Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-82

82. ersaílgííR ülés frbrnár 26. 18&5. S39 gyár törvényhozás ssakítni akart a recepta religiók, a bevett vallások fogalmával és át akart térni a vallásszabadság és a vallásegyenlőség elvére. (Egy hang balfelöl: De nem tért!) Elvileg legalább elfogadta es álláspontot; mert midőn 1867-ben a központi bizottság a keresztények és izraeliták közötti jogegyenlőségről szóló törvényjavaslatot bemutatta, egyszersmind utasíttatni kérte a ház által a ministeriumot, hogy a vallásszabadságról, valamint a különböző felekezeteknek polgári és politikai egyenjogúságáról szóló törvényjavaslatot mielőbb mutassa be a képviselőháznak. A mint tudjuk, a javaslat el is készült, de a közbenjött események által annak tárgyalása a napirendről leszorult. Ha tehát 1867-ben ez volt a törvényhozás álláspontja, az, ha csak önmagával nem akart ellentétbe jönni, a bevett vallásokat egy gyei nem szaporíthatta. Ebben rejlik annak oka, hogy 1867-ben a zsidó vallás a bevett vallások sorába nem iktattatott. A javaslat tehát helyesen és szabadelvűén jár el, midőn 600,000 honpolgárnak, kik az országnak hű fiai, a kiknek egyháza soha ellentétben nem állott a magyar állameszmével, megadja azon jogot, hogy egy tag által, a kit a kormány kiszemel, a felsőházban képviselve legyen. Hogy ez a t. antisemita képviselő uraknak nem tetszik, azt értem. A t. képviselő uraknak egész politikai működésük arra irányul, hogy a zsidó egyház és ennek hívei ellen izgassanak. (Igás! Ugy van ! jóbbfelől. Felkiáltások balfélol: Nem izgatunk!) A zsidó vallás követői ellen folytonosan izgatnak itt bent a házban és a házon kivül; (Ügy van! jóbbfelől. Félkiáltás balfelöl: Nem szükséges izgatni!) nem törődve azzal, hogy ártanak az ország belbékéjének és compromittálják az ország szabadelvű intézményeit, a melyeket mi sem veszélyeztet inkább, mintha azokból az ország beibékéje és biztonsága ellen fegyvert kovácsolnak. (Igaz! ügy van! jóbbfelől. Ellenmondás balfélol.) Az általános tárgyalás alkalmával iparkodtak hangulatot kelteni az országban az orthodox rabbi alakjának falra festése által, a ki majd a törvény megalkotása után a felsőházi tagok fényes sorába bejönni fog. No t. képviselő urak, a javaslat értelmében ezt az egy tagot a felelős kormány fogja kiszemelni és őFelségének kinevezés végett előterjeszteni. Meg vagyok tehát győződve és azt hiszem, meg lehet mindenki győződve arról, hogy az az egy tag, a ki a felsőházba be fog jutni ugy tudományos képzettségére, mint jellemére nézve teljesen be fog válni az újonnan szervezendő felsőházba. Különben, hogy a zsidó rabbik között tudatlan emberek is vannak, azt soha senki nem tagadta; e tekintetben a zsidó vallás sem képez kivételt papjai között ép ugy, mint más vallásfelekezetnél vannak olyanok, a kik a kor szellemétől hátramaradtak. De hogy a zsidó rabbik közt vannak számos tudományos, jeliemszilárd férfiak, a kik az istennek igéjét ép ugy hirdetik, mint más vallásfelekezetek papjai és ezek sorában méltán helyet foglalhatnak, ezt azt hiszem, senki tagadni nem fogja. (Igaz! ügy van! balfélol.) Különösen két szempontból emelíetnekkifogások a törvényjavaslatnak érintett intézkedése ellen. Az egyik kifogás az, hogy a zsidó vallás nem bir szervezett egyházzal. Már volt alkalmam tavaly e kérdésben itt nyilatkozni és bebizonyítani azt, hogy az, hogy a zsidó egyház szervezve nincsen, ez nem a zsidók hibája. Ok a kormány által felszólítva tanácskoztak, beterjesztették alapszabályaikat, de axok az országgyűlés által el nem fogadtattak, megtagadtatott azok elismerése és igy elmaradt a szervezés is. (Mozgás a bal- és szélső baloldal némely padjain.) Ha tehát a t. képviselő urak annyira szivükön viselik a zsidó egyház szervezését, méltóztassanak indítványozni, hogy e kérdés napirendre tűzessék és akkor beteljesedhetik az általuk és általam is táplált óhaj, hogy a zsidó egyház is országosan szerveztessék. A második kifogás az, hogy a zsidó vallást követők még nem szerezhettek elég érdemeket az ország körül arra, hogy egy tag által képviseltessenek a felsőházban. Hát t. ház, a zsidók egyenjogúsítása óta 17 év folyt le; elismerem, hogy ezen idő igen rövid volt arra, hogy a zsidó vallást követők ugyanoly érdemeket szerezzenek, mint szón vallások tagjai, melyek már évszázadok óta élvezik az országban a politikai és polgári jogokat. De azt ez egyet merem állítani, hogy nem ismerek példát a történelemben, hogy a részben legalább más nyelvű vallásnak a nemzet testéhez simulása gyorsabban teljesült volna, mint a zsidó vallást követő polgárok beolvadása. Ónody Géza: Az uzsora által! Chorin Ferenc: Méltóztassanak concret példákat felhozni, nem általánosan és gyártott röpiratokból merített vádakkal lépni fel. Ónody Géza! Van ezer meg ezer! Chorin Ferencz: Hogy a pénzűzérek között vannak egyesek, kik uzsorával foglalkoznak, nem tagadja senki, de az uzsora nincs valláshoz kötve. (Élénk helyesles jobb felől. Zaj a szélső baloldalon.) Ónody Géza: Az ügyvédek is uzsoráskodnak. (Zaj.) Chorin Ferencz: Kérem a t. képviselő urat, kinek felszólalásait nyugodtan szoktam hallgatni, hogy a parlamenti illemre tekintette], ne j zavarjon. (Helyeslés a jobboldalon.)