Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-67

1 §4 67. országos ülés a melyet csak az imént, a legközelebb elmúlt országgyűlés végén a törvényhozás nem fogadott el, most, az új országgyűlés kezdetén mindjárt ismételten benyújtani, ezt fejtegetni nem akarom. Nem akarom annyival inkább, mert meg vagyok győződve, hogy nem a saját initiativájából terj észté azt most be, hanem inkább azok sürgetésére, kik ezen kérdést hatalmi kérdésnek tekintik. (Ugy van! a baloldalon.) Nem akarom t. ház, most azt sem fejtegetni, hogy czélszertí-e az ilyen, az igazságszolgáltatás szervezetére vonatkozó törvényjavaslat alkalmából hatalmi politikát űzni. Ezt fejtegessék azok, a kik erre hivatva vannak. Én egyszerűen, tárgyilagosan akarok a, kérdéshez hozzászólani és indokolni fogom, hogy miért ellenzem én a törvényjavaslatot általánosságban is és miért nem fogadom el a*.t. (Halljuk!) T. ház! Én a törvényjavaslat élnem fogadása melletti érveimet épen ugy, mint a múlt alkalommal, ez idő szerint is a törvényjavaslatnak I 1. §-ára alapítom. Áz 1. §. ugyanis meghagyja az igen t. igazságügyminister urnak, hogy a királyi törvényszékek és járásbíróságok számának, székhelyeinek és területeinek megállapítása végett a javaslatot lehetőleg a királyi táblák szervezetére vonatkozó törvényjavaslattal egyidejűleg, legalább is négy év alatt terjeszsze a törvényhozás elé. Ha a törvényjavaslat ezen szakaszának, illetőleg az abban foglalt utasításnak a t. igazságügyminister ur eleget akar tenni, pedig remélem, hogy azt akarja, akkor t. ház, valóban nem értem a 2. §-t és nézetem szerint akkor egyáltalán nincs annak helye a törvényjavaslatban; mert ha négy év alatt így is be fog következni az általános rendezés és a törvényszékek székhelyeinek végleges megállapítása és be fog következni talán még előbb a királyi táblák decentralisatiója, akkor csakugyan megfoghatatlan, hogy miért kelljen épen most a jászberényi és a karezagi törvényszékeket megszüntetni és Szolnokon állítani fel egy új törvényszéket. (Ugy van! a szélső bal- és baloldalon.) Mert az esetben, ha a királyi tábla decentralisaltatik és Nagy-Váradon vagy Debreezenben állíttatik fel királyi tábla, csak nem hiszem, hogy azt akarja a t. igazságügyminister ur, miszerint Karczagot és vidékét nem a debreczeni vagy rnsgyváradi, hanem a pesti táblához csatolja. Ha pedig most Szolnokba tétetik a törvényszék, akkor előre láthatólag újra meg fog kelleni bolygatni és újra be kellemi osztani ezen törvényszék területét. Azt pedig csak nem fogja senki sem vitatni, hogy ilyen folytonos ide-oda kapkodás az igazságügyi szervezet terén az igazságszolgáltatás érdekével összeegyeztethető. (Helyeslés a szélső baloldalon) Sőt ellenkezőleg szükséges, hogy az igazságügyi február 7. 1881, szervezés állandó jelleggel ruháztassák fel, hogy a törvényszékek székhelyei és területei folytonos változtatgatásoknak ne legyenek kitéve, mert a folytonos provisorium az igazságszolgáltatás terén üdvös eredményeket nem hozhat létre. (Ügy van! Helyeslés! a szélső balon és baloldalon.) Ezért az ily partialis rendezését az elsőfokú bíróságoknak igazságügyünkre határozottan károsnak és veszélyesnek tartom és általánosságban sem fogadom el a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen érvek előtt nem záxkózbatik el az igen t. igazságügyminister ur és ha elzárkózik, ezzel csak azt bizonyítja, hogy nem akarja komolyan venni a törvényjavaslat 1. §-ában foglalt utasítást és gondolatában sincs a végleges szervezésre vonatkozó törvényjavaslatot négy éven belül előterjeszteni. (Cgyvan! a ssélső balon.) T. ház! Ezen érvekkel szemben megvallom, igen gyarlónak tartom az igazságügyi bizottságnak azon indokolását, hogy azért szükséges a törvényszéket Karczagon és Jászberényben megszüntetni és Szolnokon állítani fel, mert e két törvényszék területéből időközben a törvényhozás egy törvényhatóságot alkotott Jász-Nagykún-Szolnok megye elnevezése alatt, mely megye székhelyéül Szolnok lett kijelölve és anomália az, hogy egy törvényhatóság területén két törvényszék is létezzék és azok egyike se legyen a törvényhatóság székhelyén. T. ház! Én ugy tudom, hogy Jász-NagykúnSzolnokmegye még 1876-ban a XXXIII. t.-cz. által lett megalkotva. Megvallom,nem tartom a legszerencsésebb alkotásnak és e mellett szól az is, hogy mai napig is csak „muszáj" vármegyének nevezik. De azt tudom, hogy azóta már közel 10 év múlt el és az igazságszolgáltatás a megye területén egy perezre sem akadt fenn. Engedje meg nekem tehát a t. előadó ur, hogy arra kérjem, hogy higyje el: ha 9 éven keresztül azért, mert Jászberényben és Karczagon vannak a törvényszékek, a megye területén nem akadt fenn az igazságszolgáltatás, már most azon 4 év alatt, a mikor a végleges rendezés be fog következni, fennakadni semmi esetre sem fog. (Helyeslés a szélső balon.) Szintén igen gyarlónak tartom Jászberénynyel és Karczaggal szemben a t. előadó ur azon érvét, hogy Karczagon és Jászberényben a fölött panaszkodnak a felek, hogy kellő ellátásban nem részesülnek és még szállást sem kaphatnak. Én maguktól a karezagi törvényszéki biró uraktól tudom, liogy ők egyáltalán — egynek kivételével — nem óhajtanak Szolnokra áttétetni és kétségbe vannak esve, hogy hol fognak Szolnokon állandó lakást kapni. Szolnokon az új megyeházán, továbbá a régi megyeházán kivül, melyet törvényszéki épületnek szerzett meg a város és az új városházán kívül, levonva a gcizdagabb polgárok la-