Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.
Ülésnapok - 1884-77
77. országos fllís febrndr 20. 1885. 889 törvény ellenségei ellenében ? (Ugy van 1 johbfelől.) Vagy elfelejtették már, a mi közelebb történt, a híres szebeni gyűlést, hol ha jól tudom 30—40 közt volt a regalisták száma és a Nádasdy-kormány, gondolom, [kereste és meglehetősen az embereket és ezen 30 — 40 közül 3 vagy 4 volt, a ki megadta magát annak a még akkor hatalmas, absolut kormánynak, a többiek épen ugy csatlakoztak a nemzeti ügyhöz, mint azok, kik nem voltak regalisták. (Elénk helyeslés jóbbfélöl.) Ilyen előzmények után, azt hiszem, oly sújtó vádat kimondani, igazságosan nem lehet. De nem fogadom el a másikai sem. Ez már régibb dolog, az igaz, de előttem van az 1790/1-iki országgyűlés képe, hol — bárki elolvashatja a naplóból — nem akarok sokat mondani, de az ország jogai és méltósága mellett való küzdelemben a felső tábla semmi esetre hátrább nem maradt a követek táblájánál. (Ugy van! jobbfelöl.) Oly momentum volt ez pedig, midőn oly érdemeket szerezhetett bármely osztály, melyeket könnyelműen elfelejteni egyes hibák miatt nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl,) Igaz, voltak esetek, midőn hibásan visszautasítottak egyes javaslatokat, de voltak ugyanakkor ugyanazon rendnek emberei, kik ezen viszszautasítást erősebben ostromolták, mint bárki és minden tehetségükkel és erejükkel igyekeztek a nemzeti irányt ott is érvényesíteni, (ügy van! jobbfelöl.) De nem szabad felejteni az azután jött időket sem. Midőn, mint Hermán képviselő úrral szemben már a minap megjegyeztem, azon osztály tagjainak nagy többsége egybeolvadt a nemzettel a fájdalomban és az alkotmány kiküzdése iránti törekvésben; (Tetszés) inig, ismétlem, sok olyan, kik előtt pedig fizok egy-két évvel előbb a haza árulói voltak, a hatalom árnyékában kényelmesen terpeszkedtek. (Ugy van! jobbfelöl.) De ne recrimináljunk tovább. Hibák történtek, történnek és történni fognak minden nemzet életében. De egyet merek a magam részéről állítani s ez az, hogy ha mi Magyarország történetét az ő egészében veszszük, nincs Magyarországnak az az osztálya, mely ne teljesítette volna kötelességét. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Erre más argumentum nekem nem kel!, mint az, hogy ha nem teljesítette volna az ország minden osztálya hazafiúi kötelességét egészben és nagyban, mi maroknyi magyar nép nem tanácskoznánk ma itt e házban. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Még csak egy reetificatióval tartozom és ez — azután majd áttérek beszédem végére, igyekezni fogok azt két órára befejezni (Halljuk! Halljuk!) — vonatkozik a Pulszky Ferencz képviselőtársam tegnap tett egy nyilatkozatára. (Halljuk! Halljuk!) O ugyanis azt mondta, hogy én beismertem a történt választási visszaéléseket és vesztegetéseKÉFVH NAPLÓ. 1884—87. IV. KÖTET. ket s hogy nem várta azt tőlem, hogy én erre azzal feleljek, hogy a másik oldalon is történtek. Bocsássa meg a t. képviselő ur, de én csak azt ismertem be — soha többet — hogy meglehet, lehettek itt-ott egyes visszaélések, de azt, hogy párt és kormányzati szempontból szervezett visszaélések lettek volna, mindig visszautasítottam. (Helyeslés jobbfelölj Azt is megmondtam, hogy ott, a hol voltak vissza. élések — ha voltak — akár ezen, akár a másik oldalon, egyformán büntetendőnek tartom és én támogatásban részesíteni nem fogom. (Helyeslés.) Ezt visszautasítani kötelességemnek tartottam. (Elénk helyeslés jóbbfélöl.) Ezekben elmondottam a törvényjavaslatról nézetemet; elismertem indokolásomban, elismertem minden nyilatkozatomban, hogy ez nem ogy nagyszerű áj palota, mely építtetik, hanem tatarozása a réginek, lakályossá tétele az ódon háznak, mely századok viharával megküzdött, lakályossá tétele azon értelemben, a mint azt ugy gróf Apponyi, mint Tisza Lajos és mások is mondták. (Egy hang a szélső baloldalon: Lakájok!) Biztosíthatom a t. képviselő urat,nem tudom kivolt a „lakájos" vicczelő, hogy abban a házban nem volt és nem lesz lakáj soha senki. (Élénk tetszés jóbbfélöl.) De hát én feltettem mas-amban, megmondtam, hogy tárgyilagos maradok, reménylem beváltottam ígéretem. Hogy ily közbekiáltások tárgyilagosak-e, hogy az ügy érdemére, bármely vitának előnyére válnak-e: azt ítélje meg mindenki a t. ház kebelében. (Élénk tetszés jóbbfélöl.) Én, t. ház, tartózkodtam, bár elég mértékkel illettettem magam vele, a szándékok kutatásától, a gyanúsításoktól és a személyes támadásoktól. Elhagytam s mellőztem azokat, melyek ellenem intéztettek s most midőn ennek legnagyobb indokát megmondandó leszek, hogy miért tettem, még csak egy kérést intézek a t. túloldalhoz. (Halljuk! Halljuk!) Midőn e törvényjavaslatot bírálják, ne tekintsék mindig csak a mostani kormányt, hanem tekintsék az ország kormányzati és törvényhozási szükségességét, abstrahalva a személytől; (Helyeslés jóbbfélöl) mert ha igy nem tesznek, nem fognak igazságosan ítélhetni, igazságos bírálatot hozhatni. Én pedig, kiről talán eléggé tudva van, hogy a polémia éles fegyverét megszokta kezem, nem éltem és nem élek vele e vitánál azért egyfelől, mert sokkal fontosabbnak tartom ezen javaslatot, semhogy ügyes polémia vagy szép szónoklatok által akarnám annak eszméit keresztülvinni. (Mozgás balfelöl. Egy hang a szélső baloldalon: Csak próbáljuk!) A képviselő ur megpróbálhatja — én sokszor megpróbáltam, be is bizonyítottam, hogy tudok hozzá. (Élénk tetszés és helyeslés jóbbfélöl.) De én mindezen eszközökhöz — melyeknek jogosultságát azonban elismerem — nem nyúltam azért, mert V
