Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-52

90 52. országos, filé* szállíttatnak lepecsételve és a kellő intézkedések arra is meg vannak téve, hogy útközben vagy ha­misítás vagy csempészetne történjék, vagy bármi­képen kár ne ejtessék a borokban. Azon kivül Berlinben egy pinczénk van, hol az általunk egyenesen Budapestről kiküldött pincze­mesterek fejtik le a borokat ugyanazon kezelés mellett, mely itt a mintapinczében követtetik. így tehát azt hiszem, hogy a mennyi garantiát lehet kívánni, hogy visszaélések ne történjenek, az csak­ugyan mind megvan. A t. képviselő ur azt mondotta, hogy oly hir­detéseket használ a mintapincze, melyek a magán borkereskedők érdekeit sértik s mintha azokban ugy tüntettetnének fel a mintapincze borai, hogy egyedül azok hamisítatlanok vagy tiszta kezelés alatt állók és minden egyéb bor, mely a keres­kedésbe kerül, megbizhatlan. Merem állítani, hogy a mintapincze részéről ily hirdetések közzétéve nem lettek. Leliet, hogy ily hirdetések egyes vállal­kozók, azon vállalkozók által, kik a mintapinczéből veszik a torokat és a külföldön árusítják el, tétettek közzé, magam is tudok egy ily hirdetésről,mely ellen azonban rögtön megtettem az intézkedést, hogy •azonnal szüntettessenek be s azóta nem is használta­tik; mert azt csakugyan nem lehet tűrni, hogy a magán borkereskedőkről olyasmi állíttass ék, mintha ezek csupa kotyvalékot árulnának. {Élénk helyes­lés a jobb- és baloldalon.) Egyúttal mondhatom a t. képviselő ur megnyugtatására, hogy azon nagy Tecensus, mely eddig a borkereskedők körében a mintapincze ellen, mint az ő érdekeikkel szemben versenyt képező intézmény ellen uralkodott, már tetemesen szűnni kezd és hogy már a borkereske­dők közül egyes nevezetes czégek, így pl. a Pa­lugyay pozsonyi nagy borkereskedő czég egye­nesen kijelentették, hogy a mintapincze intézményé­nek tulajdonítják azt, hogy külföldön a magyar borok hitele ismét helyreállott s hogy azóta ők is tetemesen nagyobb eladásokat eszközölnek hazai borainkból, mint eddig. S így én azt hiszem, hogy a mint ezen hit egyesekben meggyökerezett, ugy az rövid idő alatt a borkereskedők körében általá­nossá fog válni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Két képviselő ur, nevezetesen Gündöcs Be­nedek és Tors Kálmán képviselő urak, zokon ve­szik, hogy a költségvetéshői a gyümölcsészet ki­hagyatott. Én ezen újítást már a tavalyi költség­vetésben bátor voltam megtenni azon indokból, mert csakugyan nem tartottam szükségesnek, hogy ugyanazon czím alatt, melyben a gazdaságnak különböző ágai foglaltatnak, e gazdaságnak min­den egyes ágai külön-külön rovat alatt szerepelje­nek. (Helyeslés a"jobboldalon) Azon kívül ezen czímre nézve virement adatik meg s egy másik rovat alá gyümölcsészeti vándortanárok vannak foglalva, igy tehát egészen fölöslegesnek tartottam, hogy ugyanezenczím alatt a gyümölcsészet külön is fölem­jannár 20. 1S84. üttessék. Az összeg, mely e czímen megszavaztatik, ugyanaz marad s igy épen nincs helye azon feltevés­nek, hogy a ministerium a gyümölcsészettel nem fog­lalkozik, mert ha a ministerium tevékenységét épen e téren vizsgálni méltóztatnak, látni fogják a t. képviselő urak, hogy a ministerium a gyümölcsé­szet kérdéseivel most sokkal erélyesebben foglal­kozik, mint azelőtt képes volt tenni, mert a minis­teriumnak most már számos gyífniölcs-telepei van­nak mindenütt, a hol gazdasági tanintézetek vagy nagyobb telepek, pl. vinczellér-képezdék vannak; ott mindenütt nagyon szép és correct gyümölcs­telepek állanak a ministerium rendelkezésére s azokban hiteles anyafák léteznek, a melyekből évenkint nagy számmal oltatnak be vadonczok és adatnak el a közönségnek nagyon csekély áron. A tevékenység tehát, mondhatom, a mjnisteriumban most már növekedett épen azért, hogy annyi el­osztandó anyag áll rendelkezésre. A mi a vértetüt illeti, melyet Tors t. kép­viselő ur hozott fel, tény, hogy Magyar­Ovárott észleltetett a vértetű létezése s ennél fogva a ministerium elrendelte, hogy azon telep­ről, mig a veszély fenforog, oltványok ne adassanak ki. Egyáltalában nem kerülte tehát el a minis­terium figyelmét ezen kérdés. Épen azon vidékekre, a hol ilyen vértetű mutatkozott, igen erélyes ren­deletek bocsáttattak ki, melyek szigorú végrehaj­tása felett őrködöm és biztosíthatom a képviselő urat, hogy itt mulasztás elkövettetni nem fog. Ferenczy képviselő ur a tordai telepet hozta fel és azon kérdést intézte hozzám, hogy váj­jon nem volna-e helyes Tordán a még szükséges építkezéseket beszüntetni, minthogy még a coni­massatio kérdése ott nincs megoldva és lehet, hogy azon legelő-telep, melyen a bikák járnak, sokkal távolabb fog esni, mint a helyes berendezés azt megkívánná. Bátor vagyok felvilágosításul azt mondani, hogy Tordán ma már építkezések nem folynak, mert az építkezések ott tavaly befejeztet­tek és tudtomra ott, ha építkezések szükségesek, legfeljebb némely kis pajtáról vagy ilyen kisebb­szerű melléképületről lehet szó; de az épületek főrésze, az istállók, a személyzet lakásai, a mag­tárak szóval minden nagyobb épület készen van. A mi a tagosítást illeti, lehet, hogy a tagosítás folytán a legelő, melyen a bikák járnak, távolabb fog kioszfatni. Ez azonban bajjal nem fog járni, minthogy épen Torda szomszédságában van a kolozsi gazdaság, a mely szintén a ministerium kezelése alá adatott, hogy ott anyagulya állittassék fel és akkor a nyári legelésre a bikák át lesznek tehetők a 'Kolozshoz közelebb eső legelőre. Itt tehát semmi nehézség a bikák legelőjére nézve nem forog fenn. A mi azon megjegyzését illeti, hogy Tordán a komló tenyésztésére dugványok neveltessenek és hogy a szőlőtenyésztés érdekében szőlővesszők

Next

/
Thumbnails
Contents