Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-67

57. orszúgos ülés február 7. 1885. 43 fogja engedni, hogy a közigazgatási területek mostani határaikban érintetlenül nem maradhatnak meg az országban és hogy a közigazgatási reform egyik élő feltétele lesz a közigazgatási területek beosztásának reformja. Azok után, a mik itt felhozattak és azok után, a miknek valósága mellett mindenki tanuskodhatik, a ki Jász-NagykiVn-Szolnokmegyébe valaha benézett, lehet-e oly végleges valaminek tekinteni ezen megye területét, mely a Tiszának két partján fekszik és ennek folytán a közigazgatás technikája tekintetében is alkalmatlan alkotás, melynek elemei, mint a viz és olaj, sohasem tudnak egymással összeolvadni, hanem még ma is egy ezen intézkedés által magasabbá és sűrűbbé válandó válaszfal által elválasztvák, mondom, oly véglegesen megállapított törvényhatósági terület-e ez, hogy ahhoz szó nem fog férni? És magának a törvénykezési beosztásnak alapelvei oly véglegesen meg vannak-e állapítva, hogy azokra már egyes intézkedéseket alapítani lehessen ? A t. igazságügyminister ur, ki minden ügyet hosszasan, éveken át tanulmányozni szokott (Derültség) és minden elvi kérdésre nézve csak azzal az egy válaszszal bir, hogy ez nehéz kérdés, ezt nagyon meg kell gondolni, arra nézve már teljesen tisztában van magában, hogy a szóbeliséget nem fogja a jövő perrendjének alapjául elfogadni? vagy hogy ha a szóbeliség behozatala esetleg mégis a lehetőség eombinatiói közé tartozit a jelenlegi igazságügyi kormányzat mellett is, nem lehető-e akkor, hogy a mint ő felszólalásában némileg átértette, a törvénykezési székhelyek szaporítása lesz egyáltalában szükséges ? Igaz, hozzátette, hogy különösen a járásbíróságoké, de ebben a kifejezésben „különösen a járásbíróságoké" annak beismerése rejlik — a mint igaz is — hogy a törvényszékeknek ily csekély számra szorítása sem lesz feníartható, hogy ha a szóbeliség és annak minden consequentiája behozatik. (Helyeslés bal felől.) Hiszen t. ház, ha egy általános, elvi alapon álló, elvi intézkedést magában foglaló törvényhozási rendelkezés történik, a mely valamely helyes magasabb' elvi szempontból indul ki, de a melynek folytán kárt szenvednek egyes kerületek, akkor igenis kötelessége volna azon kerületeknek ebbe belenyugodni, kötelességünk nekünk, kik azon kerületet képviseljük és ott némi befolyással is birunk, a kedélyek megnyugtatására, az általános rendszabály békés elfogadására hatni. De mikor semmi általános elvi szempont nincs, mikor ahhoz hasonló állapot 7 más helyen háborítatlan meghagyatik azon négy vagy több esztendőn át, mig a törvényszékek székhelye véglegesen megállapíttatik és csak ez az egyetlen egy a többiektől semmiben el nem térő eset vétetik ki és ez ellen minden indok nélkül romboló hadjárat inditÍ

tátik: nem érzem magamat kötelezve arra, hogy ebbe belenyugodjam és azt hiszem, a törvényhozás méltóságához, (Élénk helyeslés balfelöl} azon erkölcsi magaslathoz, melyen a törvényhozás minden intézkedésének állnia kell, azon tisztelethez, mej lyet a jogi érvény mellett a törvényhozási akarat minden nyilvánulása számára követelünk, (Élénk helyeslés és tetszés balfeUl) nem méltó ez az eljárás és bátran mondhatom, hogy a törvényhozói objectivitás mértékét az ily intézkedés meg nem üti. (Hosszantartó helyeslés túlfelől.) De t. képviselőház, nem csupán abból a szempontból tartom én el tévesztettnek és a kellő erkölcsi alapot nélkülözőnek ezt az intézkedést, mert e

gy °ty argumentummal indokoltatik, mely vagy itt sem kell, hogy súlylyal birjon, a rögtöni intézkedés mellett, vagy minden hasonló esetben, kell hogy hasonló súlylyal birjon; de azért is t. ház, mert ma egyáltalában még körvonalaiban sem láthatjuk magunk előtt azt az elvi alapot, a melyen az általános intézkedésnek megtörténni és a most | érintett vidékekre kiíerjesztetni kell. Én, t. ház, nem vagyok e téren szakember, de annyit általános tájékozottságom a közügy terén előfordulóminden nevezetes mozzanatra nézvemegmond nekem, hogy igazságügyi szervezetünk elvi alapjai ma még a ház előtt nincsenek; ma még a t. ház nem is hozatott abba a helyzetbe, hogy azokról csak tanácskozzék is ; de ezekből fog folyni azután a törvénykezési székhelyek sokaságának, a törvénykezési székhelyek meghatározásának is kérdése, ugy hogy valóban apa előtti gyermek volna minden meghatározása a székhelyeknek addig, mig magának a törvénykezésnek alapelvei nincsenek megállapítva. (Élénk helyeslés balfelöl.) És ha ez igy vant.ház, akkor újból kérdem: micsoda elfogadható indok van arra, hogy elvi alap és általános szempont nélkül egyetlen egy esetnek nekimenjünk egyetlen, egy esetben egy évszázados multat, egy még életképes culturálís fejlődést élete fonalában elvágjunk ? (Élénk tetszés és helyeslés balfelöl.) Ezt én, t. ház, belátni képes nem vagyok és ennél fogva nemcsak azért, mert az egyik érdekelt városnak mandátumát birni szerenesés vagyok, hanem ettől egészen eltekintve, törvényhozási kötelességemnek komoly mérlegélésével teljes megnyugvással járulok a Hodossy Imre t. képviselő ur indítványához és csakis igy vélem törvényhozói kötelességemet lelkiismeretesen teljesíteni. (Zajos éljenzés a bal- és a szélső' baloldalon.) Elnök: T. ház ! Szólásra senki sincs feljegyezve. Pauler Tivadar igazságügyi minister: T. ház! A Jász-Nagykún-Szolnokmegye területén létező törvényszékek hová helyezésének kérdése abban a perczben merült fel, midőn ezen megye újonnan alakíttatott. Nem szabad megfeledkezni, 6*