Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-80

80. országos aié? február 24. 1885. 353 fogytiglan tartó kinevezésben és pedig azért, mert f attól tartok, hogy nem a kormányhatalom és nem az államhatalom fog erősödést nyerni a felsőházban, hanem az az irány, a melyet a jelenlegi kormá,ny és pártja képvisel. Minthogy pedig én azt & iiberalismust, mely lasztásokat reactiónak nevezi, azt a Iiberalismust, a melynek léptennyomon szájában van a valiásegyenlőség, de midőn Irányi Dániel t, képviselőtársam évenkint megújítja a vallásszabadságra vonatkozó indítványát, azt folytonosan leszavazza, látom teljesen felszínre vergődve, sőt megerősödve, minthogy azon irányt látom érvényesülni, a melyet a ministerelnök ur tegnapelőtti feleletében ismételt, midőn állítja, hogy azon tanok, a melyeket mi e padokon osztunk, a korona és a nemzet közti eonflictusra vezetnek, tartok tőle, hogy a kinevezettek nem lesznek mások, mint e liberalizmus ós e tanok hirdetésének őrei. És ha attól nem is tartanék, hogy ezek önmagukban veszélyt hoznak a hazára, különösen pedig Magyarország függetlenségére, jó katíiolikus létemre nem tartom lehetetlennek azt, hogy ha abban a székben a minister urat isten kedvező kegyelméből már nem lesz szerencsénk tisztelni, feltámad mint gróf és mint ilyen oda áll hadának élére azon csatakiáltással, hogy hív Ausztria. Minthogy én ezt nemcsak nem kivánom, hanem ettől határozottan irtózom és minthogy a választásoktól ennek ellenkezőjét remélem, kijelentem, hogy a 2. §. c) pontját el nem fogadom, hanem a helyett ajánlom következő módosítványomat elfogadásra: n

c) a megyei és városi törvényhatóság bizottmányai által lett megválasztatásuk". Nagy István jegyző (olvassa a módosítást). Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Láng Lajos előadó: Azt hiszem, azon hosszú vita után, mely e házban két héten át lefolyt s a melynek egyik legkimagaslóbb pontja azon elvi kérdés volt, hogy vájjon a törvényhatóság választottjai helyt foglaljanak-e, vagy nem, nem lehet feladatom a felhozott érveket és ellenérveket ismételni, (Helyeslés jobbfelöl) hanem kérem a t. házat, méltóztassék a beadott módosítvány mellőzésével, a szakaszt a bizottság által beterjesztett szöveget elfogadni. Elnök: Minthogy a 2. §-nak csak c) pontja -ellen adatott be módosítás, azt hiszem, hogy a ssakasz többi részét elfogadottnak jelenthetem ki. Madarász József: Szavazást kérünk. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik a % §-t a bizottság javaslata szerint elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A .többség változatlanul elfogadta és igy a módosítás elesett. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 3. §-t). Báró Bánffy György: T. ház! A 3. §. ! KÉPVH. NAPLŐ 1884—87. IV. KÖTET. B) pontjára nézve engedje meg a t. ház, hogy nézeteimet röviden kifejezzem. Ezen szakasz b) pontja következőleg szól: „b) a főrendiházban a tagságra eddig jogosított családok mindazon 24 évüket betöltött és nagykorú férfitagjai, kik egyedül vagy velük egy háztartásban élő feleségök és kiskorú gyermekeik vagyonát is oda számítva, a magyar állam területén oly földbirtoknak telekkönyvileg bekebelezett tulajdonosai vagy életfogytiglan haszonélvezői, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek egyenes állami földadója a rajta levő gazdasági épületek házosztályadójával együtt, az 1885. évre az új földadó-kataster alapján eszközölt adó kivetés szerint, legalább 3,000 frtot tesz osztrák értékben. Ezen intézkedés áll a volt erdélyi nagyfejedelemségben élő magyar főrendi (grófi és bárói) családok tagjaira is, tekintet nélkül arra, hogy birtokaik a inagyar szent korona birodalmának melyik részében feküszuek. Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosultak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia más állama vagy bármely más állam törvényhozásában is bírhatnak üléssel és szavazattal, megállapittatik,hogy ha az ezen szakasz b) pontjában említett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar felsőházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszer s mindenkorra kizárólag a magyar felsőházban akarják gyakorolni, 24. évük betölte után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi július 1-éig, a magyar királyi ministerelnökhöz intézendő nyilatkozatot tesznek. Ezen nyilatkozatot a ministerelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a felsőház elnökével közli." T. ház! Eészemről azt, hogy a törvény a felsőház született tagjaitól egy bizonyos vagyoni qualificatiót kívánjon, szükségesnek tartom, nem azért — mint az indokolásnak ezen pontra vonatkozó része mondja— hogy a tagok függetlensége vagyoni szempontból legalább biztosítva legyen, mert arra még nem mindig elég biztosíték, hogy valaki 3 ezer forint földadót fizet-e, vagy nem, hanem azon okból, mert a vagyon könnyebben teszi lehetővé egy oly szellemi képzettség elérhetését, milyet egy törvényhozói állás megkövetel. (Helyeslés balfelöl.) Hogy valakinek vagyonilag függetlensége hol kezdődik, azt összegekben kifejezni lehetetlen45