Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-80

80. országos ülés február 2i. 1885. 3^3 ^Qg, szavazatommal azok megszavazásához soha sem fogok hozzájárulhatni. (Helyeslés a szélső balold,alon.) Elnök; Szólásra senki sincsen felírva, ha tehát szólni se:iki sem kíván, a vitát bezárom. Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister; T. ház! Azt hiszem, hogy bátran hivatkozhatom arra,hogy a t. képviselőház előtt tett nyilatkozataim hitelessége soha sem vonatott kétségbe és hivatkozhatom arra is, hogy minden nyilatkozatomat egész őszinteséggel, ugy a mint én azt bensőmben érzem, teszem és Salán épen ezért talált a képviselő urak előtt is hitelre. Hivatkozva tehát ezen őszinteségre, bátor vagyok a t. ház előtt kijelenteni, hogy én részemről semmiképen sem vágyakoztam az után, hogy egy felépítendő palotáért a felelősséget magamra vállaljam és azon felelősség után sóvárogjak. Mert tapasztalatból tudom, hogy épített légyen valaki magának vagy másnak: mindenkit kielégíteni az építkezésekkel csaknem a lehetetlenségek közé tartozott és legnagyobbrészt azok, a kik ily építkezésbe fogtak, midőn már az épület fennállott, maguk sem voltak azzal teljesen megelégedve. Lehetetlen is elérni azt, hogy mindenki tetszését megnyerje az ember és ne találkozzék akárhány olyan ember, a ki vagy az ornamentikában vagy a termek beosztásában valami hibát ne találjon. Megvallom tehát egész őszinteséggel, hogy én ezen építésre különös örömmel nem vállalkoztam, hanem a szükség szorított reá; a szükség anynyiból, hogy hivatalos helyiségeim elhelyezése ma már csakugyan a lehetetlenségek közé tartozik. Először a hivatalok elszórtak, másodszor a hivatalok csakugyan teljességgel meg nem felelők a hivatalok minőségének, a melyek egynémelyike inkább istállónak való, mintsem hogy tisztességes ember egész nap ott töltse idejét, rontsa egészségét és veszélyeztesse szeme látását. Egy szóval a viszonyok olyanok, a melyeket tarthatatlanoknak lehet mondani. Ennélfogva kényszerítve voltam azon ügyet, a mely évek előtt, sokkal régebben, mintsem én a ministerium élére jöttem, már megindittatott, ismét kézbe venni és arra törekedni, hogy egy reális és minél inkább megfelelő őszinte javaslatot terjeszszek a ház elé. A mire Orbán Balázs képviselő ur hivatkozott, hogy neki és pártjának kötelessége lelkiismeretes megfontolás alá venni a javaslatot: méltóztassék megengedni a képviselő ur, hogy azon lelkiismeretes megfontolás nem az ő s pártjának privilégiuma, hanem azt hiszem, hogy ezen házban az minden pártnak kötelessége. (Helyeslés a jobboldalon.) És meg lehet győződve a képviselő ur, hogy a kormány maga, mielőtt előterjesztést tesz a t. ház elé, a legnagyobb lelkiismeretességgel megfontolja és ha meggyőződött, hogy helyes, a mit beakart terjeszteni, csak akkor terjeszti a t. ház elé. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky képviselő ur hivatkozott arra, hogy a terv nem eléggé monumentális, vagy túlezifra, ennek folytán nagyon nagy költséggel fog járni az építés. Az tökéletesen áll, hogy az én ízlésemnek sem felel meg külalakja, de az nem egészen tőlem függ. Méltóztatnak tudni, hogy bizonyos szabályok állanak fenn, a melyek között kell mindenkinek mozogni és igy én is ezen szabályok között mozgok. De azon költségek, ugy hiszem, nem fognak nagyobbra ütni, mint a szakértők által kiszámíttatott és a mibe egy egyszerű monumentális épület szokott kerülni. Azt mondta a képviselő ur, hogy sokkal többe fog kerülni az építés és telekvásárlás, mint előirányozva van. Hát lehet, hogy többe fog kerülni, de végre én mindent tudó nem lehetek, én csak a szerint indulhatok, a mit a szakemberek véleménye kifejez. És a hány szakembert megkérdeztem, mindegyik azt találta, kogy a költségvetés tökéletesen reális és hogy azzal, a mi előirányozva van, az építés és telekvásárlás megtörténhetik. En tehát a szakértőknél tudósabb és nagyobb szakértő nem akarok lenni, mint azok, az ő tanácsuk előtt meg kell hajolnom. És azt hiszem, hogy ezen költségvetés meg fogfeleim a valónak; mert azt különböző szakértők által felülvizsgáltattam és csak azok jelentése után fogadtam el a költségvetést. Azon tapasztalást magam is tettem, hogy valahányszor egy építkezést megkezdtem, az többe került, mint előirányozva volt; lehet, hogy ez itt is elő fog fordulni, de hogy elég lesz-e, azt egyelőre nem tudom és kénytelen vagyok a szakértők véleményét elfogadni, azok pedig a költségvetést bőségesen megfelelőnek mondták. A képviselő ur azt állítja, hogy a jelenlegi bérhez képest a költségek nagyobbodni fognak; de téved a t. képviselő ur és állításai a helyzetnek nem felelnek meg. Mert, ha a t. képviselő ur a jövő költségeket veszi bírálat alá, azzal szemben okvetlenül a mostani állapotnak jövő költségeit kell bírálata tárgyául tennie; azt pedig a t. képviselő ur bizonyosan ép oly jól tudja, mint én, hogy a lakbérek a fővárosban nagyon emelkednek és hogy kivált ily nagy hivatalok elhelyezésénél lehetetlen a nagyobb követeléseknek nem engedni, mert oly nagy helyiségek másutt nem igen találhatók nagy számmal. így tehát az ember kénytelen bármily lakbéremelést elfogadni, csakhogy azon nagy helyiségeket megtarthassa. E szerint a legrövidebb idő alatt a jelen bérösszegek minden esetre tetemesen fognának emelkedni. Már az idén letelik két nagyobb hivatal bérlete, a melynek megújításánál bizonyára a mostaninál nagyobb összeget kellene fizetni, hogy ott megmaradhasson. így tehát, ha összeállít]:! a í. képviselő ur a