Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-51

51. országos fllés január IS. 1885. 85 még nem ütötte fel magát, de szakértők mondják, hogy előbb-utóbb az lesz a vége, hogy a phylloxera el fog terjedni továbbra is nemcsak azon a vidéken, a hol most felütötte magát. Ennek megelőzése végett be kellene hozni, hogy amerikai szőlővesszőkbe oltott csemeték tenyésztessenek azon iskolákban. Ezeket vagyok bátor az igen t. minister ur figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Nendtvich Károly: T. ház! Nemcsak azért szólalok .fel, mert Hermán Ottó igen t. barátom és képviselőtársam arra felkért, hanem felszólaltam volna különben is és főkép azon oknál fogva, hogy némely nézeteket, melyeket itt hallottam elmondani, reetificáljak. Mindenekelőtt méltóztassék megengedni, hogy a phylloxerára nézve csak egy pár szót mondjak. (Halljuk!) Készemről azt mondom, hogy minden krajczár, a mi phylloxera elnyomására, kiirtására kiadatik, vesztett pénz. Valamint semmiféle kordon a világon a cholerát valamely országtói távol tartani nem képes, ugy hasonlókép nincs az a szer és az az eljárás, a mely képes volna a philloxera terjedését megakadályozni. A phylloxera terjed szőlőről szőlőre, országról országra, mint a cholera vagy a burgonyavész, csaknem egész Európán keresztül elterjed. Mindezek úgyszólván magában a növénynek természetében fekszenek. Ezek ragályok, melyek bizonyos ideig eltartanak s a mint jöttek, minden gondolható ok nélkül meg is szűnnek. Méltóztatnak tudni, hogy Francziaország milliókat adott ki, hogy a phylloxera terjedését megakadályozza s az eredmény az volt, hogy kipusztultak egész vidékek s földönfutókká tétettek egész községek, de azért a phylloxerát kipusztítani az országból lehetetlen volt, hanem elment az a Rajna vidékére, azután Németországba és hazánkba is és itt addig fog terjedni, a meddig csak lehet. Átmegyek most a bor kérdésére. (Halljuk!) Én igen sokat hallottam gyártott, hamisított és természetes borokról s szeretném az elveket némileg megállapítani, hogy vájjon mit kell tulaj donkép mindegyik alatt érteni. Nincs bor t. ház, a melyről azt lehetne mondani, hogy egyedül a természetnek termése, mert minden bor egyszersmind az emberi műnek is készítménye és ha mi csak azt a bort innók meg, a mely ugy készül, hogy a szőlőt leszüreteljük, hordóba teszszük, kiforrni hagyjuk, akkor abban nem igen volna köszönet, mert a bort okszerűen kell kezelni és főkép azok hoz kell alkalmazni, kik a bort fogyasztani akarják. Én gyártott bornak azt tartom, melyben semmi természetes bor nincs, hanem a mely egyes alkatrészekből készíttetett, melyek minden borban léteznek. Nem akarom és nem is lehet azt állítani, hogy minden gyártott bor rossz és ártalmas. A vegytan jelenleg már annyira ment, hogy nemcsak azt ismeri, miféle alkatrészek vannak a borban, hanem azt is, hogy ezen egyes alkatrészek mily arányban vannak benne. Tehát, ha az ember azt veszi tekintetbe, hogy ezek az alkatrészek mind megvannak, ámbár külön-külön, külön a borszesz, külön a borkő, külön a czukor és festőanyag stb., ha már most ezen külön alkatrészeket az ember ugy vegyíti, mint azok a természetes borban megvannak, akkor én nem mondhatom azt, hogy ez a bor ártalmas. De hogy nincs senki a világon, ki képes volna tokaji, villányi vagy rajnai bort előállítani, azt határozottan állítom. Ha valakinek tetszik bort gyártani, ám gyártson, de először megkövetelem, hogy az a bor egyéb alkatrészeket ne tartalmazzon, mint a melyek a természetes borban megvannak. Továbbá, hogy azt ne merje nevezni somlyói, szegszárdi, tokaji, villányi stb. bornak, nem gyártott bornak és csak ezen czím alatt szabad legyen azt árulnia. Én egyáltalában nem tartom azt, hogy ha valaki bort gyártani akar, ahhoz ártalmas szereket használjon, mert azok az egyes alkatrészek mind megkaphatok. A legnehezebb megadni a bornak a szint és zamatot. A sárga színt egészen ártatlan szerekkel is meglehet adni. A vörös szint fuxinnal szokták többnyire előállítani. A fuxin magában nem volna olyan ártalmas, hanem ártalmasok azon alkatrészek, melyek a fuxin előállítása alkalmával használtatnak és ennek következtében benmaradnak. Ilyen az arsenicum, higany stb. Ennyit a gyártott borokról. Hogy mi a természetes és mi a hamisított bor, annak a határnak megvonása, hol végződik a természetes bor és hol kezdődik a gyártott bor, ezt meghatározni nem lehet. Az egyik termelő azt mondja, csak az én borom termesztés, abban nincs semmi idegen anyag, a másik a kereskedő, az különféle módokat használ, hogy oly bort állítson elő, mely azoknak tessék, a kik megiszszák. Senki sem fogja kétségbe vonni, hogy a legfinomabb és legbecsesebb bor a világon a rajnai bor. (Élénk ellenmondások. Egy hang: Hát a tokaji!) A. tokaji bort nem lehet összehasonlítani a rajnai borral, mert ez aszú. A Rajna vidékén ezelőtt csak minden ÍO-ik évben volt jó termés, 9 évig többnyire kedvezőtlen volt a klima és rossz bor termett. Jó bor csak akkor terem, ha a szőlőben mindazon alkatrészek, melyek a jó borhoz megkívántatnak kellő arányban megvannak. Minden szőlő egyik fő alkatrésze a czukor, másik a bórsav, ezeknek bizonyos arányban kell lenniök, hogy jó legyen a bor. (Félkiáltások: Dologra! Nem bortermelésről értekezünk !) Engedelmet kérek, hogy itt talán egy praelectiót tartok, de e tekintetben tapasztalásaim vannak és miután annak idején a bor készítését tanulmányoztam és