznak ezt a módosítást elfogadásra ajánlani. Elnök l Fel fog olvastatni a módosítvány. Nagy István jegyző (olvassa a módosítvány t). Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Van szerencsém kijelenteni, hogy ezen módosítás ellen semmi észrevételem nincs. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, ha az előadó ur sem kivan szólani, következik a szavazás. A 35. §-hoz két módosítvány adatott be. Tudniillik a 4. ponthoz és az utolsó bekezdéshez; azt hiszem, tehát kijelenthetem, hogy az első bekezdés az 1., 2., 3. pont és az ötödik bekezdés meg nem támadtatván, elfogadtatott. A 4. ponthoz Sághy Gyula képviselő ur adott be módosítványt. Azt hiszem, méltóztatik a t. háznak e módosítványt elfogadni. (Elfogadjuk!) Tehát a szöveg e szerint fog kiigazittatni. Az utolsó bekezdéshez Teleszky képviselő ur adott be módosítványt, melyet a t. ház, azt hiszem, szintén méltóztatik elfogadni. (Elfogadjuk!) Elfogadtatván, a szöveg e szerint fog kiigazittatni. Tibád Antal jegyző (olvassa a 36. §-t). Ámon Ede: T. ház! Én a tárgyalás alatt levő szakaszt a törvényjavaslat legfontosabb határozmányai közé sorolom, mert az a nyugdíj összeget azon esetre állapítja meg, mikor arra rendszerint leginkább szükség van, tudniillik mikor az állami tisztviselő neje özvegységre jut. A törvényjavaslat 36. §-ának első bekezdésében az özvegy nyugdíjának kiszabására a férj KÉPVH. SAPLÓ. 1884—87. V. KÖTET. beszámítható javadalmazása vétetik alapul. Nem tagadom, hogy a paragraphus ezen szövegben is világos mindazok előtt, a kik az egész törvényjavaslatot áttanulmányozták és annak szellemébe szakértelemmel behatoltak; nem tagadhatni azonban, hogy ezen kifejezésnek: „beszámítható javadalmazás" igazi értelme iránt a közönségnél, főleg pedig a laieus nagy közönségnél kételyek fognak felmerülni; nevezetesen az iránt, hogy mi értendő nyugdíj-állapotban elhalt tisztviselőnél ezen kifejezés alatt, főleg miután az utolsó bekezdésben ezen kifejezés is használtatik: „beszámítható utolsó javadalmazás". Kétely támadhat ugyanis az iránt, vájjon ezen „utolsó javadalmazás" az illető tisztviselőnek utolsó izben élvezett nyugdíja-e vagy pedig a nyugdíjazását megelőzőleg utoljára élvezett fizetése-e? Kétely támadhat annyival inkább, miután mindkét rendű járulék a tágabb értelemben vett javadalmazás fogalma alá sorolható. Én azt hiszem, hogy a szakasz valódi értelme iránti minden kétely könnyen eloszlatható lesz, ha az első bekezdésben hivatkozás történik a törvényjavaslat azon szakaszára, mely a javadalmazás fogalmát megállapítja, tudniillik a 6. §. b) pontjára, mely szerint a javadalmazás alatt a „szolgálatban" utoljára húzott beszámítható javadalmazási összeg értendő. Miután meg vagyok győződve, hogy a szöveg ezen praeeisirozása a közéletben üdvös hatással lesz és sokak megnyugtatására szolgál, bátor vagyok a 36. szakasz első bekezdésében e szavak után: „a férj beszámítható javadalmazásának'' ennek zárj el közötti beiktatását kérni — 6. §. b) pontja. Kérem, méltóztassék módosítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Tibád Antal jegyző (olvassa). Hegedűs Sándor előadó: T. ház! Nekem is van egy csekély módosításom, a mely az előbbi határozatból folyik. Tudniillik a 27. §-ban méltóztattak a „napszámosok" szó után beiktatni a „munkások" szót is, ennek megfeleíőleg az utolsó sorban „napszámosok" szó után a „munkások" szó szintén beiktatandó. (Helyeslés.) Elnök: A 36. §-hoz két módosítvány adatott be, melyek azonban a szakaszt nem támadják meg, igy kijelentem, hogy annak szövege elfogadtatott Amon képviselő ur az első bekezdés második sorában „javadalmazásának" szó után zárjel közt beiktatni kívánja „6. $. b) pontja". (Helyeslés.) Gondolom, ezt a t. ház elfogadja. (Elfogadjuk!) Hasonlókép az előadó ur kívánja az utolsó bekezdés utolsó sorában „napszámosok" szó után „munkások" szót beiktatni. Azt hiszem, ezt is elfogadja a t. ház. (Elfogadjuk!) Tehát mindkét módosítvány elfogadtatott. Tibád Antal jegyző (olvassa a 37. és 36. 26
