Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-80

SO. oräBágos filé: A mi az elsőt illeti, én melegen ajánlhatom, hogy ezen ministerium ügyköre és tevékenysége terjedjen, de ne oly irányban, mely irányt én más szóval jelezni képes nem vagyok, mint bureaucra­ticus, hanem terjedjen és emelkedjék akként, hogy az ország közgazdasági érdekeinek és ne ilyen luxusoknak hozzon áldozatot. (Elénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) Én például nem birom azt kép­zelni, hogy az országos borászati kormánybiztos­ság még 50 évig fennálljon, mert én helyesnek tartom ugyan, ha az országnak akár mezőgazda­sága, akár ipara, akár kereskedése és ezek érde­keinek emelésére darab időre áldozatok hozatnak; hogy az ország produetumai mintegy bevezettet­nek és mikor azután ez megtörténik, akkor adas­sanak át magántevékenységnek, iparnak és keres­kedésnek. De hogy a ministerium állandóan bor­kereskedéssel vagy hasonló üzletekkel foglalkoz­zék s e czélra évenkint tetemes összegeket adjunk ki: azt sem helyesnek, sem indokoltnak nem tartom (Helyeslés balfelóí) és hogy ezen állapot még éve­kig fenn fog állani, arra egy törvényjavaslatot basi­rozni vagy hogy e czímen az állam évenkint még 5 — 6,000 frtot legyen kénytelen csak házbér czímén kiadni, hogy például borkereskedést űzhessen: ezt egyáltalában nem helyeselhetem. (Helyeslés balfelől.) Fel kell említenem még egy más körülményt is, az állami költségvetés tárgyalása folyamán ugyanis szóba hozatott az, hogy például a vasúti nyugdíjalap beépíttetik oly épületekbe, melyek­nek jövedelmezősége 2— 3, vagy ezt kevéssel meg­haladó csekély percentben jut kifejezésre. Ha ez igy van, pedig igy van: akkor alaposan kifogásol­nom kell, hogy inig egyfelől olyan alapok, melyek­nek czérjaira vonatkozólag az államnak kötelezett­ségei vannak,í2 —3%>-kal jövedelmeztetnek, addig másrészről hasonló ezélokra5-Öt vagy ezt is vala­mivel meghaladó évi százalékot űzetünk. Ez semmi esetre sem helyes irányzat. Mert ha az egyiknél megengedhető, hogy az alapok csekély jövedelme­zőséggel helyeztessenek el: akkor szükséges, hogy ez más hasonló természetű műveleteknél is figye­lembe vétessék és igyekezzék az állam oly meg­oldást keresni, hogy egyfelől a csekély jövedelme­zőségű értékek, másfelől az állam szükségletére megkívántató épületek jövedelmezősége pénzügyi összhangba hozassék. Méltóztassanak ilyféle eombinatiókat létesí­teni, de ne méltóztassanak oly módozatokat ajánlani, melyek évi 25—30,000 írttal fogják az állam szükségleteit nagyobbítani. Én egyáltalában azt hiszem, hogy a magyar állam olyan nagy vonatokkal, mint a minőkkel jár, teljességgel nem haladhat. (ügy van! a bal- és a szélső baloldalon.) Hogy egyetlen ministerium szá­mára évenkint 70—80 ezer frtot adjunk ki házbér ozímén, ez az ország pénzügyi, anyagi helyzetével nem fér meg. (Helyeslés balfelől.) febrnär 24. 1S35. 341 Még egy pár szót kell szólanom ezen javaslat pénzügyi oldaláról. (Halljuk!) Megemlítem, csak röviden, hogy én a felvenni szándékolt kölcsönt túlságos drágának, a jelen viszonyokhoz képest nem tartom. Mert ha figyelembe veszem a papir­járadék mai viszonyait és figyelembe veszem más­részről azon körülményt, hogy mig a papirjáradék adómentes, addig ezen kölcsön adóval lesz terhelve. Ha figyelembe veszem továbbá, hogy ezen kölcsön törlesztetik, a járadék pedig nem törlesztetik: akkor körülbelül ugy áll a calculus, hogy a felveendő kölcsön a papirjáradék természetével bir és ezért azt alaposan difficultálni nem vagyok képes. Azon­ban difficultálok egy más körülményt és ez az, hogy nem tartom helyesnek, hogy az állam költség­vetésének kedvezőbb szinben való feltüntetése vé­gett oly kölcsönök köttessenek, mint ez és hogy az állami költségvetés végeredményeinek tetsze­tősb alakban való összeállítása végett, a kormány­zati ágaknak minden részét meglukgassák törlesz­tési kölcsönökkel, mert ezt részemről még őszinte pénzügyi politikának sem tarthatom. A ki palotát és luxust akar, ám adjon ki reá pénzt;és tegye a költségvetésbe, de legyen őszinte, kövessen oly eljárást, hogy az ország a pénzügyi helyzetre nézve tisztába legyen^ és ne — hogy ugy mondjam — mistificáljon. (Elénk helyeslés balfelől.) Ezek megjegyzése mellett, miután én nem tartom indokoltnak azon törvényjavaslatot, amely ily nagy megterheltetéssel kivan egyik ministerium számára palotát létesíteni; miután továbbá én az ország jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett meg­engedhetőnek nem tartom, hogy évenkint 28-— 30 ezer frt dobassék ki olyan, a mit meg lehetne ta­karítani, az által, hogy ezen ministerium számára helyiségek bérelteinek, miután végül részemről tekintettel a pénzügyi politika őszinteségére azt a módot, a melyen az e palota építésére meg­kívántató összeg előállíttatni szándékoltatik, he­lyesnek nem tartom : én és politikai barátaim e törvényjavaslatot általánosságban sem fogadjuk el a részletes tárgyalás alapjául. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.} Herman Ottói Én, t. ház, teljes mértékben csatlakozom azokhoz, a miket Horánszky Nándor t. képviselőtársam és barátom kifejtett. De van nekem azokhoz hozzáadnivalóm is. A mit hozzá­adni akarok, kötve van bizonyos emlékekhez, a melyek bennünk régibb képviselőkben meg­vannak. Mi mindnyájan megszoktuk már, hogy vala­hányszor valamely államépület emeléséről van szó, mindig szakasztott ezen indokolással találkozunk, a melyet a t. előadó ur ezen ötletből is a t. ház elé terjesztett, tudniillik, hogy a házbér fordit­tatik a kölcsön törlesztésére. Ez az egyik rész. A másik rész az, hogy az illető minister mindig fel­kel és biztosítja a t. képviselőházat, hogy ez már a maximum, a mi követeltetik és hogy kilátás van,

Next

/
Thumbnails
Contents