Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-93

172 S3. országss ülés máresiiiis 12. 18S* állam annyi középiskolát tartana fenn, a mennyi körülbelül megfelelne a közszükségnek s e mellett a felekezetek is imitt-amott fényűzési, vagy tisztán felekezeti czélból középiskolákat tartanának fenn és akkor kívánná valaki, hogy ezekre is terjesz­tessék ki a szolgálati évek beszámítása : azon eset­ben talán lehetne mondani, hogy ez felekezeti fel­fogás, mert ezen iskolák kizárólag felekezeti ér­deket szolgálnak és ha indirecte közművelődési czélokat is mozdítanának elő, mégis főfeladatuk felekezeti érdekek ápolása volna, mert az állami intézetek kellő száma mellett szorosan közmíve­lődési szempontból fölöslegeseknek lehetne azo­kat mondani. De a mint ma áll a dolog, midőn az összes középiskolai oktatás majdnem kizáró­lag a felekezetekre van bizva, midőn az állam e téren állandólag elmulasztja a maga köteles­ségét és az állam köselesságeit a felekezetek teljesítik: akkor azt mondani, hogy e kedvez­ménynek a felekezeti iskolákra való kiterjesz­tése felekezeti felfogás: nem egyéb, mint a dol­goknak helytelen szempont alá helyezése. Ez nem felekezeti felfogás t. ház, hanem állami fel­fogássá válik (Helyeslés a baloldalon) az által, hogy az egész magyar közmívelődési ügynek ezt az ágát csaknem kizárólag a felekezetek látják el. Ily helyzetben t. ház, a középiskolai tanárok, akár az egyház, akár az állam szolgálatában állnak, egyaránt a nemzet közmívelődési érdekeit szolgáliák, sokkal inkább ezt, mint a felekezetét és az államnak nemcsak annyi volna a kötelessége irányukban, hogy ha átveszi őket szolgálatába ,ott töltött éveiket beszámítja, hanem annál sokkal na­gyobb kötelesség néz rá a közel jövőben, mely elől kitérni lehet még egy pár évig, de hosszasabban nem; ez elől kitérnie pedig igen nagy igazság­talanság volna. Bátor vagyok ezért a magam részéről hozzá járulni azon indítványhoz, hogy a felekezeti közép­iskolák tanárainak ha állami szolgálatba vétetnek át, a felekezeti szolgálatban töltött éveik a nyug­díjnál beszámíttassanak. (Helyeslés balfélöl.) Komlóssy Ferencz: T.képviselőház! Kem volt szándékom felszólalni; de felszólalok miután egy kérvényre bukkantam, melyet a nyitrai királyi törvényszék, járásbíróság birói és ügyészségi karra tagjai nyújtottak be a t. házhoz. Azt, gondoltam találkozik Nyitramegye nyolcz kormánypárti képviselője közt egy, ki az ügyet elő fogja adni. S habár meg vagyok győződve arról, hogy ezen utón legkevésbé leszek képes ered­ményt elérni és a kérvényt hiába támogatom, mert a „Nemzef-bol értesültem, hogy a kérvény hattyúdalát már elzengették tegnap a szabadelvű pártban ; azért mégis, mint nyitramegyei képviselő kívánok különösen egy pontra reílectálni, méltá­nyosnak tartván azonban mindazon pontokat, me­lyeket az illetők a ház elé terjesztettek, kiemelem azt, hogy náluk is a 30 év vétessék fel maximum­nak, melynek alapján igényt tarthatnának nyug­díjra és igen csudálkozom, hogy azon t. urak, kik a törvényjavaslatot kidolgozták s kik talán szintén igazságügyi tisztviselők, nem respectálták az ő kérelmüket, mert nekik kellene legjobban tudni, hogy az igazságügyi tisztviselők teendői bizonyára oly terhesek, mint akármely más állami tisztvise­lőké. Azt gondolom, azért nem respectálták ezen kérelmet, mert vagy még fiatalok és 30 évig nem szolgáltak és így nem tudhatják, mi az a 30 évi állami tisztviselőség vagy nem ugy szolgálták, mint kellett volna szolgálniok. Ezek alapján bátor vagyok a következő módo­sítást beterjeszteni: „A 23. §-ban e szavak után „alá nem eső tanítók" közbeiktatandók: „a királyi törvényszékek, ügyészségek, királyi járásbíróságok birói és ügyészi tagjai". Még reílectálni óhajtok igen röviden Helfy t. képviselőtársam egyik mondására, mely szerint, ha a tanároktól megkérdeznék, nincs-e hivatal, mely az övékénél terhesebb, kénytelenek volnának bevallani, „hogy van". Distinguálni kell itt. Azt hiszem, a lelkiisme­retes jóravaló tanár nem mondaná, hogy van ter­hesebb állás is. Ez relatív dolog és attól függ, hogy az illető tanár hivatásának megfelel-e, mert ha meg akar felelni, akkor éjjelét, nappalát kell szentelni hivatásának. Körösi t. képviselőtársamnak a posta- és távirdatisztekre vonatkozólag előadott okait, me­lyek arra indították, hogy kérvényüket támogassa, egytől egyig aláírom és megtoldom azzal, a mire nemreílectált, tudniillik azsklók zaklatásai (Halljuk! a szélső baloldalon) szintén egyik sürgős ok lehetne arra, hogy 30 évvel nyugdíjaztassanak, mert egész­ségükre, idegrendszerükre nagy befolyással van e körülmény. De mikor elfogadom javaslatát, hogy 30 év múlva nyugdíjaztassanak . . . Jókai Mór: A zsidók? (Derültség.) Komlóssy Ferencz :. .. egyúttal jó lett volna, ha gondoskodik arról is, mivel fogjuk a deficitet pótolni! (Halljuk! a szélső baloldalon.) Erre nézve legjobb volna, ha a pálinka- és eczet­főzökre (Krauss! a bal- és szélső baloldalon) újabb adónem hozatnék be. Irányi Dániel: T. képviselőház! Előre bocsátva, hogy Barla József t. képviselőtársam módosítványát, a mi a távirászatnál alkalmazott tiszteket illeti, magamévá teszem, engedje meg azonban a t. ház, hogy a férfiakon kivül különösen a nőkre hívjam fel a t. ház figyelmét. (Halljuk '.) Méltóztatnak tudni, hogy a távirdánál nők is vannak alkalmazva, az pedig elöljáróik összhangzó bizonyítványa szerint ki van mutatva, hogy ebbeli tisztüket pontosan, lelkiismeretesen teljesítik s ennélfogva ugyanazon elbánásra érdemesek, mely­ben maguk a férfiak részesülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents