Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-51

g^ SÍ. országos ülés január 19. 1885. ben megjelent hirt, hogy a magyar-óvári gazdasági akadémián a csemeték eladása azon okból lett beszüntetve, hogy a vértetíí továbbterjedése meggátoltassák; ugyanott olvassuk, hogy a födémesi és oroszvári hirnev«B faiskolák teljesen inficiálva vannak." Magyarország tudtommal e pusztító féregtől eddig meg volt mentve. Szükséges volna, hogy ez iránt tájékozást nyerjünk és most, iáikor még tán kis téren van a baj elterjedve, terjedését megakadályozzuk. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ferenczy Miklós: T. ház! Egy speciális és kicsinyesnek látszó dologra akarom felhívni a t. minister ur figyelmét és ez alkalommal ez irányban egy kérdést akarok hozzá intézni. A tordai bikatelep felállítása igen jó eszméje volt az előző minister urnak és még jobb eszme volt az, hogy oly központi helyen lett felállítva, milyen Torda, mely felöleli az erdélyi részekben előforduló talaj'viszonyok mindenikét. Hanem még ennél is jobb eszme volt az, a mi az igen t. minister urnak köszönhető, hogy megváltoztatta az ottani gazdasági rendszert és a mostani szakértő kezelés mellett kilátásaink vannak, hogy el lesz érve a czél, mely ki volt tűzve, hogy t. i. kellő mennyiségű tenyészállatok neveltessenek. Felszólalásomnak nem is ez képezné tárgyát. Ez irányban csak azt vagyok bátor kérdezni a minister úrtól, van-e tudomása arról, hogy ott folyamatban van a tagosítás és hogy a hely a hová a telep építve van, épen nem alkalmas arra, hogy a fiatal tenyészállatokba telelést kiállják, a mennyiben a hely nagy vízhiányban szenved és a tagosítás rendén bekövetkezhetik azon körülmény, hogy két négyszögmértföldnyi területű, de több mint 4 mértföldnyi hosszúságban elnyúló határnak az ellenkező pontjain fog kiadatni a birtok, mely a bika-telep részére legelő és más czélokra használtatik. Szerencsétlen eshetőség volna az, ha a telep környékén adatnék ki, mert egyáltalán nem volna czélszerfíen beosztható azon czélra, a melyre szánva van. Tehát ez irányban csak azt vagyok bátor kérdezni, nem volna-e czéíszertí, a megindított építkezéseket, melyek igen sok költségbe kerülnek, különösen a helyi viszonyok miatt, mert a hegyek magassága miatt az odaszállítás kétannyi költségbe kerül, mint máshol, egyelőre beszüntettem! és azután a szerint folytatni, a mint a kincstári birtok kiszakittatott. Hanem felszólalásomnak nem ez képezi tárgyát. Az ottani igazgató igen jó irányban indította meg a gazdaság egy másik ágát, mely a vidékre nézve nagy jótékonysággal lehetne t. i. a kertészgazdaságot. Tudomásom van róla, hogy igen szép faiskolát állított fel, gyümölcs- és vadfaiskolát. Ennek azonban e vidék szerintem főkép csak ugy vehetné hasznát, ha — mint más országokban is | történik — a fő czél nem a nyereségvágy volna, hanem a közgazdasági érdek előmozdítása. Tudtommal eddig a faiskola terményei, kivéve az akáczfát, nem kezdettek meg eíárúsittatní és csak ezután terveztetik az elár ásítás bevezetése. Van ott magában a városban és a szomszéd helységekben, Kolozsvárott is többrendbeli faiskola, a hol pénzért hozzá lehet jutni a csemetékhez, de ez túldrága arra, hogy egyúttal ösztönzésül szolgáljon a környék szegényebb lakóinak, másfelől épen Torda környéke utalva van a szigorúan vett belterjes gazdaságra, mert az egyes községek annyira szűk gazdasági terekre vannak utalva, hogy nem képesek máskép megélni. Tisztán fiscalitási szempontból elvétetett a környék egyik fontos kereseti ága, a dohánytermelés csakis azért, mert nehéznek találták az ellenőrzést. Most tehát arra vannak utalva, hogy a kerti gazdaságot űzzék, úgynevezett veteménykerteket ültessenek. Ez pedig nehezen fizeti ki magát oly viszonyok közt, a hol kénytelenek oly messze helyre, mint Kolozsvár szállítani az ő terményeiket. Ezekre nézve jótékonynak tartanám, ha a komlőtermelésre lennének oktatva és beszoktatva, ez pedig fokellék arra, hogy olcsón jussanak az ültetvényekre szükséges dugványokhoz, mert ez annyival is inkább előnyös volna reájuk nézve, mert az Aranyos folyam nagyon alkalmasarra, hogy tutajozás útján a karókhoz olcsó áron jussanak, tehát nagyon könnyen meg lehetne nálunk honosítani a komlótermelést, a talajviszonyok nagyon előnyösek arra. Harmadik indok, hogy maga Torda város és környékének nagy része szőlőmívelésre igen alkalmas hely és az ott nagyban űzetik. Az volna tehát kérésem az igen t. minister úrhoz, hogy tekintve azt, hogy a gazdaságnak ily irányban fejlődése ott ugy is meg lett indítva, tekintve, hogy ugy sem kerülne sokkal nagyobb költségbe, ha a faiskola további fejlesztésére még nagyobb gond fordíttatnék, méltóztatnék talán oly intézkedést tenni, hogy először a gyümölcsoltványok nagyobb mértékben való termelése ott megindittassék és a gyümölcs-oltványok legfeljebb az előállítási árban adassanak el a vidék lakóinak, azok ellenőrzését nagyon egyszerűen a közigazgatási hatóságra bizva, hogy ki-ki a saját használatára és szükségletéhez mérve kerese ezen oltványokat; továbbá, hogy a komló-termelés előmozdítása végett szintén állittassék fel egy iskola, melyben a dugványokat a környék lakói a szükséghez képest az előállítási árban megkapják; harmadszor a szőlőtermelésre nézve, a mint a minister ura kecskeméti iskolában igen helyesen meghonosította, megjelölve az illető vidéken helyesen alkalmazott és egyformásítandó szőlőfaj mennyiségeket ugyanazon iskolában az előállítási áron kapják. Igaz, hogy ott a phylloxera