Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-67

44 67. országos ülés február 7. 1885. ha összehasonlítást teszünk más megyék viszonyaival, hogy itt egy új szervezettel van dolgunk, szervezettel, melyet a törvényhozás újabban állapított meg, akkor mikor már a törvényszékek el voltak helyezve. Igaz, hogy több megyében fordul elő az az eset, hogy más helyütt van a közigazgatás és más helyütt a törvényszék. Nem helyesen, de ezt a helybeli viszonyok elkerülhetlenné tették; nem lehetett a dolgot máskép elintézni (Zaj a bál- és szélső balfélöl) a nélkül, hogy az illető megyék viszonyai és lakosainak érdeke e tekintetben csorbát ne szenvedett volna. Mert ki fogja például azt kétségbe vonni, hogy Csongrádmegyében a törvényszéket nem lehetett Szegvárra vagy pedig Szentesre tenni, hanem Szegeden kellett lenni, f

mint a mely város magaban véve góczpontja a kereskedelemnek és művelődésnek. Ezek tehát egészen más viszonyok. De épen Jász-Nagykun-Szolnokinegyében is Szolnok az a hely, mely tekintsük akár kereskedelmét, akár közlekedési eszközeit, akár fejlődésének jelen stádiumát és jövőjének a múlt által biztosított reményeit, erre sokkal alkalmasabb Jászberény és Karezagnál. Előadta a t. előadó ur mindama okokat, a melyek a mellett szólnak, hogy Szolnokot már azért is törvényszéki székhelynek kellett választani, mert ugyan fekvésénél nem, de jelentőségénél fogva a kereskedelemre sokkal nagyobb előnynyeí bir, mint ezen megyének bármely városa. Hozzájárul ehhez, hogy a közlekedésügyi eszközök most olyanok, hogy sokkal könnyebben közlekedhetik majd az új vasúton még a jász ember is Szolnokkal, mint Jászberény nyel. (Derültség és zaj a szélső balfélöl és felkiáltások: Négy év múlva !) Hogy vagyunk és hogy voltunk Karezaggal. Hiszen az ismeretes, hogy például a mezőtúriaknak Szolnokon át kellett Karezagra menniök. A közlekedés tehát olyan, hogy a lakosok érdekében is sokkal előnyösebb Szolnoknak törvényszékkel ellátása, mint a többi két törvényszéknek fen tartása. Miután tehát gróf Ápponyi Albert képviselő ur által előadott esetek ettől abban is lényegesen különböznek, hogy egy egész új megye politikai viszonyai a törvénykezésre befolyás nélkül nem maradnak; miután a lakosság érdeke megkívánja, hogy azon helyen, a hol a közigazgatás székhelye van, a mennyiben lehetséges, ott legyen a törvényszék is és a mely helyre nézve a közlekedés sokkal könnyebb, én ezt indokoltnak tartom. (Eélyeslés jobb/elől.) A jászok és kunok érdemeit a múltra nézve kétségbe vonni nem akarom, e néptörzs sok tekintetben érdemesült a haza érdekében s azért királyaink által kiváltságokkal láttatott el. Tudjuk, hogy a jász-kún kerületek voltak azok, melyek az ország többi részével szemben még a hétszemélyes tábla bíráskodása alól is kivétetvén, legfelsőbb fórumukat — eltérve más lakosok jogaitól — a nádorban találták. De az idők viszontagságai ezen kiváltságokat az általános jogegyenlőség elvével ellentétben levőnek találván, ezek megszűntek, ugy a mint megszűntek általában a városok és kerületek kiváltságai. Ha tehát fájdalmas is ez, de a mi a jász-kunokkal történt, az történt az ország majdnem minden municipiumával s történt mint említem az ország kilencz megyéjével, melyeknek külön törvényszékük nincs. De hát ezen kivül megmarad Jászberénynek a telekkönyvi hatósággal felruházott járásbírósága, valamint ugyanaz megmarad Karczagnak is és igy a lakosok saját ügyeik legtöbbjét, melyek különben is leginkább olyanok, hogy a járásbírósághoz tartoznak, ott elintézhetik. A mi pedig a törvényszéket illeti, ez nem esik oly távol, hogy napokat venne igénybe, mert Jászberényből két óra alatt Szolnokra lehet menni. (Ugy van! a jobboldalon. Felkiáltások a baloldalon: Hát es megfordítva nem állott? Derültség, Zaj.) Én elismerem egy törvényszék jelentőségét, dehogy valamely törvényszéknek, mely 20—24 tagból áll, ottléte vagy ott nem léte egy város fenmaradására vagy megbénítására döntőleg hatna, azt nem ismerem el. A mi pedig azon áldozatokat illeti, melyeket a jászberényiek hoztak, midőn a székházat megváltották, hiszen ez jövőre is törvénykezési czélokra maradhat és maradni fog, mert nem hiszem, hogy azért, mert a törvényszék onnan elköltözik, a város elvonná a telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságtól a székházat, mely különben is törvénykezési czélokra vétetett. De különben is az áldozat sem igen nagy, mert az új megyeház költségeihez való hozzájárulástól felmentetett. Miután tehát az országban nincs megye, melynek két törvényszéke volna s egyike sem a közigazgatási központon (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) és miután a központi székhely, Szolnok olyan, hogy még attól is eltekintve, hogy a közigazgatás székhelye, közlekedési tekintetben való jelentőségére nézve is legalkalmasabb törvényszéki központnak: én a háznak a második szakasz elfogadását ajánlom. (Eélyeslés a jobboldalon.) Azon ellenvetésre, hogy a bírák Szolnokon nem fognak lakást találni, csak válaszom, hogy ha régebben találtak, mert hiszen volt ott törvényszék és 1876-ban szüntettetett meg —ismétlem — ha akkor tudtak találni lakást, ugy kétségtelenül most is fognak találni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ajánlom a szakasz elfogadását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sem lévén félj egyezve, miután az előadó ur sem kivan szólási jogával