Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-68

0 6 68. orszigo* ülés február 10. 1885. örökös tagok száma 750-ről 250-re száll, az élet­fogytig kinevezett tagok száma, mely elem a fő­ispánok pótlására van számítva, 168-ra emelkedik? Nem-e teljes biztossággal számíthatni arra, hogy ama 168 tag fogja annak a felsőháznak döntő ele­mét képezni. (Ugy van! a bal- és a szélső bal­oldalon.) \ Ez az*t. ház, a mit én az intézmény első kö­vetkezményének tartok. Az intézmény másik következése az, hogy téved az előttem szólott t. képviselőtársam, a í. előadó ur, midőn azt képzeli, hogy ezen szám betölthető kitűnőségekkel. Én azt tartom t. ház, (Halljuk.' Halljuk!) hogy ennek a számnak már nagysága is azt mutatja, hogy nem lehet a ezéí az, hogy abba csak kitűnőségek, vagy a mint ma az előadó ur nyomatékosan kiemelte, az értelmi és politikai cultura legmagasabb színvonalán állók vétessenek fel. (Derültség a baloldalon.) Azokban az országokban t. ház, melyeknek népessége két vagy három annyi mint a mienk, azokban az országokban, melyek világrészekre kiterjedő gyarmatokkal bírnak, azokban az orszá­gokban,.melyek nem mint Magyarország csak a legújabb időben legalább nagyobb mérvben, de mindig résztvettek is hadsereg és a diplomatia fon­tos kormányzati ágaiban; azokban az országokban elcsodálkoznának annak hallatára, hogy 168 kitű­nőség neveztessék ki és pedig ez lehető legyen már a második ülésszak alatt. (Élénk derültség. (így van! a bal- és szélső baloldalon.) Ott, a hol örökös tagok intézményére alapí­tott felsőházat kinevezett tagokkal akarnak kiegé­szíteni, másként fogják fel ezt az intézményt. Legyen szabad ebben a részben Angliára hivat­kozni. {Halljuk!) Angolországban az életfogytig való peerek intézménye ismételt alkalmakkor, mint a felsőháznak szükséges reformja állíttatott oda és pedig helyesen. De t. ház, ha ebben az országban megnézzük azt a javaslatot, melyet a liberális párt­nak akkori leaderje, lord Hűssel 1869-ben a felső­házb; 1 behozott és összehasonlítjuk azzal, mely előttünk fekszik, látni fogjuk, hogy a kettő között óriási különbség van. Először is ő ••- és ezt csak az angol felfogás jellemzésére hozom fel — mind­össze csak 28 peert hozott javaslatba és akkor is azt tartotta, hogy azok kinevezése ugy történjék meg, miszerint azok csakugyan kitűnőségek legye­nek és pártczélokra felhasználhatók ne legyenek. Azonban ő maga is ugy hozta javaslatba a peerek intézményét, hogy évenkint csak négy neveztessék ki. Azonban ezt is soknak találták és évenként csak kettőnek, sőt némelyek csak egynek kineve­zését kívánták. De azt egyetlen egy párt sem mon­dott;:, hogy ezen kitűnőségek számát sokkal följebb kell emelni, me±t Anglia ojy kitűnőségekkel ren­delkezik. De gondolom, nem is kételkedik a t. ház ! abban, hogy nem is kitűnőségekről van itt szó. Hiszen Magyarország közélete más helyeken any­nyira igénybe veszi a kiválóbb képességeket; szá­mos erőt, a monarchia másik államával való viszo­nyunk folytán létesített intézmények foglalnak le, Magyarország az államszervezet két fontos ágai­ban, jelesen a diplomatiában és a hadseregben csak az újabb időben vesz nagyobb részt, hogy önáltatás nélkül senki sem hiheti, még a nagyon elnéző magyar értelemben is, hogy nem 168 hely, de annak fele vagy neg3^edrésze kitűnőségekkel betölthető. (Helyeslés és tetszés a bal- és a szélső bal­oldalon.) De nézzük meg t. ház, valószínűség szerint minő elemekből fognának ezen tagok kineveztetni ? (Halljuk! Halljuk!) S itt nem akarok t. ház, abból a feltételezés­ből kiindulni, hogy ez a kormány különösen rosz­szul, vagy helytelenül fogja ez intézményt létesí­teni. Én azt hiszem, az érvelés erejét, ha igaz van benne, csak emelni fogja az, ha nem arra építem, hogy ez a kormány különös visszaéléseket fog el­követni, ha megengedem, hogy ugyanazon indokok, és helyzet talán kisebb mérvben, sőt képzelhető, hogy még inkább, hasonló helyzetbe sodorna más kormányokat is. Mit foglal magában az életfogytiglan való tagság adományozása? Kettőt t. ház, dísz és tár­sadalmi kitüntetést és azon fontos közjogi functiót, az életfogytig tartó törvényhozó hatalmat. Én most állítom, hogy ugy a mint ez az intéz­mény javasolva van, e második elein, mely sokkal fontosabb, a melyre való alkalmatosságnak kellene a döntő tekintetnek lenni: egészen mellékes tekin­tetté válik. Az első, a mi a kormányt fogja vezetni, abban áll, hogy akinevezésnél a politikailag megbízható elemekre lesz khá'ólag — ha nem is kizárólag, de kiválólag — tekintettel. És megvallom, ennek jelensége, tűnik fel előttem a törvényjavaslatnak azon hires szakaszában, a mely következőképen szól: (Halljuk ! Halljuk! a bal-és a szélső baloldalon. Olvassa): „24. §. Áz élethossziglani tagságra való kinevezéseknél a felsőház első alakulásakor figye­lem fordítandó azokra" — kikre? vaijon, a kik olyan kitűnőségek, a modern társadalomnak olyan vezérei, mint a hogy az előadó ur nézetem szerint képzeli'? Nem. Hanem azokra, „kik a főrendiház­ban birt jogukat a jelen törvény által elvesztik, ha . . ." nézzük meg a minősítvényt: „ha az utolsó három év alatt a főrendiház üléseiben rendesen részt vettek." (Hosszas élénk derültség a bal- és a szélső bah dalon.) I T. ház! Én nem állítom, hogy a kormánynak volFaz intentiója, de ez ugy van oda állítva, mint egy ajtó, a melyen a rendesen résztvevő főispánok ] mint szorgalmatos tagok bejuthatnak,\Derültség a \ bal- és szélső baloldalon) másodszor a * többi rendi

Next

/
Thumbnails
Contents