Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.

Ülésnapok - 1884-83

88. ®r*aág#s ülés fthrsér 27. Í8IS. 5 zofctsághoz kívánja visszautasítani. Nem tudhatom most, hogy minő alakban és minő eszmékkel fogna az a bizottság részéről ismét a t. ház elé terjesz­tetni, fentartom tehát akkorra meggyőződésem egész szabadságát, hogy a szerint, a mint az a ház előtt fog feküdni, ahhoz vagy hozzájáruljak, vagy pedig, ha meggyőződésemmel össze nem fér, azt elvessem. Beadatott t. képviselőtársam Andreánszky Gá­bor részéről is egy javaslat. A jelenleg hullámzó áramlatokkal szemben egyénileg nem tartora ele­gendőnek az egyszerű negatív álláspontot, hanem kötelességemnek tartom határozottan ezen kérdés­ben szavazni és szavazni is fogok. (Helyeslések balfelöl.) Ezek voltak azok t. ház melyeket leplezetlen őszinteséggel eljárásunk tekintetében azért vol­tam bátor előadni, nehogy valaki ellentétet keres­sen abban, hogy mi, midőn egy összefüggő egész művet akartunk létrehozni és annak el nem foga­dása folytán a törvényjavaslatot határozottan rossznak és elutasítandónak véltük, mégis az előbb említett indokokból természetszerűleg kény­telenek vagyunk az egyes szakaszoknál és pontok­nál szavazni. Hogy tehát ez sem jóhiszemű, sem rosszakaratú íélreértésekre okot ne szolgáltasson, magatartásom megmag3 r arázása végett, kötelessé­gemnek tartottam ezeket a t. ház előtt előadni. (Helyeslés balfelöl.) Mandel Pál: T. képviselőház! Csak a kényszernek engedek, midőn ezúttal felszólalok, jól tudva, hogy a mi a parlamenti viták tulajdon­képeni czélja, a capaeitatio, (Ralijuk!) e czélt épen azoknál, a kiket eapacitálni akarok, elérid nem fogom, mert a gyűlölet és szenvedély ellen az igazság fegyverei tehetetlenek. Kényszerit pedig felszólalásra kötelességérzetem, hogy a jelenlegi igen fontos törvényjavaslat feletti tárgyalások köz­ben, mely tárgyalások meg lesznek örökítve a naplóban és igen fontos történelmi adatul fognak szolgálni az utókornak, ellenmondás nélkül ne maradjanak azon concret vádak, a melyeket teg­nap az antisemita párti Veres József t. képviselő ur elmondani jónak látott. Mielőtt azonban felszó­lalásom tulajdonképeni tárgyára, ezen coneret vá­dakra áttérnék, legyen szabad előzetesen még né­mely más észrevételt is tennem. A t. képviselő ur,hogy az ő antisemitismusának párthíveket szerezzen, történelmileg akarja azt megalapítani,visszavezetvén azt az Árpádok koráig. Jól van. Én még messzebbre vezethetném vissza. Csakhogy azóta az Árpád-kor óta keletkezett anti­protestantismus is, azóta kimondatott, hogy luthe­rani comburantur, a lutheranusakat meg kell égetni és én alig hiszem, hogy az akkori viszonyok és történelmi tények elég jogalapul szolgálnának ma egy mozgalom megindítására a lutheránusok ellen. Nagytiszteletű Veres József képviselő ur és párthívei. (Mozgás balfelől.) Teres József: Itt nem nagytiszteletff! (ügy van! balfelől.) Mandel Pál: És legújabb szövetségesük fő­tisztelendő és nagyságos Gröndöcs Benedek kép­viselő ur {Zajos félkiáltások a szélső baloldalon: Itt nincs főtisztelendő! Ezhanda-banda!)]oi\dk. látták a zsidóknak szemére vetni, hogy hitelveiket be nem mutatták és azt hiszik, hogy mig hitelveiket be nem mutatják, mindaddig egyházi egyenjogúságuk és a főrendiházba való felvételük felett határozni nem lehet. Tisztelt képviselő urak nagyon tévednek és a zsidók egyáltalán nem félnek hitelveik bemuta­tásától s azt valami nehéznek nem is találják. (Felkiáltások balfelől: Miért nem teszi ?) A zsidók hitelvei igenis bemutattak évezredek előtt a Sión hegyén és ez a 10 parancsolat. (Nagy derültség és félkiáltások balfelől: A Sión hegyén?) Ez a zsidók­nak ma is hitelve. E mellett még tekintetbe jő az ó testamentom és én csudálkozom ép Veres József t. képviselő úron, hogy ő ezt nem tudja; midőn ép az ő templomában visszhangzik mindennap a zsol­tár, a mely pedig a zsidóktól vétetett át és épen ugy képez ma is zsidó imát, mint a hogy képez protestáns imát. (Nagy derültség a szélső baloldalon.) A talmud pedig, melyre önök örökké gyanusítólag hivatkoznak nem más, mint az ó testamentom ma­gyarázata és n keletkezett magyarázatok irodal­mának összelnevezése, egyes papok nézete s abban sem dogmák, sem kötelező hitelvek letéve nincse­nek. És az nem képez titkot senki előtt. Ki van nyomtatva és a párisi, berlini, cambrydgei, lipcsei egyetemeken keresztyén tanárok által nyilvánosan taníttatik s én csak azt csodálom, hogy mindezen keresztyén tanárok, kik pedig igen nagy tudósok­nak vannak elismerve, egyetlen egy oly tételt sem találtak a talmudban azok közül, melyeket a t. antisemita talmudista képviselő urak itt néha-néha felolvasni szoktak. (Egy hang balfelől: Hát Eisen­menger,Rohling?) Ne hivatkozzanak önök ezen for­dítókra: Eisenmengerre és Rohlingra, hisz ezek ép ama tudósok által hamisítóknak lettek nyilvá­nítva. (Ellenmondás balfelöl.) Az évezredek óta ismeretes hitelvek újbóli bemutatására tehát épen semmi szükség, hitebek bemutatására a mai kor nem is alkalmas és Chorin képviselőtársam tegnapi beszédében nem a hit­elvek bemutatásáról szólott, hanem az egyházi szervezetről, melyet azonban méltóztatott a kép­viselőháznak 1870-ben hatályon kivül helyezni azon indokolással, hogy lelkiismereti kényszert gyakorolni nem lehet. Most áttérek beszédem tulaj donképeni tár­gyára, Veres József t. képviselő ur azon vádjára, hogy a zsidók érdemtelenek a felsőházbani kép­viseletre azért, mert tanügyi állapotaik rendet­lenek, hogy ők fukarok gyermekeik neveltetésénél

Next

/
Thumbnails
Contents