Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-68

68. országos üléí február 10. 1885. C5 felsőházban. És ezen felül nincsenek az incompatibilításnak még azon neme alá sem vetve, a mely tiltja az alsóház tagjainak, hogy az állammal nyereséggel, vagy veszteséggel összekötött üzleti vagy szerződési viszonyban álljanak. (Ugy van! a baloldalon.) Ez a második eleme a coneepíiónak. Továbbá az van reájuk határozva, hogy felléphetnek képviselőjélőitekül, szerencsét próbálhatnak, bár már van helyük a törvényhozásban és pedig életük egész tartamára a fejedelem akaratából; s La azután a kísérlet nem sikerül és ha megbuknak a képviselőválasztásnál, szépen maradnak helyükön a felsőházban. Ez a harmadik eleme a coneepíiónak. (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás.) Már most az, a mi ebből az ily módon szer' vezett intézmény rendeltetésére következtethető, 'meggyőződésem szerint a következő: (Halljuk! Halljuk! a baloldalon) ezen intézmény alkalmas arra, hogy annak útján a kormánynak, hogy lekötelezett, tőle függő és reménykedő tagok nagyobb számban jöhessenek a felsőházba és alkalmas arra és talán arra is van szánva, hogy a kormánypártnak, talán a mindenkori kormánypártnak, de az elsőnek minden esetre a zöme és biztos többsége ez úton niegaikottassék; és alkalmas arra, hogy esetleg a rendi elemeknek függetlenségi hajlamait sikeresen leküzdeni segítsenek. (Igás! ügy van! a baloldalon.) De végeredménye ennek az, hogy a felsőház jeliege egészen megváltozik, hogy a felsőház jellemző elemévé, az életfogytig kinevezett tagok lesznek és ez által a felsőház tekintélye, a felsőház politikai súlya, a felsőház függetlensége menthetetlenül le fog hanyatlani és a felsőház szavazatának értéke el fog veszni. (Igás! Ugy van! a baloldalon.) Mert, t. ház, van egy nagy igazság, melyet a politikai intézmények története bizonyít, a mi abban áll: hogy oly felsőházak, a melyeknek alkotó elemeit kizárólag, vagy túlnyomólag az életfogytiglan kinevezett tagok képezték, az ilyen felsőházak, még ha számos kitűnőség voltisbennök, politikai súlylyal nem birtak, politikai bizalmat nem tudtak gerjeszteni és sohasem tudták a közönségben, a nemzet szivében és véleményében azt a meggyőződést leküzdeni, hogy az ilyen ház túlságos, teljes deferentiával van minden kormány, különösen a korona iránt. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) De hát nincs-e abban túlzás, tegyük fel a kérdést higadtan és nyugodtan, nincsen-e abban túlzás, hogy az által, ha egy 3-ad része a felsőháznak kinevezett tagokból fog állani, annak a felsőháznak jellemző eleme, döntő eleme a kinevetett tagok lesznek? Nincsen-e abban túlzás, nincsen-e abban tévedés ? Én azt hiszem t. ház, nincs és ennek bizonyítékául egy pár körülményt akarok felemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. IV. KÖTET. igaz, ott van az örökös tagok intézménye, a valószínűségi számítás alapján 250 tag és a kinevezett tagok mint utánnuk a legszámosabbák, kik körülbeiül — lényeges — 168-an lesznek. De t. ház, a szám az örökös tagok körében és a szám a kinevezett tagok körében nem ugyanazt jelenti. Az örökös tagok — és nincs a miért titkoljuk, a mit mindenki tud — megjelenése a felsőházban számos körülmény miatt, melyek, tartok tőle, jövőben nagyon lényegesen nem fognak változni, igen gyér. Es ha erre a t. háznak bizonyíték szükséges, emlékezzenek csak arra, mi történt a főrendiházzal 1867 óta. Történt az, hogy ámbár ennek a főrendiháznak tagjai száma a 900-at meghaladja, ámbár, a mint értesülve vagyok, az örökös tagok száma jelenleg 750 körül van, mégis egészen a legújabb kérdésekig, a melyeknek eldöntésénél én a főrendiház többségével a leghatározottabb ellentétben voltam, 63 főispán elegendő volt arra, hogy a főrendiházban a kormány többsége mindig hiztosittassék. (Igaz! Ugy van! a bal- és ssélső balon.) És t. ház, midőn ezek a kérdések felmerültek, midőn, mint ismeretes, annyi szenvedély lett felizgatva és annyi erőfeszítés történt mindként részről az iránt, hogy a rendelkezhető erők a felsőházi szavazásra behozassanak, mi lett az eredmény ? Egy majdnem 900 tagú felsőházban, melyben csak az örökös tagok 750 körül vannak, az első alkalommal megjelent 212, szavazott 103 igennel, 109 nemmel. Hogy ebben nagy proportióban voltak a főispánok, abban — gondolom — nem kételkedhetünk, (ügy van! a baloldalon.) Á második alkalommal megjelent 391 tag. Ezek közül ígen-nel szavazott 191 és nemmel 200. Hát t. ház, mi ennek a magyarázata? A magyarázat — és én megvallom, hogy illő tisztelettel akarok a másik házról beszélni, de kétségtelen tényeket nem lehet eltitkolni — egyrészt az örökös tagok indolentiája, másrészt pedig azon körülmény, hogy azok egyrésze a diplomatiánái, a másik része a hadseregnél van elfoglalva, egy része el van betegesedve, vagy más viszonyoknál fogva van gátolva a megjelenésben, avagy végre elaggott ember. De mindezzel t. ház, csak egyet akartam valószínűvé tenni, a miben, hiszem, az igen t. ministerelnök ur sem kételkedik, hogy t. i. ugyanazon szám mást jelent a kinevezetteknél éj mást az örökös tagoknál. (Ugy van! bahfelől^)(H.& malmost, az örökös tagok oly nagy száma mellett 63, közvetlen kormánybefolyás alatt álló tag, afőispá nok elegendő elemet képeztek arra, hogy a főrendiház teljesen a kormány értelmében járjon el, mi lesz annak a háznak függetlensége, melynek megóvására, mint az előadó ur jelentésében kiemeli, főleg az örökös tagok vannak hivatva, mi lesz mondom ama ház függetlenségéből akkor, ha az 9