Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-67

32 67. orsságes ülés jam, mert csak ugy lehet azután a végén az egész javaslatnak elfogadását a t. háznak ajánlani. A javaslatnak első intézkedése az, hogy az igazságügyminister ur utasítandó arra, hogy a végleges bírósági szervezetre vonatkozó javaslatát négy év — illetőleg az ő eredeti javaslata szerint öt év — alatt terjeszsze a képviselőház elé. A t. ház előtt tudva van az, hogy az 1871 : XXXI. t.-cz. az elsőfolyamodású törvényszéket és járásbíróságokat szervezte, de már ezen törvény 1. §-a is azon szervezésre nézve azt fejezte ki, hogy egyelőre így szerveztetnek; ezen szakaszban foglalt intézkedés tehát megjelölte azt, hogy ezen itt a törvényben foglalt intézkedés ideiglenes természetű. Ugyanazon alkalommal a törvényszékek száma 102-ben, a járásbíróságok száma pedig 360-ban állapíttatott meg, A később hozott törvények, nevezetesen az 1873: XXXVI. t.-cz. a határőrvidék polgárosításáról ezen intézkedést némileg módosította és az 1875. évi XXXVI. t.-cz. miután időközben életbe lépett a polgári perrendtartás, kitüntette annak a szükségességét, hogy a törvényszékek ne kis területekre osztassanak fel, hanem nagyobb területű törvényszékek alkottassanak, mert ezek a czélnak megfelelőbbek s ezért a törvényszékek számát 64-ben határozta meg. Egyúttal utasítván az igazságügyi kormányzatot, hogy 3 év alatt terjeszsze elő a járásbíróságok és törvényszékek működéséről a statistikai adatokat, hogy ezen adatok alapján a képviselőház megállapíthassa a végleges bírósági szervezetet. Az igazságügyminister ur ezen meghagyásnak eleget tett: a statistikai adatokat beterjesztette ; de kitűnvén, hogy az időközben életbe lépett büntetőtörvénykönyv még nem elég ideig volt gyakorlatban, kitűnvén az, hogy a szükség azt parancsolta, hogy talán a felsőbb bíróságok szervezete is meg fog változtattatni és e szerint a felsőbb bíróságok végleges szervezése sem lévén még most időszerű: az igazságügyi minister ur jelen javaslatában azt proponálta, hogy neki idő engedtessék arra, hogy a végleges szervezésre vonatkozó javaslatot előterjeszthesse. Az igazságyügyi bizottság tekintetbe véve azt, hogy ezen végleges bírósági szervezet megállapítására csakugyan hosszabb idő szükséges, minthogy az igazságügyi minister ur azon törvényjavaslat beterjesztésére már akkor is több évet kért s most talán négy év elegendő lenne arra, hogy az első munkálat elkészíttessék, azt ajánlja, hogy az igazságügyi kormányzatnak négy évi határidő adassék, mely alatt az elsőfolyamodású törvényszékek és járásbíróságok végleges szervezésére vonatkozó javaslat, egyidejűleg a királyi táblák szervezetére vonatkozó javaslat beterjessteth essék. A 2 §-ban foglalt intézkedés azt tartalmazza, febrnár 7. 1885. Mi hogy a karczagi és jászberényi törvényszék beszünlettessék s ezen két törvényszék helyett Szol nok székhelyivel egy új törvényszék állíttassák fel. (Félkiáltások a szélső baloldalról: Nem kell!) Az igazságügyi bizottság ezen intézkedéshez hozzájárult; hozzájárult azon tények alapján, melyek szintén a törvényhozás által létesíttettek és alkottattak. Ezen tények egyike az, hogy a mint említettem volt az 1871. évben, midőn a törvényszékek ideiglenes szervezése megtörtént, azon területre vonatkozólag, mely jelenleg Jász-N agyKun-Szolnokinegyét képezi, az volt contemplálva, hogy az tán Karezag város székhelylyel, mint külön megye fog létesíttetni, azért tétetett már az akkor Szolnokon levő törvényszék Karczagra és meghagyatott a jászberényi törvényszék. Időközben azonban, mint méltóztatnak tudni, Jász-NagyKunmegye alakíttatván törvényhatósággá; Szolnok lett annak székhelyéül kijelölve és így az igazságügyi politika legelső feltételének tekinti az igazságügyi bizottság azt, hogy azon anomália nem tűrhető, hogy egy törvényhatóság területén két törvényszék létezzék, azonban egyik se legyen a törvényhatóság székhelyén elhelyezve. Az igazságügyi politika első követelménye az, hogy a törvénykezési hely ugyanaz legyen, a hol az ädministratio székel. A gyakori érintkezés, mely például csak rendőrségi tekintetből a törvényszék és a politikai hatóság közt létezik, azon további tény, hogj' gyakran az adó- és illetékkiszabási hivatalok igen fontos tényekre a törvényszékkel kénytelenek érintkezésbe lépni, okvetlenül követelik, hogy a törvényszék székhelye ott legyen, a hol a politikai hatóság székhelye van. Áll ez' nemcsak a törvényszékekre nézve, de a járásbíróságokra is, legalább kívánatos, hogy ott, a hol a járásbíróság székhelye van, legyen a szolgabíró székhelye is. Ezen egy oknál fogva már magában véve az igazságügyi bizottság teljesen indokoltnak találja a javaslatot azért, hogy a politikai administratio és a törvénykezési hatóságok egy székhelyen legyenek elhelyezve. De eltekintve ezen fő októl, vannak számos más indokok, melyek szintén, tekintetbe véve a tényleges viszonyokat, teljesen indicálják, hogy ezen törvényhatóság területén a törvényszék Szolnokon legyen elhelyezve. Méltóztatnak tudni, hogy Szolnok város, különösen vasúti forgalma, de egyéb vizi és szárazi forgalmánál fogva is valóságos gőczpontját képezi az alföld azon vidékének. Az igazságügyi kormányzat bír adatokkal arra nézve, különösen a karczagi törvényszék némely járását illetőleg. így különösen Mezőtúr és Kun Szent Márton maguk azt kívánják — bár most a karczagi törvényszékhez tartoznak — hogy Szolnokon állittassék fel a törvényszék, mert ők Szolnokot sokkal közelebb érik, mint Karczagot. Eltekintve ettől, Szolnok városa, ha a másik két várossal forgalmi és ke-