Képviselőházi napló, 1884. IV. kötet • 1885. február 5–február 26.

Ülésnapok - 1884-72

152 72. országos ülés ftbraár 1. 1885. satio, mert a teljes centralisatio akkor áll be, ha ! mindkettő együtt van. De e kettő között lényeges különbség van, mert inig az első feltétlenül kell, hogy bizonyos mértékig alkalmazásba vétessék, addig a másodikra egyáltalán semmi szükség nincs, sőt az legalább előttem veszélyesnek látszik az íJkotmányos életre. T. barátom az állami felfogásra hivatkozik és a particularisnaust támadja meg. Elhiszi talán mindenki felőlem, hogy én bár a megyei önkormányzati rendszert vedelmezendőnek találom, elfogult nem vagyok és a megyei intézményt az egységes államnak és az alkotmányosságnak nem mint ellenségét, hanem felfogásom szerint támaszát óhajtom továbbra is fentartani, mert a mikoron a megyéket az állam egységének útjában állóknak fogom találni, vagy midőn azokkal a parlamenti felelős kormányrendszert összeegyeztetni nem tudnám, én lennék az első, a ki a megyei rendszert elvetném. Én a megyekét mint autonómiával bírókat csak kétféle alakban tudom elképzelni és pedig ugy, hogy vagy maguk választják tisztviselőiket vagy pedig kinevezett tisztviselők mellett ugy, hogy minden ügyben részben első, részben másod, esetieg harmad fokú hatósági funetiót teljesítnek tisztviselői előterjesztésére, kik az madminístratio tekintetében annak felelősségei tartoznak. Az első formát sokkal czélszerübbnek tartom, mint a másodikat, de hogy bármely formájában is pusztán a kinevezési rendszer által Grünwald Béla t. képviselőtársam által jelzett partiéularismus, melyet én particularis érdekközösségnél egyébnek nem tekinthetek, megszüntetve lenne, azt belátni nem birom; mert ha ez állana, akkor csakis a választott tisztviselők állanának útjában a partieularismus megszüntetésének. És mégis hadat üzen t. képviselő társam a választási rendszernek és ez által az autonómiának is, mert a vármegyét mint közgazdászati és culíuralis czéljai elérésére czélzó testületet akarja fentartani. Hát képzelhető-e olyan autonomicus önkormányzati rendszer, a melyből a közigazgató önkormányzat hiányzik 1 És t. barátom azt hiszi, a kinevezési rendszer eiég arra, hogy a nép boldogságát, a kormányzat tökéletességét elérje? Nem hiszi, mert nem is hiheti. Ha nem hiszi, miért nem jelöli ki további nézeteit közelebbről meghatározva? Mig ezt nem teszi, ne csodálkozzék, ha politikai elveinek ez egyetlen megfogható részében támadtatik csak meg. Maga a t. képviselő ur egy beszédében azt mondotta körülbelül „hámi — értvén ezen szó alatt a mérsékelt elemek tagjait — a közigazgatás javítása, az igazságügyi politikának helyesebb alapokra való fektetése és a többi mellett a kinevezési | rendszert is akarjuk kellő biztosíték mellett behozni, akkor minket centralisáíással vádolni igazságtalan. Lehet, hogy a vád, a mennyiben annak nevezhető, nem igazságos, de természetes, mert a többi egyébnek nem tekinthető, mint ellenzéki állásának folyománya, annak alakját nem ismerjük másként mint a jelenlegi rendszer rosszalását. Ha t. képviselő ur a közigazgatás javítását hangoztatja és nem mondja meg, hogy mily irányban kívánja a javítást, ha csak azt mondja, jobb közigazgatási rendszert teremtünk, de nem mondja meg, hogy az miben áll, akkor a hinni szerető emberekben a hit érzetét, de a tudni vágyó emberekben a kételyt ébreszti fel, mely ha nem látná ebben pártja népszerűsítésére irányzott törekvést. hiú öndicséretet kellene benne látnia. És tovább megyek, ha rossz a közigazgatás s önök jobbat tudnak teremteni, miért nem közlik itt az országházban ? Fenyvessy Ferencz: Megmondta Szilágyi Dezső! Török Zoltán: Én olvastam Szilágyi Dezső t. képviselőtársam beszédét, de megvallom, hogy abban azt, a mire t. képviselőtársam hivatkozott, nem találtam. Igenis találtam benne általános elveket, de hogy & közigazgatás részletes reformját miként akarja megvalósítani, ezt abban a beszédben én megtalálni nem tudtam. Várnak, mig kormányra jutnak? E várakozás az én felfogásom szerint nem jogosult. Mert ha rossz a közigazgatás, vagy bármely más ága a kormányzatnak, azon minden hazafinak kötelessége javítani, illetve előadni, ha jobbat tud. S minthogy önöket én és mondhatnám minden magyar épen olyan jó hazafiaknak tartja, mint önmagát, nem hallhatván meg, hogy javítási törekvésük miből áll, nem-e jogosult azon kétely, hogy ez csak pártjuk népszerűsítésére irányzott hangzatos mondat, melynek háta megett állhat ugyan törekvés, de annak lényegét ugyan maguk is aligha ismerik. Nem abban áll a helyes irány, hogy a megyei intézmény eltemettessék, hanem igenis abban, hogy a megyei rendszer a parlamenti felelős kormány rendszerrel összeillesztessék és azért helytelen felfogásom szerint a megyei önkormányzat megsemmisítésére irányzott törekvés, de nem kevésbé helytelen azon igyekezet, mely a megyék régi állását viszaálh'tani akarja. A ki az individuális szabadság szempontjából a localis autonómiákat akarja eltörülni, az absolitismus talaját készíti elő, mert a localis autonómiák biztosítják a szabadságállandóságát. A ki a megyéknek régi jogkörét vissza akarj a állítani, az a megyei rendszert előbbre helyezi a parlamenti felelős kormány-rendszernél, hogy