Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-80

342 ^0. országos ölés hogy ;. kért összegből megtakarítás is fog eszközöltetni. A mire legközelebb emlékezem: az a műegyetem. Midőn a vallás- és közoktatási minister ur erre pén?t kért, határozottan azt mondta, hogy az összeg, a mely küveteltetik a maximum; sőt, hogy v;^n kilátás, hogy ha ez lehetséges lesz, némi megtakarítások fognak eszközöltetni. Nekem azonban t. ház, tudomásom van arról, hogy az összeg nem volt elégséges. Tudomásom van arról, hogy a mostanig emelt összes állami épületeknél soha sem tudtak a kért összeggel kijönni, hanem mindenütt tetemes és nagy túlköltekezés történt. A legbámulatosabb és legcsudálatosabb az, hogy a képviselőháznak soha sincs módjában azután póthitelekkel találkozni, a melyekkel mint törvényhozás elbánhasson; mert elfogadtatott és behozatott az a kényelmes eljárás, hogy a zárszámadások alkalmával constatáltassanak oly összegek, melyek a budget-tárgyalásnál soha sem szerepeltek és a ház tárgyalásainak tárgyát nem is képezték és mégis a bizottság, vagyis annak többsége felülemelkedhetik magán a törvényhozáson s azt mondja: minthogy az összeget az illető minister ur indokolta és kimutatta, tehát neki a felmentést naegí'dom. T. ház! Már magában véve ez is int minket, hogy óvatossággal legyünk minden ily propositióval szemben. Horánszky t. barátom igen jól kiemelte azt, hogy mily épületet szándékoznak építeni. Nekem már régi óhajtásom volt, hogy egyszer hozzászólhassak már ahhoz a mi modern építkezésünkhez. Hát t. ház, amilyen a mai kor áramlata, olyan vz architecturája. Külső cziczoma és belül rossz, haszontalan berendezés. Méltóztassék esak benézni a mi középületeinkbe, kivülről igaz, mutatósak, tetszetősek, de az ornamentiea olyan, hogy már a verebek is meggondolják, hogy fészküket oda rakják, mert az olyan rossz oda ragasztott dolog, hogy valóban még az állati ösztön sem viseltetik hozzá bizalommal. (Derültség.) Méltóztassék megnézni az újabb épületeket, a hol pedig solid kőről beszéltek mindig, azok most már elmállási processusnak vannak alávetve. Méltóztassék bemenni bármelyik most újonnan épített középületbe; ott a sötét folyosók, fülkék, aprócseprő kis helyiségek oly tömkeleget alkotnak, a mely egészen a képtelenségig visz. Hiszen t. ház, az egyetemi könytár díszes épületében, mely 2—3 oldalról szabad, éjjel-nappal folytonosan gáznak kell égni. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatási minister: Az olvasó-teremben is ? Hermán Ottó: Az vicznek jó, de... {Zaj.) Ép igy van a postapalotában. Méltóztassék azon épületeket venni, melyek határozottan bizonyos czélra épültek; az egyik ugyan nem állami intézet, hanem egyesületé, de a modern építészet, jellemfebmár 24. 1885. zésére kénytelen vagyok azt felhozni, a képzőművészeti társulat épülete, a melynél az a nevezetes, hogy az valósággal képek kiállítására készült, legdíszesebb mór díszítményékkel, de a melynél csak az a baj, hogy egyetlen terem van csak, melyben a képeket jól ki lehessen állítani és meg lehessen világítani. Az indokolás szerint, a mint az előadó ur is kiemeli, ebben az épületben czélba van véve a borászati kormánybiztos és a pinczének elhelye zése, az állami földtani intézet és a földmíveiési ministerium elhelyezése az ő bureaucraticus apparátusával. Hát t. ház, ha terjeszkedik a ministerium maga az ő bureaucraticus részeivel, csaknem fogja követelni azt, hogy helyeztessék el a földtani intézet szintén abba a helyiségbe, a mely széles e világon mindenütt külön épületben van, a melynek terjengése egyáltalán a dolog természeténél fogva olyan, hogy azt más intézettel kapcsolatba összehozni egyáltalán nem lehet. T. ház! En részemről még egyszer kifejezem azt, hogy csatlakozom Horánszky t. képviselőtársam által mondottakhoz és különösen felkérem a képviselőház figyelmét arra, hogy ugy ezen alkalommal, mint jövőben is — mert hiszen megint fenyegetnek a paloták — hogy az előterjesztések ne esak ily tetszetős alakban kerüljenek a ház elé, hanem valósággal a valóságos reális költségek teljes kimutatásával és a takarékosság érvényesítése mellett kerüljenek a ház elé és mindazon esetben, a hol túlköltség mutatkozik, ott az illető túlköltekezés alkotmányos eljárás és elbánásnak vetetvén alá, jöjjön a képviselőház elé és ne, döntessék el bizottságokban. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Van még egy dolog, mire különösen fel kell hivnom a t. ház figyelmét. (Halljuk!) Ezek a tetszetős összegek, hol i. 100,000 írttal állapittatik meg egy intézet költsége, nem reálisak; mem reálisak pedig azért, mert az építészet csupán csak a nyers építményeket, a nyers falazatokat taksálják, de nem egyszersmind a berendezést is. T. ház, nekem positiv tudomásom van arról, hogy az országház, ugy a mint a törvényhozás megszavazta reá a 9 milliót, semmi más nem lesz, mint nyers falazat és akkor, midőn az a modern igényeknek, a hygeinicus szempontoknak megfelelőleg és másként is fel lesz szerelve, nem 15, hanem legalább is 21 millióba fog belekerülni. {Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Minden ily középítkezéssel igy vagyunk. Hogy a többség készségét megnyerjék az összeg megszavazására, csak a nyers építkezésre veszik fel az összeget és akkor azt gondolják, ha már azután beleköltekeztünk, ha már fizettünk : akkor ugy sincs más mód, mint a még hiányzó összeget is megadni. Én, t. ház, valameddig költségek ily ingatag, insolid alakban fognak proponáltatni

5 mint jelen-