Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-80
«4g ^- •rsäágos ülés hajlandó elfogadni, hogy azt nem a kormány által kimutatott szükségletnek általunk is elismert fontossági!, ellenben a nemzeti becsület és az ország tekintélyének megvédése érdekében fogadjuk el. Egyúttal pedig bátor vagyok egy nagyon fontos körülményre figyelmeztetni a t. szakinmisterí és belügyministert, mint a kinek szigorúan véve szakmájához tartozik. Értem a közegészségügyi viszonyokat, melyek, ha valamikor, ugy ezen országos kiállítás alkalmával kiváló figyelmet igényelnek. A t. szakminister úr jól fogja tudni, hogy az új ipartörvény szerint rongyszedő és csontgyüjtő telepek állanak fenn a főváros területén. Ezeknek eltávolítása iránt még a múlt évi júliusban az országos közegészségügyi tanács szakszerű véleményét beterjesztette. A városi hatóság mindazonáltal ez irányban initsem tett. Miután pedig ezen telepek kétségtelenül különösen szaktekintélyek véleménye szerint minden járványnak legbiztosabb góczpontját képezik s igy a jelenleg csak szünetelő kolerának is: félő tehát, hogy a kiállítás ideje alatt nagyobb veszélyt hozhatnak a fővárosra. Méltóztassanak tehát t. minister urak erélyesen intézkedni, hogy ezen miazmákat rejtő telepek a főváros területéről lehetőleg gyorsan eltávolíttassanak ; mert csak az által lehet megmenteni az egészségügyi érdekeket és ezt az ügyet odavezetni, hogy akkor, midőn pár hó múlva a kiállítás megnyílik, valamint a helybeliek, ugy az idegenek is ne óvakodjanak itt megjelenni. Újból kijelentem, hogy azon reményben fogadjuk el a törvényj avaslatot, hogy lehetőleg újabb póthitel kérése ne váljék szükségessé. Arról ne is szóljunk, hogy ezen kiadás megtérülne. Bárha a minister ur olyan nagyon rózsás színben látja a bevételeket, hogy azokat 1 525,000 forintra becsüli, ha bejön, az ő dolga leaz, hogy későbben miféle előterjesztést tegyen. Az eddigi tapasztalat szerint a kiállítási építkezésekre felvett előirányzat, ugy látszik, a minister urat megcsalta s ugy hiszem, ezen bevételek is hátra fognak maradni az előirányzott összeg mögött és hogy ez irányban a minister úr a képviselőháztól újabb póthitelt kérjen, ez ellen előre tiltakozunk és csak ezen óvakodásunk kifejezése mellett fogadom el a javaslatot. {Helyeslés a szélső balról.) Gr. Zichy Jenő: Előttem szólott Steinacker képviselő ur mindenekelőtt azon kezdte, hogy visszapillantást vetett azon időre, midőn a kiállítás eszméje egyáltalában itt Budapesten irányadó körökben napirendre került és összehasonlította a kormány tervezetét azon költségvetési előirányzatokkal, melyeket akkoriban az országos iparegyesület dolgozott ki s összehasonlította azon eszmékkei és elvekkel, melyek alapján akkor az országos iparegyesület kebelében működőbizottság, febraár U. 1385. contemplálva az egész ügyet és velem szemben, ki akkor némileg főtényezdge valék annak, hogy a kormány vezetése alá került az egész vállalat, mintegy szemrehányásképen felemlítette, hogy másként volt akkor az országos iparegylet által a kiállítás contemplálva, más keretben, más anyagi áldozatokkal, ha azt akár az egylet vagy mint privát vállalat gyanánt létesítették volna, mint az ipar egyesület kebelében kiküldött szakbizottság azt tervezte. Igenis én voltam az, a ki azt állítottam, hogy sem egyesek, sem az egylet nem képes a kiállítást oly keretben létesíteni, mint a kormány. Ma is azt mondom és semmit sem vonok vissza akkori állításomból. v Az igények következtében az országos kiállítás programmja kibővíttetett és azzal igen is nagyon megváltoztak a körülmények és költségek; de biztosíthatom a t. házat, hogy ma már azon költségvetés, melyet különben mind ő, mind Lázár képviselő ur elfogad, a realitásnak teljesen megfelelnek. Ne méltóztassanak elfeledni, hogy épen a tervek és költségvetések kivetésekor égett le a berlini hygienai kiállítás és ez volt határozottan az oka, hogy a főépület, az ipar-palota, mely fából letí volna alkotva, kőépület formájában lőn elfogadva és létesítve. De a mi legfőbb, amint programmunk többféle irányban kibővíttettet, bele mentünk a keleti pavíllon építésébe, melynek igen nagy fontossága abban fekszik, hogy az abban képviselt keleti államokkal lesz lehetővé idővel a keleti tartományokban a kivitel és beviteli czikkek megismerése és az ez országokba való iparczikkeink kivitele az ottani piacz megszerzése. A ki ezt át nem látja, a a ki ezen gondolattól át nincs hatva az az ipar fejlődése és egész iparunk jövője iránt sincs kellőleg tájékozva! Mert az ipar, ha fejlesztjük annak kiviteli piaczát is meg kell hogy teremtsünk. A költségvetés igen is megnagyobbíttatott, mert később felvettük a nemzetközi szabadalmazott kiállítás tervezetét a motorok és kézmű veseszközök, munkagépek kiállítását belevettük ezt a bécsi ipar-motor kiállítás mintájára! Naponkint tapasztalnunk kell, hogy a kisipar ne * magát a gyár iparral szemben fentartani, meg kell annak szereznünk az olcsó motorokat az uj találmányú segéd eszközöket, melyeket ma itt iparosaink még névről sem ösmertek. Ez kiegészítő része a kisiparaik. És a mint annak idejében Bécsben, ugy most majd itt is lesz alkalma a magyar kézmííiparosoknak az új találmányokkal és segédeszközökkel megismerkedni, fölvettük továbbá a művészeti és műipari kiállítást program muukba, melynek kihagyásával az egész kiállítás nem volt tökéletes. Mindaz előidézte azt, hogy a mi költségve-