Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-78

305 78. oráz&gc* ülés február 21. 1885. nem is mindig a leggazdagabbak, de mindenesetre vagyoni állásuknál fogva is függetlenek és a mellett legképesebbek, az országgyűlési teendőkre nézve a legalkalmasabbak fognak választatni. (Helyeslés a szélsőbalon.) Már pedig azt hiszem, hogy a törvényhozó főfeladata nem az, hogy minél nagyobb vagyont, minél fényesebb nevet, minél tekintélyesebb gazdagságot képviseljen, hanem minél nagyobb észtőkét, minél nagyobb buzgóságot és hazafiságot hozzon a törvényhozásba. (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) De azt veti ellen t. előadó képviselőtársam, hogy ugyanazon elvnek az egyházakra való alkalmazása folytán ezen testületekben a pártszellem ütné fel fejét. A pártszellem. De hát miért választatnak a püspökök és gondnokok? Azt hiszem azért, hogy az egyház ügyeit és érdekeit gondozzák. S vájjon miért fognának választatni a felsőházba ugy a protestans,mint a többi felekezetek részéről hasonlókép tagok ? Azért, hogy ezen egyházak érdekeinek a törvényhozás házában, a törvényhozás termében minél buzgóbb szó-szólói legyenek, vagy nem az az érdeke-e az egyházaknak ? Én azt gondolom, hogy azért kívánja az előadó ur az egyházakat a felsőházban képviseltetni, hogy azon egyházak érdekei ott minél odaadóbb szó-szólókra találjanak. De a t. előadó ur a tudományos és azon kívül az iparral és a kereskedelemmel foglalkozó intézetek választottait nem tartja alkalmasoknak arra, hogy a felsőházban megjelenjenek. Miért? Mert attól fél, hogy ha választás útján jutnak be, csupán a tudomány és az ipar érdekeit fognák hangoztatni, nem pedig főleg az állam érdekében fognának működni. Hogy mi jogosítja fel a t. előadó urat ezen gyanúsításra, azzal adós maradt. Én azt hiszem, hogy sem az egyetemek, sem az akadémia, sem az iparkamarák nem tévesztenék soha szem elől a haza érdekeit maga az ipar és a tudomány érdekei mellett. A mi a törvényhatóságok kebelében tervezett választásokat illeti, azok ellen még számosabb ki • fogása van az előadó urnak. Én részemről, miután e tekintetben Szilágyi Dezső t. képviselőtársam egy hajóban evez velünk, a legfontosabb és a legtöbb ellenvetések czáfolatát ő reá bizom, a kinek szerencséje lesz önökhöz t. uraim, utánam szólni. Magam részéről mindössze egynehány kifogást szándékozom ez alkalommal szemügyre venni. {Halljuk!) A választás — mondja a t. képviselő ur — nem a legkitűnőbb férfiakat fogja hozni a törvényhozói terembe. A t. előadó urnak ezen ellenvetésére már a minap volt alkalmam felelni, hivatkozván saját személyére, a kit Pápa városa küldött e házba; legyen szabad ma arra emlékeztetnem, hogy a törvényhatóságok, melyeknek választásáról a felsőházban szó van, ugyanazok, melyek 48 előtt egy Deák Ferenczet, egy Kossuth ot, egy Klauzált, egy Szemere Bertalant választottak, a melyek 47-ben Széchenjdt magát is küldöttek a karok és rendek táblájához, ugyanazok, a melyek Erdélyben egy alkalommal Wesselényi Miklóst is megtisztelték bizalmukkal: azt hiszem oly nevek, a melyeknél fényesebbeket a t. előadó ur sem kívánhat. (Élénk helyeslés balfelől.) De a t. előadó ur attól tart, hogy ha részben választás útján alakittatik a felsőház is, az ugyanazon alapon fog nyugodni, melyen a képviselőház s akkor a két ház közt könnyen ellentét támad. En megvallom, inkább az ellenkezőt hiszem. Hogy ha a főrendiházban nem választott tagok fognak megjelenni, hanem olyanok, kiket a kormány szemel ki: akkor ezen ellentét könnyebben állhat elő. De attól is tartanak t. ellenfeleim, hogy a választás mellett a választott tagoknak függetlensége csorbát fogna szenvedni. Már t. képviselőház, miként első beszédemben volt szerencsém figyelmeztetni önöket, ha az önök meggyőződése, hogy a kormány által kinevezett férfiak függetlenebbek, mint azok, a kiket a polgárok szabadon választanak : akkor nem látom át, miért nem indítványozzák hogy a képviselőház tagjai is a ministerium által neveztessenek ki; (Ugy van! balfelől) mert egyik háznak azonkép, mint a másiknak, egyik lényeges tulajdona, egyik lényeges kelléke: tagjainak függetlensége. (Ugy van! balfelől.) A t. előadó ur továbbá az iránt is aggodalmát fejezi ki, hogy azok, kik választásnál fogva ülnek a felsőházban, ezen létalapjuknál fogva hátrányban lennének a kinevezett és még inkább a születésüknél fogva ott helyet foglaló tagokkal szemben. Nem rég a vita folyamában valaki ép az ellenkezőt hangoztatta; azt állítván, hogy azok, kik a nép akaratára hivatkozhatnak, túlsúlyt fognak gyakorolni azokra, kik csak születésüknél fogva ülnek ott. A t. előadó urat az ellenkező aggodalom kínozza. És most átmegyek azokra, a miket Jókai Mór t. képviselőtársam múltkori beszédében ellenünk felhozni szives volt. (Halljuk.) A t. képviselő ur szemrehányást tett Szilágyi Dezső képviselőtársamnak azért, hogy — mint ő állítá — az én t. ellenzéki képviselőtársam a gúny fegyverével élt a kormánypárt javaslata ellen és derültséget keltett, melyet — mint Jókai t. képviselő ur állítja — kelteni a házban igen könnyű, sőt háládatos szerep. Azonban hallgatva arról, mennyiben volt igaz, mennyiben nem ezen szemrehányás — én azt hiszem, nem bir alappal — a t. képviselő ur megfeledkezve a tanításról, melyet ellenfelének adott, egész beszéde folyama alatt gúnyolni és derültséget kelteni igyekezett és azt csakugyan el is érte. (Ugy van! a szélső-