Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-66

1 g 66. anzigm ülés febnár 6. 1SSS. mének az erős ellen semmi arányban sem lévén határozottan kicsinyesnek tartom. Az e hitelszövetkezeteket támogató bankok megyei bizottsági kormányzatában nincs bizalmam, mint Göndöcs t. képviselő urnak, a mi még nem nagy baj, de az alaptőkét aláirni hivatottaknak sem lesz bizalmuk és ez már nagyobb baj. Egyébként mindezen hitelszövetkezetek üdvös működését nagyban bénítaná népünk egy rossz szokása — közvetlen megfigyelésből beszélek — hogy népünk szereti a kölcsönpénzeket nem gazdászati befektetésekre, de vagy a gazdászattól távol álló tárgyakra vagy új aquisitiókra fordítani. Az ellenzék ezen concret javaslataival szemben a t. kormánypárt padjairól csak szemrehányásokat és az ipar szükségének és előnyeinek theoreticus hangoztatását hallottuk. így Visi t. képviselő ur azt mondta, hány terméketlen talajában a vén Európának teremtett paradicsomot a két legnagyobb hatalom, a dologra kényszerítő szükség és a munkára elszánt emberi erő — bizony még a mi sivár homokunkon is kifejlődhet eredményes ipar. A munkára elszánt emberi erőt semmi kormány elő nem teremthetné, de ez a felvidéken megvan, hogy a dologra kényszerítő szükség meglegyen, arra nézve a kormány ellenzéki létemre elismerem, minden tőle telhetőt elkövet és a paradicsom, az ipar még sincs meg. Itt tehát még egy harmadik kelléknek is kell lenni és az ipar e harmadik kellékét a t. képviselő ur óvatosan e hallgatta, de Göndöcs képviselő ur reámutatott, ez az önálló vámterület. Mondja továbbá Visi t. képviselő ur, ha a föld többé nem képes megadni lakóinak a földmívelés kenyerét, szerezzétek meg neki az ipari foglalkozás kalácsát; és mit tesz a képviselő ur által támogatott kormány; elveszi túlságos adókban a földmívelés kenyerét, kiszolgáltatja Ausztriának az ipari foglalkozás kalácsát és megszerzi az országnak az uzsora és börzejäték maczeszét. (Derültség a bal- és szélső baloldal egyes padjain. Zaj.) Concretabb javaslatok a mostani állapot megváltoztatására a túlolda lonföl nem hozattak. A mostani működését a t. közgazdasági ministeriumnak pedig engedje meg a t. ház, hogy szatócsrendszernek nevezzem. Közbenjárni, ha valakinek külföldi apaállatokra van szüksége, mindenféle vetőmagot kilószámra szétosztani experimentáló gazdáknak, vándortanítókkal a népnek megmagyaráztatok mily baj az, hogy nincs pénzük tehenet venni, illetőleg a szénatermelést hústermelésre átváltoztatni és minden nagyobb szabású dolgot a kizsarolt társadalomra bizni, ez a létező bajokat] orvosolni, a fenyegető még nagyobb baj okát elhárítani nem fogja. A mi pedig a t. ministeriumnak jó tanácsát illeti, emlékeztetem azon német közmondásra: „Ein Löffel voll Thatistmehrwerthals ein Schaffel voll Ráth.* Csanády Sándor: Hogyan van ez magyarul t B. Andreánszky Gábor: Többet ér egy kanál tett, mint egy kila tanács. Miután azt tapasztaljuk, hogy a jelenlegi rendszer minden vagyont, ingatlant és ingót a zsidó kezeibe játsza, a jelenlegi ministerium pedig e rendszerrel szakítani nem akar: én természetesen bizalommal iránta nem viseltethetem és ugy az én nevemben, mint elvtársaim nevében kijelentem, hogy a költségvetési törvényjavaslatot el nem fogadom. '(Helyeslés abal-és szélső baloldal különböző padjairól.) Madarász József: T. ház! Én nem lehetek azon szerencsés helyzetben, hogy csakis a kormány iránti bizalom hiánya miatt tagadjam meg a törvényjavaslathoz való hozzájárulásomat, sem azon indokokat, melyeket az előttem szólott képviselőtársaim elmondtak, a megtagadásra nézve a magam részéről — kivált a legutóbb felszólalt képviselő úrét -— el nem fogadhatom. Jól tudja a t. ház, hogy én és az ezen oldalon ülő függetlenségi és 48-as párti képviselőtársaim velem együtt mindenkor elvi tekintetből tagadjuk meg a költségvetési törvényjavaslat megszavazását. Mi azt állítjuk — én legalább azt hiszem — bármi bizalommal viseltetnénk is akár azon ott ülő, (a jobboldalra mutat) akár az itt ülő, (a baloldalra mutat) sőt mondhatnám ezen az oldalon ülő barátaim (a szélsőbal padjaira mutat) iránt is, hogy azon alapon siker tőlük nem remélhető, a melyet a 67-iki törvények megteremtettek és a melyet az 1875-iki urszineváltozása még rosszabbá tett. (Derültség a szélső balon.) A melyre nézve sokan, igen sokan azt hitték, hogy azt az egész ország támogatta s az egész ország reményét helyezte ez urszineváltozásába; a mit én csak sajnálattal vehetnék tudomásul, még ha igy volna is, mert egy politikai létnek megváltoztatása mindig a közerkölcsök romlásának alapja. Mi azon az alapon állunk most is, mint állottunk 1867-ben, mint állottunk 1875-ben. Ha ti mennétek oda (a szélső baloldalhoz fordulva) barátim — mondám mindig — nemcsak azon jeles egyének, kiket fájlaltunk akkor, hogy elestek a haza százados intézményeinek pártolásától, ha ti mennétek oda: azon az alapon ti sem javíthatnátok meg hazánknak sem szellemi intézményeit, melyek hanyatlásnak indultak, sem anyagi jólétét vissza nem adhatnátok. Miért ? Mert azon alap, (a kormánypárthoz fordulva) vallják be önök, nem egyedül a közgazdasági s pénzügyi tekintetből, de államilag maga után vonná nemcsak az állam, hanem a nemzetes a nemzet tagjai, a népek anyagi romlását is. Miért? mert egy nagy hatalmi állás szemfényvesztő ábrándjára épített azon alkotmány a delegatio közös intézményében megvonta Ma-