Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-80
SO. oräBágos filé: A mi az elsőt illeti, én melegen ajánlhatom, hogy ezen ministerium ügyköre és tevékenysége terjedjen, de ne oly irányban, mely irányt én más szóval jelezni képes nem vagyok, mint bureaucraticus, hanem terjedjen és emelkedjék akként, hogy az ország közgazdasági érdekeinek és ne ilyen luxusoknak hozzon áldozatot. (Elénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) Én például nem birom azt képzelni, hogy az országos borászati kormánybiztosság még 50 évig fennálljon, mert én helyesnek tartom ugyan, ha az országnak akár mezőgazdasága, akár ipara, akár kereskedése és ezek érdekeinek emelésére darab időre áldozatok hozatnak; hogy az ország produetumai mintegy bevezettetnek és mikor azután ez megtörténik, akkor adassanak át magántevékenységnek, iparnak és kereskedésnek. De hogy a ministerium állandóan borkereskedéssel vagy hasonló üzletekkel foglalkozzék s e czélra évenkint tetemes összegeket adjunk ki: azt sem helyesnek, sem indokoltnak nem tartom (Helyeslés balfelóí) és hogy ezen állapot még évekig fenn fog állani, arra egy törvényjavaslatot basirozni vagy hogy e czímen az állam évenkint még 5 — 6,000 frtot legyen kénytelen csak házbér czímén kiadni, hogy például borkereskedést űzhessen: ezt egyáltalában nem helyeselhetem. (Helyeslés balfelől.) Fel kell említenem még egy más körülményt is, az állami költségvetés tárgyalása folyamán ugyanis szóba hozatott az, hogy például a vasúti nyugdíjalap beépíttetik oly épületekbe, melyeknek jövedelmezősége 2— 3, vagy ezt kevéssel meghaladó csekély percentben jut kifejezésre. Ha ez igy van, pedig igy van: akkor alaposan kifogásolnom kell, hogy inig egyfelől olyan alapok, melyeknek czérjaira vonatkozólag az államnak kötelezettségei vannak,í2 —3%>-kal jövedelmeztetnek, addig másrészről hasonló ezélokra5-Öt vagy ezt is valamivel meghaladó évi százalékot űzetünk. Ez semmi esetre sem helyes irányzat. Mert ha az egyiknél megengedhető, hogy az alapok csekély jövedelmezőséggel helyeztessenek el: akkor szükséges, hogy ez más hasonló természetű műveleteknél is figyelembe vétessék és igyekezzék az állam oly megoldást keresni, hogy egyfelől a csekély jövedelmezőségű értékek, másfelől az állam szükségletére megkívántató épületek jövedelmezősége pénzügyi összhangba hozassék. Méltóztassanak ilyféle eombinatiókat létesíteni, de ne méltóztassanak oly módozatokat ajánlani, melyek évi 25—30,000 írttal fogják az állam szükségleteit nagyobbítani. Én egyáltalában azt hiszem, hogy a magyar állam olyan nagy vonatokkal, mint a minőkkel jár, teljességgel nem haladhat. (ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Hogy egyetlen ministerium számára évenkint 70—80 ezer frtot adjunk ki házbér ozímén, ez az ország pénzügyi, anyagi helyzetével nem fér meg. (Helyeslés balfelől.) febrnär 24. 1S35. 341 Még egy pár szót kell szólanom ezen javaslat pénzügyi oldaláról. (Halljuk!) Megemlítem, csak röviden, hogy én a felvenni szándékolt kölcsönt túlságos drágának, a jelen viszonyokhoz képest nem tartom. Mert ha figyelembe veszem a papirjáradék mai viszonyait és figyelembe veszem másrészről azon körülményt, hogy mig a papirjáradék adómentes, addig ezen kölcsön adóval lesz terhelve. Ha figyelembe veszem továbbá, hogy ezen kölcsön törlesztetik, a járadék pedig nem törlesztetik: akkor körülbelül ugy áll a calculus, hogy a felveendő kölcsön a papirjáradék természetével bir és ezért azt alaposan difficultálni nem vagyok képes. Azonban difficultálok egy más körülményt és ez az, hogy nem tartom helyesnek, hogy az állam költségvetésének kedvezőbb szinben való feltüntetése végett oly kölcsönök köttessenek, mint ez és hogy az állami költségvetés végeredményeinek tetszetősb alakban való összeállítása végett, a kormányzati ágaknak minden részét meglukgassák törlesztési kölcsönökkel, mert ezt részemről még őszinte pénzügyi politikának sem tarthatom. A ki palotát és luxust akar, ám adjon ki reá pénzt;és tegye a költségvetésbe, de legyen őszinte, kövessen oly eljárást, hogy az ország a pénzügyi helyzetre nézve tisztába legyen^ és ne — hogy ugy mondjam — mistificáljon. (Elénk helyeslés balfelől.) Ezek megjegyzése mellett, miután én nem tartom indokoltnak azon törvényjavaslatot, amely ily nagy megterheltetéssel kivan egyik ministerium számára palotát létesíteni; miután továbbá én az ország jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett megengedhetőnek nem tartom, hogy évenkint 28-— 30 ezer frt dobassék ki olyan, a mit meg lehetne takarítani, az által, hogy ezen ministerium számára helyiségek bérelteinek, miután végül részemről tekintettel a pénzügyi politika őszinteségére azt a módot, a melyen az e palota építésére megkívántató összeg előállíttatni szándékoltatik, helyesnek nem tartom : én és politikai barátaim e törvényjavaslatot általánosságban sem fogadjuk el a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.} Herman Ottói Én, t. ház, teljes mértékben csatlakozom azokhoz, a miket Horánszky Nándor t. képviselőtársam és barátom kifejtett. De van nekem azokhoz hozzáadnivalóm is. A mit hozzáadni akarok, kötve van bizonyos emlékekhez, a melyek bennünk régibb képviselőkben megvannak. Mi mindnyájan megszoktuk már, hogy valahányszor valamely államépület emeléséről van szó, mindig szakasztott ezen indokolással találkozunk, a melyet a t. előadó ur ezen ötletből is a t. ház elé terjesztett, tudniillik, hogy a házbér fordittatik a kölcsön törlesztésére. Ez az egyik rész. A másik rész az, hogy az illető minister mindig felkel és biztosítja a t. képviselőházat, hogy ez már a maximum, a mi követeltetik és hogy kilátás van,