Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-67

40 «7. oruágM tléi febraár 7, 1SSS. rendezés előtt egyszerűen eltörüljük, erre nagyon fontos argumentumot kellett volna az igazságügyminister urnak felhozni. (Helyeslés a baloldalon.) Nagyon fontosnak kellett volna lenni azon argumentumnak, melylyel egy ilyen praeeipitált lépésnek azonnali keresztülvitelét indokolhatta volna. Én őszintén megvallom, hogy még esak féligmeddig fontos indokot sem hallottam, mert ha a törvényhozás megengedte, hogy 64-re szállíttassanak le a törvényszékek, a mi egyik fő argumentuma a törvényjavaslatnak, hogy ezen permissiv felhatalmazással miként lehet egy ily nagy horderejű intézkedést indokolni, megfogni képes nem vagyok. Hogy vannak nagyobb törvényszéki területek, mint azok, melyekről szó van, ez szintén nem elég indok arra, hogy egy ily nagyfontosságú kérdésnek eldöntését praecipitálja. {Helyeslés a baloldalon.) Ahhoz, hogy a törvényszéki székhelyek valamely országban miként rendeztessenek el, a mint a minister ur maga kijelenti indokolásában, sokféle consideratio szükséges. Ugy látszik, a minister ur minden más törvényszékre nézve e consideratiót annyira nagyfontosságúnak tartja, hogy erre négy évi határidőt kér; csupán a szóban forgó és két századig fennálló törvényszékek eltörlésének kérdését tartja olyannak, hogy ehhez semmiféle határidő nem szükséges. (Élénk tetszés a baloldalon.) Ha azonban a dolognak csak ez az oldala volna, a történt eljárás talán meg sem lépeti volna és talán nem is szólaltam volna fel, de nézetem szerint ezen intézkedésnek sokkal nagyobb hordereje van, mint első pillanatra látszik. Ezen horderő kiterjed nézetem szerint igen fontos culturalis, közgazdászati és nemzetiségi tekintetekre. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A jászok és kunok mint városi elem fejlődtek ki; jobbadán földmíveléssel foglalkozik e serény munkás, industriosus elem, mely az értelmiségnek átlag sokkal magasabb niveau-ján áll ma, mint sok más része a magyar nemzetnek. (Igás! Ügy van! balfélöl.) A jászok és kunok mint egy erős, sőt többet mondok, mint egy expansiv erővel biró elem fejlődtek ki. Ma már ki van mutatva, hogy a törökök elú'zetése után az idegen elemekkel betelepített alföldnek visszamagyarosításában a jász és kún rajok odatelepedésének jelentékeny része van. (Igás! a baloldalon.) Azok a rajok, a melyek a magyar nemzet ezen ágából oda elszármaztak, nem hogy beleolvadtak volna az ottani idegen elembe, mint sok mással történt, hanem meg volt bennük az az erő, hogy az ottani idegen elemeket megmagyarosították, (Igaz! Ügy van! a baloldalon.) Egy ilyen részét nemzetünknek megbénítani, fejlődésében megakasztani, elkeseríteni, azt hiszem, nem lehet ezélszerű. (Élénk helyeslés balfelöl.) Pedig t. ház, végeredményben ez lenne elérve a ezélba vett intézkedésekkel. Méltóztassék meggondolni, hogy a hol hazánkban, többnyire idegen telepítések útján, városok alakíttattak, mint jöttek azok létre s mint nyertek bizonyos magasabb culturalis és gazdasági jelentőséget? Mindenütt az első előfeltételnek tekintetett egy ilyen város alapításánál az, hogy az a maga közigazgatási és igazságszolgáltatási közegeit, a maga magistratusát, törvényszékét ott helyben a maga körében birja. Ezt oly conditio sine qua non-nak tekintették, hogy ettől eltérés nem volt sehol. Más tekintetben mindenféle irányban fejlődtek a városok és mindenféle előfeltétele volt az ő keletkezésüknek, de ezt az egyet kikötötte, megszerezte magának mindegyik, mert nem nélkülözhette. (Igaz! ügy van ! a baloldalon.) S ez a dolog természetéből következik; mert a városokban fejlődő nagyobb tevékenység industriosusabb élet és az ottani lakosságnak magasabb intelligentiája több complicatiót, több ellentétet hoz létre, több transactióra ad alkalmat, a városi lakosság az időt is sokkal inkább megbecsüli, melyet hasznos munkára tud fordítani és azért rajta van, hogy személyes ügyeinek elintézésére ott helyben legyen orgánuma és ekkép idejét hasznos munkával, industriosus vállalkozásaiban és egyéb tevékenységben mentül inkább felhasználhassa. Azon kivüí nem lehet kicsinyeim azon közmívelődési befolyást sem, melyet minden ily város lakosságára az gyakorol, hogy a rendszerint magasabb raíveltségű" közigazgatási s törvénykezési közegekkel sűrű érintkezésben áll és ezek magánéletében is bizonyos ethicus befolyást gyakorolnak reá. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ezért történt, hogy ezen atributumot soha egy város sem nélkülözhette és a nélkül sem fejlődhetett ki. A jász és kún városok szintén ezen irányban fejlődtek ki. Minden egyes jász és kún község mint város alakult; megvolt neki saját politikai administrativ magistratusa és törvényszéke ; azon kivül a jászoknak Jászberényben, a kunoknak Karczagon meg volt a maga kerületi törvényszéke, mely mint sedrialis bíróság működött és végre mindannyinak volt egy központi saját közigazgatási legfőbb fóruma Jászberényben, Az igazságszolgáltatás intézményeinek megváltoztatásával és államivá tételével az összes jász és kún városok először is elvesztették saját localis törvényszékeiket, de megtartották két törvényszéküket Karezagon és Jászberényben és megtartották az ő politikai központi administrativ közigazgatásukat Jászberényben. Később jött az úgynevezett megyei kikerekltés. Akkor jónak látta a kormány ugy intézkedni, hogy a jászoknak és kunoknak ne legyen egyáltalában semmi közigazgatási hatóságuk otthon maguk körében, hanem az áthelyeztetett Szolnokra. Erről az alkotásról ez alkalommal nem akarok bővebben szó-