Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-80
344 80. oi-saEág«i ülés február 24. 1885. 10—15 év múlva azon esetre beállandó szükségletet, ha bérletházakban maradunk, a költség okvetetlenül el fogja érni azon összeget, melyet a kölcsön ntán évi törlesztésül fogunk fizetni. Hermán képviselő ur azt állítja, biztos tudomása van arról, hogy az ilyen építkezési előirányzatoknál csakis a nyers építményt veszik számításba s a mi a belső berendezésre, tisztázásra stb. szükséges, az mind túlkiadás lesz. Megbocsásson a t. képviselő nr, ha biztos tudomást akar szerezni arról, hogy a költségelőirányzat miként van összeállítva, méltóztassék azt megtekinteni és meg fog győződni, hogy ott minden a mi benne van: hályha, padozat, festés stb. Ez mind nem tartozik a nyers építményhez. A költségvetés szerint teljesen készen lesz felállítva és a szakemberek biztosítanak arról, hogy az a contemplált összegből elkészíthető lesz. Mindezen okoknál fogva kérem a t. házat, méltóztassék ez előirányzatot és e törvényjavaslatot úgy, a mint van, elfogadni. (Helyeslés jobb felöl.) Lukács László előadó: T. ház! Azok után, a miket t. minister ur elmondott, csak néhány észrevételem van. Vonatkoznak észrevételeim mindenekelőtt azon vádra, hogy ezen kölcsön túlságos drága lesz. Felhozatott, hogy magánosok 6'14%-ra kapnak kölcsönt. Hát ez t. ház, tökéletesen igaz, csakhogy az a kölcsön, melyet magánosok 6.14%-ra kapnak, jelzálog-kölcsön, ez pedig, a melyről itt szó van, nem az. Már pedig az államra nézve a hitel szempontjából nem lett volna előnyös jelzálog-kölcsönt venni fel és azon objectum, mely építtetni szándékoltatik, e czélra hypothekául ugy sem szolgálhatott volna, mert arra 1.100,000 forintnyi kölcsönt felvenni nem lehetne s igy szükséges lenne, hogy az államnak egy más objectuma is terheltessék jelzáloggal. Hogy ez előnyére válnék-e az állam hitelének, annak megítélését a t. házra bizom. Az is mondatott, hogy olcsóbb lett volna rente-kölcsönnel fedezni ezen szükségletet. Bátorkodom ezen állítást kétségbevonni. Mert, hogy az összehasonlítást megtehessük, a rente-kölcsönt szintén törlesztési alapra kell helyeznünk: a rentekölesönt tehát ötven éves törlesztési alapra helyezve, a számítás következő lenne: az 5%-os papirjáradék kölcsönnél a kamat volna 5%, törlesztési részlet pedig 0'46°/°, ez azonban a 100 forint névérték után van számítva. Ha ezt reducáljuk az effectiv összegre, mely nem vehető magasabbra 92-nél, miután provisiót is kell számítani, kiderül, hogy e kölcsön tulaj donkép 5'93%-ba kerülne. Ezen felül ismeretes, hogy a rente-kölcsön adómentes, az itt contemplált kölcsön után pedig adót is kell fizetni. Ha ezt is tekintetbe veszszük, kiderül, hogy az itt contemplált kölcsön elönyösebb, a mennyiben egy 7 ä %-kal olcsóbb. Azon körülmény pedig, hogy e kölcsön adó alá van vetve, nem tesz különbséget, minthogy a kölcsönvevő az államkincstár. Az mondatott, hogy e kölcsön drágább, mint az, melyet a magánosok kaphatnak. T. ház! Mindazok, a kik ismerik a magyarországipénzintézetek szabályait,tudják,hogy egyikmásik félnek a kölcsönök nem méretnek különböző mértékkel. Meg vannak állapítva az általános szabályok és az állam, a magánosok, a községek, a törvényhatóságok ugyanazon feltételek szerint kapják a kölcsönt. E kölcsön tehát, mely itt contemplálva van, sem nem drágább, sem nem olcsóbb, mint az, a melyet a magánosok, községek, vagy törvényhatóságok kapnak. Még az is mondatott, hogy ezen eljárás a kormány részéről oda czéloz, hogy a költségvetést szebb színben tüntesse fel. Bocsánatot kérek, egyáltalán nem vagyok képes ezt belátni, minthogy a törvényjavaslat megvallja őszintén, hogy az évenként fizetendő törlesztési részlet 15,000 írttal nagyobb lesz azon összegnél, mely eddig lakbérek czímén fizettetett. Hogy miként mondható az a költségvetés szépítésének, midőn a kormány elismeri, hogy nagyobb terhet vállal az állam magára, azt belátni képes nem vagyok. Mindezek alapján bátor vagyok újból kérni a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A kérdés az lesz : elfogadja-e a t. ház a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium részére Budapesten emelendő államépületről szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a csímet, mely észrevétel nélkül élfogadtatik. Olvassa HM 1- § t.) Horánszky Nándor: T. képviselőház S En maga e szakasz ellen, miután a törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott, szólni nem kívánok. Én csak az igen t. minister ur iménti nyilatkozatára, hogy tudniillik téves calculust állítottam fel, midőn a jelent a jövővel összehasonlítottam és a jelen alapján okoskodtam, a jövőre pedig nem gondoltam, akarok észrevételt tenni. Én nem a jelent hasonlítottam össze a jövővel, hanem a jelent a jelennel. Összehasonlítottam egyfelől a jelenleg fizetett házbéreket, másfelől az ezen törvényjavaslat által, ha az élfogadtatik, előállandó évi terheket. Azt hiszem tehát, hogy az igen t. minister ur az, a ki e tekintetben téves alapon I áll. De a t. minister urnak, felfogásom szerint. 1 abban sincs igaza, midőn ő — és épen ő építve a
