Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-82
388 8 ^ «rS5!ágos üléi oly kérdésekben, melyek az egész országot, annak közérdekeit érintik. A mi már most a tárgyalás alatt levő szakaszt illeti, annak elvi intézkedése ellen, hogy t. i. az országban létező felekezetek kebelében társadalmi aúlylyal és tekintélylyel biró férfiak az újonnan szervezendő felsőházban ülés- és szavazati joggal bírjanak, mondom, a javaslatnak azon elvi intézkedése ellen a ház egyetlen egy oldaláról sem tétetett ellenvetés. Én ezt örvendetes jelenségnek tartom és ha megfontolom, hogy 40 évvel ezelőtt egy ily szakasz beterjesztése a törvényhozásban mily zivataros vitákat idézett volna fel, mig most ezen intézkedés az ország, a nemzet közérzülete által támogatva, e házban figyelemreméltó ellenvetésre alig talál: akkor felébred bennem azon remény, hogy nemsokára be fog következni azon korszak, inely nem fogja érteni azon fanaticus felszólalásokat, melyek a ház némely padjairól felhangzottak azért, mert a javaslat az országban lakó 600,000 honpolgárnak egy tag általi képviseletét akarja biztosítani a felsőházban. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezen ellenvetések annyira tarthatatlanok, nemcsak a jogegyenlőséggel, hanem az ország által 1867 óta következetesen elfoglalt közjogi állásponttal és az ország törvényeiben nyilatkozó szellemmel annyira ellenkeznek, hogy azok tarthatatlanságát kimutatni, azt hiszem, nem lesz nehéz. (Halljuk!) Az 1867 : XVII. t.-cz. a keresztyén és izraelita polgárok közt politikai és polgári tekintetben teljes jogegyenlőséget állapított meg és ezzel kijelentette azt, hogy ha az állami hatalom ezentúl közjogi vagy politikai szempontból jogokat állapít meg, azokat ki kell terjesztenie kivétel nélkül az ország minden lakosságára, akár a keresztyén, akár az izraelita vallás hívei közé tartozzanak •szók. Az 1867 óta a mai napig keletkezett törvények szakadatlan lánczolata igazolja, hogy a törvényhozás, midőn politikai jogokat terjesztett ki a hitfelekezetek körében functiókat teljesítő közegekre, akkor a bevett vallások és az 1867: XVII. t.-cz. által elismert zsidó vallás közt semmi tekintetben különbséget nem tett. (Zaj a bal- és szélső baloldal némely padjain. Halljuk ! Halljuk í) Ott van az 1874: XXXIII. t.-cz., mely a választási jogról intézkedik és a mely a választási joggal, jövedelemre való tekintet nélkül, felruházza valamely egyházközségben alkalmazott lelkészeket, segédlelkészeket és iskolatanítókat, különbség nélkül, akár keresztény, akár izraelita felekezet szolgálatában álljanak ezek. (ügy van! a jobboldalon.) Ott van a büntető törvényköny.... Ónody Géza: Csemegi-eodex! Chorin Ferencz: mely különbség nélkül i a z országban létező elismert vallásokat különbség j február 25. lS8ä. | nélkül, akár a bevett, akár a be nem vett vallások 1 sorába tartozzanak azok, egyenlő jogvédelemben részesíti. S midőn a házban a szakasz szövegezésére nézve véleményeltérés merült fel s azon aggály nyilváníttatott, vájjon ezen fogalom alatt „elismert vallás" egyszersmind az országban létező izraelita vallás is értendő-e : akkor Magyarország igazságügyministere, Perczel Béla felállott és a ház helyeslése által támogatva, a következő szavakat mondotta: „Azon vallás, melynek szertartásait az állam felügyelete mellett nyilvánosan gyakorolhatják, melynek a nyilvánosság minden atributumaival biró templomaiésimaházai vannak, lelkészei az állam által hiteleseknek ismert anyakönyveket vezetnek és a kik előtt kötött házasságokat az állam érvényeseknek elismer: az ily vallás az állam által elismert vallás, ha azt törvényben bevettnek nem is nyilvánítaná". És továbbá: „Ki állíthatná például, hogy hazánkban az izraelita vallás az állam által elismert vallások soraiba nem tartozik, holott a polgári törvénykezési rendtartásról szóló 1868: LIV. t.-cz. 22. §. az igazságügyministert hatalmazza fel, hogy az izraeliták házassági perében követendő eljárást a törvényhozás további intézkedéséig rendelet által szabályozhassa; de azon fölül az ország hatóságai szakadatlanul hivatalosan érintkeznek az izraelita hitközségekkel, a zsidó lelkészek, mint lelkészek, választói joggal birnak: e tekintetben tehát kétség nem foroghat fenn". Azt hiszem t. ház, hogy 1867 óta a törvényhozás mindenütt, a hol politikai jogokról intézkedett, felekezetre való tekintet nélkül ezen jogokat egyaránt kiterjesztette ugy a bevett, mint az országban létező s az ország különböző törvényei által elismert izraelita vallásfelekezetre is. És mit tartalmaz a jelen törvényjavaslat? Nem vallásokról, nem felekezetekről és ezek képviseletéről intézkedik, hanem tartalmazza azt, hogy az országban létező felekezetek keblében súlylyal és befolyással biró férfiak a felsőházban ülési és szavazati jogot nyerjenek azért, hogy a felekezetek követői és az ország közt a hűség és érdekazonosság kötelékei szorosabbá váljanak. (Ugy van! jobbfelöl) A törvényjavaslat tehát nem uj fogalmat akar becsempészni a magyar közjogba, hanem csak folytatását, fejlesztését s kiegészítését képezi az 1867 : XVII. törvényezikknek és azon törvényeknek, melyeket a törvényhozás szakadatlanul alkotott és elfogadott. Igaz, t. ház, hogy a zsidó vallás nem tartozik az ország bevett vallásai közé. Göndöcs Benedek: Ugy van! Chorin Ferencz: Ennek mindjárt meg fogom mondani a maga történeti okát. 1867-ben, mikor az érintett törvényczikk alkottatott, a ma-
