Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-83

IQ 83. országos ülés fetaár 27. 1885. illeti, ez az, a mi reám kellemetlen benyomást tett. Magam is, mint ily egyháznak tagja, folyton vártam azon időt, mikor a teljes vallásegyenlőségnek külsőleg is a kifejezés meg fog adatni és azon protestáns egyházaknak, melyek eddig a felsőházból ki voltak zárva, a beléphetés, a teljes egyenjogúság alapj"án lehetővé fog tétetni. És midőn a ministeri beterjesztésben olvastam, hogy a kathoiikus püspökök fentartandók, mivel ők egy egész megyével birnak, ellentétnek tűnt fel előttem, hogy ugyanezen elv ne alkalmaztassák a protestánsokra és az összes protestáns elöljárók be ne vétessenek az új felsőházba. Az itt felmerült vitatkozások azonban, melyekre különösen Kovács Albert t. képviselő ur nyújtott anyagot, meggyőztek arról, hogy e tekintetben is téves úton járok. (Halljuk!) T. ház! A számadatok, (Felkiáltások a szélső baloldalon : A számla! Derültség) melyek erre nézve fölhozattak, győztek meg engem, hogy a felsőházban a protestánsok— habár nem az egyes felekezeteket, hanem azoknak összességét tekintve — lehetőleg a számaránynak megfelelő képviselést fognak nyerni és miután erre nézve én meggyőződést szereztem, sőt magából a ministerelnöki nyilatkozatból hallottam azt, hogy a felsőháznál a katholikus tagok bekövetkezendő szaporítása esetében a protestánsokra nézve is több egyházfő számára lesz hely biztosítva: én ebben megnyugodtam s megnyugodtam azért, mert az egész törvényjavaslat nemcsak jogokat oszt, hanem jogokat is megszorít és az én protestáns szellememmel inkább megférőnek tartom azt, bogy a midőn a közérdek megkívánja, hogy a bennünket netalán megillető jogból engedjek, inkább megtegyem ezt, minthogy magát az egész törvényjavaslat sorsát koezkáztassam. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennélfogva én elfogadom a protestáns felekezetekre vonatkozó részét e szakasznak. (Helyeslés a jobboldalon.) Következik a zsidó rabbinusra vonatkozó intézkedés. (Halljuk! a szélső baloldalon.) Legkevésbé i sem csodálkozom, hogy ha azon antisemita urak, kik magukról azt állítják, hogy itt egy antisemita pártot képeznek, a törvényjavaslatnak ezen részét megtámadják és nem fogadják el. Ok nem teli étnek másként a választóknak tett ígéretüknél fogva. Én azonban t. ház, mig elismerem minden pártnak létjogosultságát, mihelyt megalakult; az,hogy valósággal észszerű létjogosultsága van-e, nem ismerem el. És én bocsánatot kérek, de az antisemita pártnak, mint pártnak észszerű jogosultságát elismerni nem tudom. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás és felkiáltások a bal- és szélső baloldal egyes padjain: Hát a számla?!) Szívesen szolgálok számlával a történelemből. (Zajos derültség.) Nem ismerem el észszerű jogosultságát a^törj ténelem alapján. Egyebek közt szoktam én is magamnak azt az élvezetet szerezni, hogy olvasgatom a hazám történelmét. Ezen történelem engem arról győzött meg, hogy antisemita érzelem Magyarországon mindig volt. (Felkiáltások a bal- és a szélső baloldal egyes padjain: No hát! Halljuk ! Halljuk! a jobboldalon.) De mit tanultam én, végig nézvén az egész történelmet, ezen antisemita érzelmet és antisemita intézkedéseket illetőleg? Azt tapasztaltam, hogy a mennyire a történelem visszamegy, antisemita országos intézkedések szent Lászlóig nem voltak. Szent László korszakában, midőn egyáltalán a keresztény vallással szemben létezett felekezetek ellen szigorú intézkedések történtek, igenis látszanak és már vannak antisemita intézkedései:. És Kálmán király idejében, kinek, magas fenköit szellemét senki tagadni nem fogja, már ellentétes irányban van fejlődés. II. András korszakában, kinek gyengeségét a történelem elismerte és kinek uralkodása alatt főkép az olygarchia és a magas clerus ragadta kezébe a hatalmat, ismét az izraeliták irányában a létező jogokat megszorító és azokat elvevő intézkedések tétettek, sőt 1233-ban Prönesz Jakab IX. Gergely pápa legátusa a királyt megeskette, hogy a zsidókat kizárja a közhivatalokból, (Helyeslés a bal- és szélső haloldal némely padjain) hogy keresztény szolgákat ne tarthassanak, (Helyeslés a bal- és szélső baloldal némely padjain) hogy a vegyes házasságok, eltiltassanak, (Helyeslés a bal- és szélső baloldal némely padjain) sőt nemcsak eltiltassanak, hanem a vegyes házasságban levők egyszersmind rabságra is vetessenek és vagyonuk elkoboztassék. (Mozgás a bal és szélső baloldal némely padjain.) Ez II. András korszaka. De IV. Béla, a ki a mongolok által elpusztított Magyarországot újabban megteremtette és ki épen a zsidóságnak kereskedelmi összeköttetéseit az ország regeneratiójaf érdekében hasznosítani törekedett, már szabadalmakat ad a zsidóknak és merőben szakít azon befolyással, mely az előbbi századokban és időkben uralkodók voltak. És azontúl mit látunk ? Az Anjouk alatt, kik olasz gondolkozást hoztak be, hasonlókép gyűlölet tárgyává lettek a zsidók, mig Mátyás alatt és később a Habsburgok idejében, különösen II. József alatt ellentétes irányú volt a fejlődés. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldal némely padjairól: Alkotmányellenes !) Elismerem, hogy alkotmányellenes ez, de az is áll, hogy II. József egy századdal előzte meg népeit és a mit ő hatalom útján akart keresztülvinni, azt keresztül vitte Magyarország 1848-ban alkotmányosan. Mit látunk ebből? Azt, hogy az antisemiticus irányzatok mindig a gyenge fejedelmek korszakában (Nagy derültség a baloldalon) és mindig bizonyos külső befolyás alatt (Hosszantartó nagy derültség a bal- és szélső baloldalon), minden antisemiticus irányzatok mindig a gyenge kormányok