Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-79

79 orsnigos fii: s Ajánlom határozati javaslatomat. (Elénk helyeslések \ lalfdől.) Szilágyi Dezső: (Halljuk! Bálijuk!) T. ház ! A törvényjavaslat kétségkívül a jelenkori idők legnehezebb politikai problémái egyikének megoldását tűzte ki ezéljául, midőn egy rendi alapon nyugvó főrendiház reformálását democraticus intézményekkel összhangzafban akarja megoldani. Es egy nagy angol status férfiú azt mondotta, egy haereditárius aristoeratákból álló kamara csak két módon reformálható, vagy ngy, ha hatalmáról teljesen lemond.vagy ugy,ha haereditárius charaeterét tehát aristoerAticus charaeterét teljesen levetkezi. De mi t. ház, a kik a történelmi intézmények folytonosságban államunk és nemzetünk egyik fentartó erejét tiszteljük, mi t. ház, ismerünk harmadik módot is és ismerjük azt a módot, ha rendi elemek, ha az aristocratia nem tart meg többet jogaiból, befolyásából, mint a minek jelenben birt hatalmi elemei megfelelnek és a többit visszaadja annak, a honnan ő emelkedett ki, melynek ő is alkatrésze, visszaadja magának a nemzetnek. (Helyeslés a bal- és a szélső haloldalon.) És én dicsérőleg emlékszem meg azon kezdeményről, mely a főrendiház Deák-párti köreiből ered, hogy nem indultak egy ingóványokba vezető bolygó fény után, nem keresték a felsőház reformját sem az aristocratiának mesterséges tágításában és új osztálynak az aristocratia körébe való bevitelében, sem nem keresték azon a jóval veszélyesebb másik úton, mely egy fél aristocraticus osztályt akar teremteni és ebben az új kor leküzdhetetlen és eltörülhetetlen irányával ellentétbe helyezni. Ebben a törekvésben a főrendeknek érdemeit el kell ismernem és ebben vele egyez ugy a kormányjavaslat, mint az ellenzéki javaslat. A probléma megoldására irányadó még egy másik szempontnak követelő hatalma, midőn arró) van szó, hogy reformáltassék a főrendiház s midőn elismertetett általánosan az, hogy az újjászervezés kizárólag aristocraticus alapon nem lehet; fel van ismerve ezen felül az is, hogy mióta a képviseleti rendszer behozatott, a főrendiházaknak politikai hivatása körébe egy feladat lépett, mindent levivólag előtérbe: a mely addig lappangott. A két kamara rendszer intézményéből folyó követelmények. A főrendiházak sehol sem jöttek létre azon czélra, hogy az első kamara feladatainak feleljenek meg, ez a czél csak később állott elő, csak később bírálták értékét és hatályosságát ebből a szempontból, mely bölcsejétől idegen vala. Világos tehát, hogy a reformnak közös kiindulási pontjai kettőben állnak. Az egyik, mely a rendi elemeket a jelen hatalmi súlyoknak megfelelő mértékben fentartja. A másik, mely az új ház alkotását s ( reformját a két kamara rendszer feladataira való ' február 21. 1SS5. g j g alkalmasság szempontjából eszközli, (üqy van! balfelöl.) A miket említettem, közös felfogás alkatelemei és ez nemleges tekintetben, a democraticus iránynak — igy nevezem a jogegyenlőség és a népi érdekek és befolyások érvényesítésének irányát — meg is felel; ezen felül ugy a főrendi vélemény, mint a t. kormány conceptiója még egy harmadik pontot is tartalmaz, melyet ismételt a t. előadó ur is s melyet ismételtek némi dissonantia daczára is a t. szónokok, mely abban áll, hogy ebben a kezdeményezésben egy hosszú időre kiterjedő reform eszméje foglaltatik. És ha nézem azon arányokat, melyekben a kormányjavaslat a reformot felkarolta, ha nézem azt, hogy a főrendiház jelenlegi tagjainak számát sokkal többel, mint egy harmaddal leszállítani akarja és abba az új házba valamivel több, mint egy harmad egészen új elem szándékoltatik behozatni: akkor ebben azt kell látnom, hogy egy hosszú időre terjedő reformmíí szándékoltatik. De ezzel azután kettőt nem tudok megegyeztetni. Egyik: azon hangok, melyek itt emelkedtek, melyek ugy akarják a reformot feltüntetni, hogy itt csak arról van szó, hogy csak az első lépés történjék meg, minő folytatással, azt nem tudom. Valamint nem értem és nem tudom azzal megegyeztetni a kormány azon álláspontját, melyet a t. minisíerelnök ur arra a nyilatkozatára alapítok, hogy a részletek fogadtassanak el ugy, a mint előterjesztve lettek és később csak a másikház módosításai vétessenek figyelembe. Nem értem ezen álláspontját, mert a ki egy hosszú időre terjedő reformjavaslatot akar, annak gyökereit mindenek előtt az alsóház akaratában kell keresnie. (Ugy van! balfélöl) És ezt a szerepet, melyet nekünk szánt, hogy midőn arról van szó, hogy a törvényhozás egyik háza reformáltassék és hosszú időre reformáltassék, hogy akkor az alsóház akarata másodsorban jöjjön, hogy az alsóház leszoríttassák csuk arra a szerepre, melyet alkotmányunk szellemével megegyezőleg soha el nem foglalhat és a mely állást mi soha nem fogunk elfogadni. (Élénk helyeslés balfelől.) Meglehet, hogy a kormánynak kényelmesebb volna, hogy itt egy általános felhatalmazás, egy alkudozási anyag szavaztassák meg, de mi, kik egyrészt el vagyunk határozva, hogy a másik háznak nézetét és az onnan jövő javaslatokat a legelfogulatlanabb módon méltatni fogjuk és jóakaratúíag s jól disponáíva fogjuk megbírálni az ő kívánságaikat, arról azután semmi körülmények közt le nem mondhatunk, hogy az alkotmányreformban ezen kezdeményező alsóház akaratának és határozott nézetének kell érvényesülni. (Élénk helyeslés balfelől,) Nem is attól várom én azt, hogy az ilyen akár alkudozási anyag megszavazásában, legkevésbé fenyegető nyilatkozatokkal éressék el a másik házzal való egyetértés, a mely fény ege-