Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-67

3G 67. trsiigof ülés febraár 7. I8SS, az igazságszolgáltatás igénybe vétele minél inkább lehetővé tétessék. Ennélfogva igen fontos a székhelynek a területhez viszonyított fekvése, a mely leginkább csak akkor felel meg, hogy ha a közönség és a községek minél nagyobb része a székhelyhez minél közelebb esik. Szerintem különösen a jelen esetben nem egyes városoknak érdekei foroghatnak szőnyegen és vétethetnek tekintetbe, miután a törvényszékek nem egyes városok érdekeit hivatvák kiszolgálni; hanem az összes megye közönségét. Ha már most tekintetbe veszszük a mostani tényleges állapotokat és Jász-Nagykun-Szolnokmegye térképére csak egy pillantást vetünk, lehetetlen észre nem vennünk azt, hogy a mostani törvényszéki székhelyek egyike, t. i. a jászberényi a megyének egészen észak-nyugati a karezagi pedig egész észak-keleti sarkon fekszik és ha egy kiszámítást teszünk,meggyőződhetünk arról, hogy a mostani törvényszéki székhelyektől a megyéneklegmeszszebb eső községei körülbelül 90 kilométernyi távolságban vannak, mig ha a törvényszék Szolnokba át fog tétetni, a mely város inkább fekszik a megye központján, a legmeszszebb eső községe a megyének Szolnoktól 60 kilométernyire fog feküdni. Szemügyre kell vennünk továbbá a területet a széhhelylyel "összekötő utaknak és közlekedési eszközöknek mennyiségét és minőségét. Ezen szempontból is határozottan Szolnoknak adandó az elsőbbség, mert mig Karczag és Jászberény a megye bensejével csak egyetlen egy vasútvonallal érintkezik, addig Szolnok a megye területén hat különböző irányban átfutó vasútvonalnak góczpontja s ezen kívül vizi úttal is rendelkezik. Az 'előadottakon kivüí méltánylandó momentum az is, hogy az illető megyének közönsége életviszonyainál és politikai helyzeténél fogva melyik helyre van leginkább utalva. Szolnok ezen szempontból is messze magasan áll riválisai felett, miután a megyének természetes kereskedelmi központja s azon kivül a politikai és pénzügyi és katonai igazgatásnak székhelye. Miután ezek szerint a ház asztalán fekvő javaslat az igazságszolgáltatás magasabb követelményeinek és Jász-Nagykún-Szolnokmegye közönsége nagyobbrésze követelményeinek megfelelő, örömmel üdvözlöm a javaslatot és azt elfogadom. (Helyeslés.) Orbán Balázs: T. ház! Sok egyéb bajaink közt az is hazánk egyik szerencsétlenségét képezi, hogy jelen kormányunknak se eszméje, se kezdeményezési érzéke, se alkotási képessége nincsen, valóban olyan toldozó-foltozó, a mit a német n

Flicksehneiderei"-nek nevez s a mire a magyarnak nincs jó kifejezése. így bíróságaink székhelyei végleges meghatározásának égető szükségét mindenki érzi, ha valahol, ugy e téren a bizonytalanságnak nagyon káros következményei vannak. Itt a házban folytonos a szorgalmazás, annak megállapítását követeli a törvény és az észszerííség egyiránt, mert az ideiglenesség az igazságszolgáltatás terén végtelenül hátrányos, annak káros következményei kiszámíthatlanok. Éreznie kellett ezt az igazságügyér urnak is, a midőn már többszörösen tett igéretét a véglegesítés iránt, de ugy látszik, hogy a minister ur egy végzetes hatalom lidércznyomása alatt szenved s inie a várva várt törvényjavaslat helyett ismét egy foltot akar vetni igazságügyünk kevés védelmet nyújtó foszlott palástjára: de az a foltot már nem bírja, a lenge kelme mindenütt utánna szakad. (Ugy van! a szélső balon.) Ilyen folt akar lenni a jelen törvényjavaslat is; de én ahhoz sem egyik, sem a másik részében hozzá nem járulhatok. Nem járulhatok ajárásbiróságok szaporításához először azért, mert én nem a bíróságok és birák kevés voltában, hanem a rendszerben keresem a túlhalniazottság okát. Ha a minister ur behozná a szóbeliséget, ha szervezné a békebirói intézményt s ha főleg a bűnügyeket is az esküdtszéki elbírálásra bizná — a mint azt még Muszkaországban is megtették —• akkor a járásbíróságok számát nem szaporítani, hanem nagymérvben apasztania kellene. (Ugy van! a szélső baloldalon.) De ha még ki tudnék is békülni az új 10 járásbiróság felállításának a szükségességével, még akkor se tudnám a felhatalmazást a székhelyeknek törvénybe iktatása nélkül megadni, mert nem akarhatom az igazságszolgáltatást profonálni az által, hogy azt korteseszközzé engedjem lealacsonyittatni, már pedig a törvényszékek és járásbíróságok véglegesítésének függőben tartása sok irányban kizsákmányolt egyik fő kortesfegyverül szolgált a választásoknál. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Annyival kevésbé tudnék jó lélekkel hozzájárulni ahhoz, hogy Jászberény és Karczag városainak törvényszékeikhez szerzett jogaik megsértéséből eredő nagy anyagi megrontásával Szolnokot gazdagítsam fel. Nem azért, mert nem tartom az osztó igazsággal megegyeztethetőnek azt, hogy egynek mindent adjunk s a többiektől mindent elvegyünk. Ez olyan majorátus forma igazságtalanság, hogy az elsőszülöttet — bárminő hülye és esztelen legyen is — felgazdagítsuk a többi kitagadása és kifosztásával. Én az ily természetellenes állapotot a családi életben is elkárhoztatván, annál inkább el kell ítélnem a népéletben ; de van egy mindennél magasabban álló i erkölcsi nézpont, a mely ez igazságtalan oszta| kozást elítéli; az, hogy a szolnoki törvényszék I ismét egy folt, még pedig szegyenyfolt akar lenni. I E kérdés összefügg a törvényszékek szék-