Képviselőházi napló, 1884. V. kötet • 1885. február 27–április 21.
Ülésnapok - 1884-83
6 83. országos ülés február 27 1885. m és a keresztény hitfelekezetek filléreiből neveltetik gyermekeiket. Hát én, t. ház, minden más vádat inkább vártam volna, mint ezt. Hiszen épen ellenkezőleg sokszor hallani, hogy a zsidó mennyire taníttatja gyermekeit, épen önök ezt, mint egyik legfőbb vádat hozzák fel igen gyakran. De nézzük csak, mennyire alapos maga a vád. Nézzük legelőször is a népiskolánál. A népiskoláknál hiteles adatokat szolgáltatnak nekünk a t. kultusminister ur által az iskolaügyről benyújtott évi jelentések. Bátran mondhatom, hogy a hitfelekezeti néptanítók közt épen a zsidó néptanítók vannak a legmagasabban díjazva-, látjuk ezen hivatalos jelentésekbői, hogy a zsidó tanítókra — ér- e tekintetben a hitfelekezetek közt a második helyen vannak említve — tehát egy zsidó tanítóra majdnem a legkevesebb tanítvány esik; látjuk, hogy egy tanteremre, a hitfelekezeti iskolák közt, a zsidóknál esik a legkevesebb tanuló. Ebből azonban nem következik, hogy a zsidó néptanítók rosszul volnának dotálva és hogy a zsidók fukarkodnának a pénzzel a népiskolák fentartására, ott a hol népiskoláik vannak, hanem ennek épen az ellenkezője áll. Fájdalom azonban, hogy szétszórtan lakva és kivált a felső megyékben szegények levén, népiskolát sok helyen nem állíthatnak. Ha pedig nézzük azt, hogy ezen iskolákban minő a tanítás, különösen minő a tannyelv, azt látjuk, hogy az összes hitfelekezeti iskolák közt a zsidó iskoláknak 687»-a tiszta magyar és csak 56% tiszta magyar iskola esik a római katholikusokra. t\ l U u l n az evangélikusokra és 6% a görög katholikusokra. Es én hivatkozom a tanfelügyelői jelentésekre és magára a t. cultusminister úrra, hogy épen azon megyékben, a hol a magyarság legkevésbé van elterjedve, a hol magyar iskola alig létezik, mint például Pozsony város és megyében, a zsidó népiskolák mind magyarok és terjesztői a Magyarságnak. (Helyeslés. Ugy van! jobhfeiől.) Innen van az, hogy Budapesten, a meiyről pedig azt mondják, hogy benne a németséget a zsidók tartják fenn, a zsidó hitfelekezet adja aránylag a helvét hitvallásnak után a magyarságnak legnagyobb contingensét: mert a budapesti zsidók közt 797o magyar, mig a katholikusok közt 777o, az evangélikusok közt 67°/°. Ezek hiteles adutok, melyeket a legutóbbi népszámlálási kimutatásból merítettem és mig csak két vagy három évvel ezelőtt hallottunk indítványt tenni arra nézve, hogy a vízivárosi plébániában Budapesten magyar hitszónoklat is tartassák: addig a zsidó templomban nem tudom hány év óta, nem emlékszem már reá, de igen régi idő óta, folytonosan magyar istentisztelet van és van magyar hitszónok. lm tehát nem áll az, a mit Veres képviselő ur a zsidó tanügy jellemzéséül hangoztatott, nevezetesen, hogy a zsidók árlejtés mellett szerzik meg tanítóikat és azokat oly állapotba helyezik, hogy földönfutókká teszik. Nem áll tehát vádja, mint eddig kimutattam a népiskolákra nézve és térjünk át a középiskolákra. Középiskolái, azaz helyesebben gymnasiumai a zsidó hitfelekezetííeknek nincsenek. Mig azonban ez egyrészről eulturtörténelmileg könnyen megmagyarázható, ugy másrészről nem róható fel a zsidók hibájául és a közérdek kárára nem szolgál. A katholikusoknak vannak középiskolái, mert vannak hozzá dotatiói, a miket iskolai czélokra kaptak. A protestánsoknál máskép áll a dolog. A protestáns egyházzal egyenlően fejlődött és consolidalódott az iskola ügye, a kettő egymással lépést tartott. Vallásuk szabad gyakorlatáért folytatott nagy küzdelmükben a protestánsok iskoí Iáikban szellemi fegyvereik mindmegannyi tárházait találták. Iskoláikat nem nélkülözhették a nélkül, hogy egyházuk lételét ne veszélyeztették volna és az iskolák elvesztésével tán megszűnt volna a protestantismus. Máskép áll a dolog a zsidóknál. A zsidók szabadon gyakorolhatták vallásukat mindig. Egyházi harczuk nem volt s csak egyénileg üldöztettek. Ok tehát nem félhettek attól, hogy ha gyermekeiket a jezsuitákhoz küldik, azokból proselytákat csinálnak és kizárva lévén a közélet pályáiról, kivéve az orvosi pályát, nem volt okuk tódulni a gymnasiumokba. Ezek okai, hogy külön felekezeti gymnasiumuk a zsidóknak nálunk nincs. Az utolsó évtizedben felszaporodtak a gymnasiumba járó zsidók és szóba is került ugy a zsidóknál, mint a kormánynál, hogy zsidó hitfelekezetű gymnasiumot alapítsanak; sőt a cultusministeríum egy ilyen zsidó gymnasiumot 1879-ben alapított is. annak első osztálya meg is nyittatott itt Budapesten. Azonban e dolog itt a házban szőnyegre kerülvén, Molnár Aladár boldogult képviselőtársunk felszólalása következtében, ki azt mondotta, hogy inkább igyekezzünk arra, hogy megszüntessük a múltból reánk maradt kitfelekezeti iskolákat, vagy legalább kivetkőztessük hitfelekezeti jellegükből, semhogy a nevelésnél a hitfelekezefi elkülönítést folytassuk, új hitfelekezeti iskola alapításával neveljük. Es e felszólalás, nyomán támadt közhangulat volt oka ann-ik, hogy a minisíer ur indíttatva is látta magát a megnyitott gymnasiumot már 1880-ban megszüntetni. Azt hiszem, hogy helyesen tette ezt, mert nem művel hazafias cselekedetet az országban az, ki a nevelésben elkülönítő tendentiákat folytat; (Helyeslés) elég széthúzó elemet nevelünk igy is. (ügy van! jóbbfelől.) Dehogy mily kevéssé múlik a zsidók áldozatkészségén a
