Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-80

340 80. országos ülés feltrnár 24. ÍS85. engem és politikai barátaimat arra bírnak, hogy e törvényjavaslatot általánosságban sem fogadjuk el. Mielőtt azonban ezen indokoknak felemlítésére térnék, legyen szabad két megjegyzést előre bocsátanom. Az egyik magára azon épületre vonatkozik, a melyet a t. kormány a földmívelési ministerinm számára emelni szándékozik és a melynek tervrajzait a pénzügyi bizottságban szíves volt bemutatni. Ezen épület t. ház, nem egyszerű, hanem igen felcziczomázott és felfogásom szerint állami és hivatali épületeknek egyáltalában nem alkalmas és pedig azért, inert annak fentartása állandóan tetemesebb összegeket fog igénybe venni. En tudok egyszerű és massiv épületet képzelni, a mely azért egészen monumentális. Itt van például a nemzeti múzeum, mely a fővárosnak kétségtelenül egyik legmonumentalisabb épülete és melynek fentartása semmi esetre sem jár oly költséggel, mint a milyennel, előreláthatólag a tervezendő épület conserválása járni fog. A másik megjegyzés, a mit tenni kívánok az, hogy tekintélyes szakférfiak azt mondják — természetesen e tekintetben én calculust felállítani nem tudok — hogy a kivánt összeg ezen épületnek előállítására egyáltalában nem lesz elegendő és azt mondják, hogy tetemesen nagyobb összegbe fog kerülni azon épület, a melynek tervrajzát a t. pénzügyinmister ur szives volt a pénzügyi bizottságban bemutatni, mint a mennyi arra jelenleg kéretik; és kétségtelen, hogy nemcsak az épületre, de valószínűleg még a telekvásárlásra vonatkozólag is póthitellel fogunk nemsokára szemben állni. Ismétlem, e tekintetben calculust felállítani nem tudok; ez a dolog természetében fekszik, de ez általános és tekintélyes szakférfiak nézete. Ezeknek előrebocsátása után, bátor vagyok felemlíteni azt, hogy a t. előadó ur azt méltóztatott mondani, hogy az eddig követett irányzat, mely szerint tudniillik egyes kormányhatóságok számára épületek emeltettek, jónak bizonyult az által, hogy az évi házbérpénzekből az e czélra felvett és felhasznált összegnek nemcsak kamatai, hanem törlesztési járulékai is fedeztettek. Ott, a hol az eljárás az volt, hogy ha az évi házbérek, ha nem is teljes mérvben, de legalább nagyrészben megfeleltek azon összegeknek, melyek a felvett kölcsön kamataira és törlesztési részleteire megkívántatnak, helyesen történt és mint tudom ezen álláspont fogadtatott el már a honvédelmi palota építése alkalmával is és én ezen álláspont helyessége ellen alapos kifogást nem is emelek. (Helyeslés a bál- és szélső bal felől.) De hogy állunk a jelenben? Ugy, hogy a ministeri indokolás szerint a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium által a jelenleg különböző helyeken való elhelyezésért fizetett évi lakbérek 52,227 frtot tesznek, sőt ehhez levén ssámítandó még azon 900 frt is, mely a természeti lakással bíró egyének járandóságaibői levonatik

7 53,130 frt lesz azon összeg, mely jelenleg a szóban forgó czélra igénybe vétetik. Most azonban felveszünk egy kölcsönt, melyért évenként 68 ezer s néhány száz frt fizettetik. De ez az évi szükségletet korántsem meríti ki, mert ehhez tekintélyes kiadások járulnak, nevezetesen az épületfentartási költség, mely rendesen 5%-ra szokott tétetni, továbbá a városi adó, mely tekintettel a bér nagyságára, szintén nagy összegre rug; azontúl ehhez számítandó a vízhasználat folytán szükségessé válandó évi kiadás, figyelembe kell venni továbbá azon szerintem nem csekély összeget is, mely intercalare czímén el fog kallódni; számítani kell azt is, hogy bár az épület után néhány évig nem jár állami adó, de az adómentesség megszűntével ettől az állam szintén elesik. Mindezek oly kiadások és vesztett bevételek, melyek az évi szükségletet jelentékenyen emelik és legalább 10—12,000 frtot fog tenni azon összeg, mely az évi 63 ezer s néhány száz frthoz még hozzáadandó, a mikor is azután ott fogunk állani, hogy 78—80 ezer frt lesz az összeg, melyet a ministerium elhelyezése folytán házbér czímén az állam fizetni fog. Ez lényeges különbség és eltérés t. előadó ur az általa kiemelt eddigi irányzattól, mely szerint tudniillik eddig a házbér-összeg a kölcsön törlesztés részleteinek megfelelő volt és lényeges különbség a között, hogy ezentúl az állam mintegy 28 — 30,000 frtnyi plust lesz kénytelen évenkint és állandóan viselni, (ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) Én, t. ház, valamint egyeseknél nem helyeslem azt, hogy rossz pénzügyi viszonyaink mellett tetemes adósságokba merülve,luxusra és felesleges ezélokra költekeznek: ugy az államnál sem helyeselhetem ezen préda irányzatot és pedig annál kevésbé, mert ha a t. túloldal bennünket, midőn az állam szükségleteinek fokozása ellen -felszólalunk, arra figyelmeztet, hogy ha az állampolgári kötelezettségek teljesítése terhes: akkor az állam polgárainak hozzá kell szokniok, hogy takarékoskodjanak és dolgozzanak, ha tehát, mondom, az állam ezt megkívánja a polgároktól, (Igaz! Igaz! balfilől) joggal megkívánhatják az állam polgárai is az államtól, '{Helyeslés a bál- és szélső bálon) mely igazán nyomasztó pénzügyi viszonyok közt él, hogy ő is és pedig első sorban kötelességének tartsa a takarékosságot. (Élénk helyeslés o bal- és szélső baloldalon.) Az előadó ur két körülményt volt szives kiemelni s erre utalással ajánlotta a törvényjavaslatot. Az egyik az, hogy ezen ministerium tevékenysége évről évre nagyobb tért foglal és folyton terjed, a másik az, hogy valószínűleg a házbérek jövőre emelkedni fognak s ez emelkedés által 50 év alatt eléretik azon összeg, melyet a törvényjavaslat jelenleg évenkint az országtól e czélra kér.