Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-93

174 93. orsaágoä ilés atércziu^ 12. ISSí. kalmazva vannak, végleges minőségben és előzetes fizetéssel és lakbérrel, gondolom, hogy azon kimutatásban, melyet a képviselő ur szives volt előterjeszteni, lakbér is volt számukra kitűzve, nyugdíjigénynyel bírnak. A régebbi szabályok mellett lehetetlen volt a nyugdíj iránt intézkedni, mert határozottan ki volt kötve, hogy nyugdíjigényt nem tarthatnak. Ezen törvény alapján ez járni fog. (Helyeslés.) Ez felfogásom. Elnök: Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: T. ház! Minthogy Fenyvessy Ferencz képviselő ur módosítványában reám hivatkozott, kötelességemnek tartom nyilatkozni. (Halljuk!) Megjegyzésem először is az, hogy én ugy emlékszem, többféle okot mondtam, a melyeknél fogva nem járulok Körösi Sándor képviselő ur módositványához. Ezek közül Fenyvessy képviselő ur csak egyet ragadott ki és azt mondja, ha a viszonosságot helyre lehet állítani, akkor a pénzügyminister hozzáfog járulni. De fennáll még a többi nehézség, sőt még ezen most említett nehézség sincs elhárítva. Méltóztassék megengedni, hogy ugy, mint előbb nyilatkoztam, azt mondhassam, hogy a felekezetekre törvény faltai a viszonosságot kimondani nem lehet; mert ha az csak a magunk részéről mondatnék ki, ez által egy feltételes törvény alkottatnék, a mi mégis egészen új dolog volna. Én Fenyvessy t. képviselő urat e felszólalás tekintetében az összes felekezetek megbízottjának nem tekinthetem; és ha bármely felekezetnek az országban nehézsége lett volna a törvényjavaslat ezen intézkedése ellen, minthogy a törvényjavaslat már novemberben ismeretes volt, bizonyára kérvénynyel járult volna a törvényhozáshoz, tudtommal pedig ez iránt sem törvényhozáshoz, sem kormányhoz egyetlen egy kérvény sem érkezett be. Ezen okoknál fogva Fenyvessy t. képviselő ur módosítványát nem fogadhatom el. (Helyeslés joUhHegedüs Sándor előadó: T. ház! Azok után, a miket a t. minister urak mondottak, azt hiszem, nem szükséges tüzetesen kiterjeszkedni az ellenvetésekre, csak azt vagyok bátor ajánlani a t. háznak, hogy ha a felekezeteknél teljesített szolgálatokat kezdjük beszámítani az állam terhére, akkor, ha igazságosan és rendszeresen akarunk eljárni, nemesak a középtanodák tanáraira, hanem általában minden tanintézetre nézve igy kellene eljárni s azt hiszem, hogy ez pénzügyi tekintetben igen jelentékeny terhet okozna. Másfelől, hogy maguk a felekezetek nem igen érzik ennek szükségét, bizonyítja az, hogy azok részéről egyetlen egy kérvény sem érkezett be. Én tehát reájuk feltételeket dietálni és minden kérés nélkül nekik ily feltételes kedvezményt nyújtani a törvényhozás részéről helyesnek nem tartom. A mi pedig az egyes szolgálati ágak különböző kedvezményeit illeti, bátor vagyok a pénzügyi szempontot még egyszer hangsúlyozni. Mert a mily szépen és helyesen indokoltatott itt az egyes szolgálati ágakra nézve az évek leszállításának szüksége, azt ép ugy lehet a többiekre nézve is előadni, mert hogy ezekre is mily terhes feladattal és munkássággal és mily erőmegfeszítő, egészségrontó feladatokkal kell küzdeni egyes állami tisztviselőknek, arra nézve bátor vagyok felemlíteni a bányászokat, az adótiszteket, a pénzügyi közegeket, kik egészségük koczkáztatásával, vagy mint számfejtők egész nap görnyedezve az idegfeszítő és lehet mondani észtemésztő és rontó számokkal foglalatoskodnak, továbbá a törvényszéki közegeket, csendőröket és erdészeket. Azt hiszem, hogy minden szolgálati ágnak meg vannak a maga kellemetlenségei és az egészségre nézve veszélyei, de hogy ha igy egyenkint bonczoljuk és igazoltaknak fogjuk látni, hogy ezek csakugyan túl vannak terhelve és egészségük veszélyeknek van kitéve, logice oda fogunk kilyukadni, hogy a 40 évet egészen kitörüljük és a 30 évet általánosítsuk. Ennek egyszerű következménye pedig azon félmillió költségtöbbleten felül, mely ezen javaslat törvény-erőre emelése folytán beáll, még egy millió volna. Ha a t. ház e milliót még hozzá méltóztatik csatolni, akkor igenis belátom a pénzügyi eredményről való gondoskodást, de addig indokoltnak nem látom az egyes különböző szolgálati ágaknak kedvezményben részesítését; mert a pénzügyi tekintetek és az osztó igazság itt tekintetbe véve nincsenek. Ajánlom a szakasz elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. A 23. §-hoz több rendbeli módosítvány adatott be. Azt hiszem, legczélszerübb lesz, ha a szavazás a bekezdések szerint ejtetik meg. (Helyeslés.) Az első bekezdés szövegében nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatott. Ezen első bekezdéshez Barla József képviselő ur adott be egy módosítást, mely szerint az első sorban ezen szó után „tanítók* még a következő szavak iktattassanak be: „távirdai és postahivatalnokok". Komlóssy Ferencz képviselő ur ugyancsak e helyen a következő szavakat kívánja beiktattatni: „királyi törvényszékek, ügyészségek, királyi járásbíróságok, bírói és ügyészi tagjai". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a Barla József képviselő ur módosítványát elfogadni ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Most méltóztassanak felállani azok, a kik