Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-52

Sö « 52. or»iA?os ülés január 30- ISSí. be is fejezte a tárgyalást, azt hiszem tehát, alig lehet egyéb hátra, minthogy e kérvény a ház irodájában helyeztessék el a tárgyalásnál leendő figyelembevétel végett. (Helyeslé*.) Ezt tehát határozatkép kimondom. Az elnökségnek egyéb előterjesztése nincs. TiSChler Vincze előadó: T. ház! Van szerencsém bemutatni a véderő bizottság jelentését az 1885-ik évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok kiállításáról szóló törvényjavaslatra vonatkozólag. Kérem e jelentést kinyomatni, szétosztatni s annak idejében az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni. Elnök: Ki fog nyomatni, szétosztatni és ha a t. ház beleegyezik, az osztályok mellőzésével fog annak idején napirendre tűzetni. (Helyeslés.) Münnich Aurél, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Van szerencsém a kérvényi bizottság által tárgyalt kérvények 6-ik sorjegyzékét azon tiszteletteljes kérelemmel bemutatni, hogy annak kinyomatásáí, szétosztását elrendelni és azt tárgyalás végett a legközelebbi szombati ülésre kitűzni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság részéről bemutatott 6-ik sorjegyzék ki fog nyomatni, szétosztatni és tárgyalás végett a szombati ülés napirendjére tűzetik ki, a kérvények pedig a ház irodájában helyeztetnek el, hogy a képviselő urak azokat megtekinthessék. Következik a napirend: az 1885-ki államköltségvetés részletes tárgyalásának folytatása és pedig a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium költségvetése a 18-ik lapon, a hol 439,286 frt irányoztatik elő a gazdaság különböző ágainak emelésére. Több szónok e tárgyhoz felírva nincs. A minister ur kivan szólni. Gr. Széchenyi Pál, földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy a tegnap hozzám intézett egyes kérdésekre a választ megadjam, másrészt némely megjegyzésekre, melyek az előttünk fekvő czímre tétettek, a szükséges észrevételeket megtegyem. (Halljuk!) Ezúttal nem kivánom a t. ház figyelmét hosszasan igénybe venni, mert ugy hiszem, a t. ház maga is érzi, hogy ezen költségvetés tárgyalása már eddig is túlságosan hoszszúra terjedt. Ennek folytán én csak az épen szükségesekre kívánok a legrövidebben szorítkozni. (Halljuk!) Gröndöcs t. képviselő ur előadásában azon szemrehányást tette nekem, hogy a gazdasági egyesületek tevékenységét nélkülözni akarom s ennek kifejezést adtam abban, hogy a két évvel ezelőtt 40,000 frtra előirányzott segélyt most 30,000 frtra szállítottam le. A gazdasági egyesületek tevékenységét mérlegelni, azok üdvös hatását megbírálni minden esetre én is némi hivatást érzek magamban, minthogy ezelőtt hosszú éveken át én is állottam egy ilyen gazdasági egyesület élén és ismerem azok kezelését s azok életét. Tudom tapasztalásból, hogy azon gazdasági egyesületek, melyek csakugyan üdvös tevékenységet fejtenek ki, erejüket főleg magukban találják és épen a maguk erejénél fogva képesek a legszebb hatást gyakorolni. Példaképen idézhetem, hogy azon gazdasági egyesület, melynek elnökségében én közel tiz éven át működtem, soha a kormányhoz subventióért nem folyamodott és ugyancsak azon aránylag kis gazdasági egyesület annyi tevékenységet fejtett ki, mint a menynyire más nagyobb megyei gazdasági egyesületek nem voltak képesek. Ez maga bizonyítja, hogy jóakaratnak, összetartásnak kell az ilyen gazdasági egysületben lenni és azon elvnek kell uralkodni, hogy az idővel és pénzzel gazdálkodjunk. Azon gazdasági egyesületek, melyeknek pénzereje csekélyebb, szorítkozzanak tevékenységükben anynyira, a mennyit pénzerejükkel elérni képesek. Szerintem nem az a helyes, hogy mindenütt legyen gazdasági egyesület, akár van, akár nincs tagja, akár van, akár nincs pénze, mert jól tudjuk, hogy még ha pénzt adunk is az ily egyletek rendelkezésére, ha nincs élükön oly egyén, aki a gazdasági érdekeket szivén hordja és aki a gazdasági egyesületnek tevékenységét a maga szorgalmával minél inkább kifejti, akkor a pénz is felesleges az illetők kezében. Ehhez képest helytelennek tartom, hogy az oly kis gazdasági egyesületek, a melyek tagjainak száma 50—70 s a melyeknek bevétele. nem több 3 — 500 frtnál, pl. titkárt tartsanak, a kinek fizetése 1,200 frt és lapot szerkeszszenek, a melynek költsége 500—600 frt s mindezt a kormány fizesse s ha ezt nem teszi, meg van a jajveszéklés és lárma. (Helyeslés.) Mindenki mozogjon a maga körülményei szerint. Ez helyes a társas életben is, a melyben tegyen mindenki annyit, a mennyire képes, de ne várja senki a sült galambot. (Helyeslés.) Hogy a gazdasági egyesületek titkárai közgazdasági előadók is legyenek a megyében — ez a hol lehetséges volt, úgyis megtörtént; de mert gyakori az olyan eset, hogy egyik-másik gazdasági egyesület nem bir a maga területén egyénnel, kit a titkársággal megbízhatna s igy e czélra máshonnan importál akadémiát végzett vagy más képzett egyént, ezen új embert közgazdasági előadónak nem lehet kinevezni, mert nem ismeri sem a személyeket, sem pedig a gazdasági, ipari és kereskedelmi viszonyokat s mert a közgazdasági előadónak nemcsak az a feladata, hogy ezen gazdasági tényezőkről jelentést tegyen, hanem az is. hogy a közigazgatási bizottságban képviselje a gazdasági dolgokat, minek folytán személyes összeköttetéseinek és tekintélyes egyénnek kell lenni, i a ki képes a közigazgatási bizottságban némely