Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-67

17. orgíágos ülós február 7. 1885. ^ kásáit, jóravaló lakást egyáltalán nem lehet találni. A karczagi birák pedig ez idő szerint már több nyire saját házzal birnak Karczagon. Ott emeletes vendéglő van, hol a magánfelek épugy kapnak pénzükért lakást, mint Szolnokon a „Magyar király e-ban. Ezen érvek oly gyengék, hogy én ezen indokolás mellett egyáltalán nem vagyok hajlandómegszavazni az áthelyezést. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Egyáltalán t. ház, azon elv szemmeltartása mellett, miszerint ugy a törvénykezés, mint a közigazgatás és a felek érdeke megkívánja, hogy az elsőfokú bíróságok székhelyei a közigazgatási elsőfokú hatóságokkal, illetve a törvényhatósági székhelyekkel, a mennyire lehet összpontosittassanak, én még ezen általános érv mellett sem vagyok hajlandó a törvényjavaslatot elfogadni azért, mert nem akarom feláldozni az elvnek a lényeget. (Helyeslés a szélső halon.) Vannak viszonyok és körülmények, midőn a jelzett elvet a maga ridegségében keresztülvinni nem lehet. Ily viszonyok és körülmények miatt nem kapott Szolnok mind ez ideig törvényszéket, mely tekintetben épen nem áll egyedül Jász-N agykún-Szolnokmegye, mert Jász-NagyKún-Ssolnokmegyén kivül az országban még 15 oly törvényhatóság van, hol nincs törvényszék. Ilyenek Alsó-Fehér, Árva, Csanád, Csongrád, Esztergom, Fogaras, Háromszék, Kis-Küküllő, Liptó, Mosón, Nagy-Küküllő, Szatmár, Turócz, Ugoesa és Ung. Azon esetben, ha a jelen törvényjavaslat elfogadtatnék, jogosan kérhetnék ezen megyei székhelyek, hogy törvényszéki székhelyekké legyenek. Sigy ezen törvényjavaslat csak alkalmas anyagul kínálkozik arra, hogy az ország egyes vidékein nagymérvű izgatottságot keltsen és hogy az igazságügyi szolgálatot az illető kerületekben megbénítsa, magában Jász- Nagykun -Szolnokmegyében pedig a volt nagykunsági és jászsági részek idegenkedését a megye többi részei iránt tovább is fentartsa és fokozza. Még egyet vagyok bátor a t. ház kegyes engedelmével megjegyezni (Halljuk!) és ez az, hogy a törvényjavaslat 3. §-ában foglalt azon intézkedés, mely szerint a járásbíróságok száma tizzel szaporittatik, magában véve ugyan némi haladágnak tűnik fel az igazságügy terén, de tekintve azt, hogy ezen szaporítás oly csekély, miszerint az az igazságszolgáltatás javítására elenyészőleg kevés eredményt fog szolgáltatni és ugy látszik, hogy inkább csak arra való, hogy ezen törvényjavaslatnak tetszetősebb formát adjon, de különösen tekintettel arra, hogy ezen járásbíróságok székhelyeit és területeit megállapítani a törvényjavaslat értelmében a ministerium lesz hivatva: nézetem szerint már csak azért sem fogadható el, mert ezzel a kormánynak tág tere nyiland, az igazságszolgáltatás javításának ürügye alatt helyi érdekek kielégítése és ki nem elégítése által hatalmi politikát űzni, (Helyeslés a szélső baloldalon) az pedig, hogy erre alkalmat nyújtson, a törvényhozásnak feladata nem lehet. (Úgy van! a ssélsöbaloldalon.) Felsorol ugyan az igen t. igazságügyminister ur az indokolásban egy csomó helyet, ha jól emlékszem 25 oly helyet, a hol járásbíróságokat kellene felállítani, de kérdem már most az igen t. minister urat, hogy a felállítani szándékolt 10 járásbíróságot hogy fogja ezen 25 hely közt olykép felosztani, hogy mind a 25 hely ki legyen elégítve. Hová fog az vezetni, ha azon 25 hely mind kecsegtetve lesz azzal, hogy ők járásbíróságok székhelyei lesznek, ennek következményét belátni képtelen vagyok. T. ház! Nem akarok hosszadalmas lenni és a t. ház türelmével visszaélni. (Halljuk !) Az általam előadottakból beláthatja mindenki, hogy itt az általános országos érdek nem követeli azt, miszerint a karczagi és jászberényi törvényszékek megszüntessenek és Szolnokon állíttassák fel törvényszék, hanem ellenkezőleg egész igazságügyünk fejlesztésének érdeke épen azt követeli, hogy ily partialis rendezéssel ne rontsuk meg az igazságügyi administratio végleges rendezésének nagy munkáját és ne gördítsünk akadályokat annak mielőbbi keresztülvitele elé. (Helyeslés a szélső bal- és baloldalon.) Mert ha igy részletekben fognak egyes törvényszékek székhelyei megállapittatni és járásbíróságok felállíttatni, félni lehet, hogy a közvetlenség és szóbeliség elvei soha sem fognak érvényesülni, ugy szintén a királyi táblák decentrüisatiója sem fog soha bekövetkezni, mert a közvetlenség és szóbeliség csak több kisebb első folyamodása bíróságokkal képzelhető, a királyi táblákdecentralisatiója pedig;; törvényszéki kerületek általános kikerekítését teszi szükségessé. így ezen elvek életbeléptetésénekaz igazságszolgáltatás általános szempontjából elengedhetetlen postulatuma: az általános rendezés. Ezek t. ház, azon általános elvi szempontok, melyek miatt én a törvényjavaslat elfogadásához nem járulhatok, mert a jelen törvényjavaslatot igazságügyünk fejlődésére nézve határozottan károsnak és veszélyesnek tartom. Azért igen kérem a t. házat, méltóztassék az általam felhozott érveket figyelemre méltatni esne méltóztassék azt általánosságban sem elfogadni. (Élénk helyeslés balfelöl.) Tóth Ernő: T. ház! (Halljuk!) Legyen nekem is szabad, mint az érdekelt megye egyik képviselőjének, ki a megyének viszonyait szintén ismerem, a ház asztalán levő javaslatra vonatkozó nézeteimet igen röviden a t. ház előtt nyilvánítani. Eltekintve minden mellékkörülménytől és partialis érdektől, én azt tartom, hogy egy törvényszék székhelyének meghatározásánál első sorban figyelembe veendő azon momentum, hogy az illető törvényszékhez utaltak legnagyobb részének 5

#