Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-50

fii 50. országos ülés január 17. 1885. dig a kiállítás még meg sem nyilt. Minthogy pedig | azt nem tartom igazságosnak, hogy egyes tiszt- < viselőknek már is jutalomdíj lett kifizetve, én tehát j csak azt kérdeztem a t. minister úrtól, hogy igaz-e ' ez vagy nem ? (Nagy zaj) Gr. Széchényi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelemügyi ministeri T. ház! Ne méltóztassék azt gondolni, hogy én a saját védel­mem végett fukarok még egyszer szólni. Távol le­gyen tőlem. {Élénk helyesl's a jobboldalon.) Meg vagyok győződve, hogy senki engem azzal gyanú­sítani nem fog. hogy kiutalványozok valamit, a minek kiutal vänyozására jogom nincs, (Zajos he­lyeslés a jobboldalon. Zaj a székő baloldalon.) Csak ? azt akarom mondani a t, képviselő urnak, hogy \ hiszen épen most ismét azt mondta, hogy a kiállí- * tási alapból utalványoztam ki. Olay Szilárd i Nem azt mondom! (Nagy zaj.) Gr. Széchenyi Pál, földmívelés-, ipar­és kereskedelemügyi minister: Méltóztassék a képviselő urnak elolvasni azt, a mit mondott, ott ez van. Akárkit kérdezhet, hogyan érti szavait, mindenki csak úgy értheti, hogy én a kiállítási alapból utalványoztam ki. (Élénk helyeslés a jobb- \ oldalon. Hosszantartó nagy zaj a szélső baloldalon. Élénk felkiáltások a jobboldalon: Szavazzunk!) Elnök: Ernuszt Kelemen képviselőurkíván Fzólni. Ernuszt Kelemen: Félreértett szavaimat r. kartam rectifieálni, de ezen incidensek után el­állók ettől. (Helyeslés.) Elnök: Szalay Imre képviselő urnak van még joga szólni. (Nagy zaj és nyugtalanság.) Szalay Imre : T. képviselőház! (Nagy zaj. 1 Halljuk!) Azt hittem, hogy a t minister ur felszó- { 1 alítsa elején mondott jóakarata abban fog nyilvá- j nulni, hogy a háznak már egy előbbi határozata- I hoz képest határozati javaslatomat a t. háznak el- ! fogadásra ajánlja (Folytonosan tartó zaj.) Azonban ugy látszik, hogy ő csak a szavakkal szeret élni, de a tettekben azon jóakaratot az érdekeltek, Magyarország bortermelő közönsége irányában nem akarja érvényesíteni, még pedig nem akarja j érvényesíteni oly indokok alapján, melyek meg nem állnak. Ugyanis azt mondja a t. minister ur, hogy beadott egy törvényjavaslatot, a mely megengedi a borgyártást. A képviselőháznak múlt esztendei határozata pedig nem azt mondta, hogy adjon be a minister ur egy a borgyártást megengedő törvény­javaslatot, hanem olyat, mely azt határozottan eltiltja. Ennélfogva nem tartom helyesnek azt, hogy a t. minister ur már a múlt alkalommal nem felelt meg a képviselőház határozatának. (Gróf Szé­chényi Pál minister a szónoknak háttal fordulva ül.) Tudtommal a t. minister urnak a hátán nincs füle. (Zajos és ingerül', felkiáltások a jobboldalon: Ez már még sem járja ! Rendre ! Rendre ! Az ilyen beszéd nem parlamentbe való ! Nagy zaj.) Elnök: Különös módon kezdik a képviselő urak a ház tagjait apostrofálni, egyszer a mosoly­gásért, másszor az ülésért vonják felelősségre. (Élénk helyeslés a johboldalon.) Az ilyen megtámadások nem járják. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ha valaki meghallgatja a képviselő urat, köszönje meg, de ha nem hallgatja meg, azért nincs joga az ily támadásra, (Elénk helyeslés a jobboldalon. Zaj.) Szalay Imre: Megengedem, hogy a t. minis­ter urat nem érdekli ez, sokat hallhatott már róla; de engedje meg ő is nekem — kit e kérdés nagyon is érdekel és azt hiszem, az ország minden borter­melőjét — hogy elvárjam, hogy mint minister bizo­nyos figyelemmel viseltessék e kérdés iránt és a szerint nyilatkozzék. A t. minister ur beadott egy javaslatot, mely nem a képviselőház határozatának felel meg, hanem annak épen ellenkezőjét tartal­mazza, t. i. a borgyártást bizonyos feltételekhez köti. Ezen javaslat azon okból került a ház elé p hogy a borgyártás bizonyos feltételek alatt meg­engedtessék. De az egész ország kivétel nélkül, minden törvényhatóság és minden gazdasági egye­sület egytől egyik azon nézetnek adott kifejezést, hogy Magyarország jól felfogott érdekében a bor­gyártás feltétlenül eltiltandó. (Ugy van! a szélső bal­oldalon.) Mert ha van joga az államnak, hogy nem engedi meg másnak a szivargyártást, ép oly joggal megkövetelheti azon belföldi termelő is, hogy a sok költségbe és fáradságba kerülő és nagy adófizetés­sel járó bortermelés megvédessék az olyan concur rentiától, melynek semmi nemzetgazdasági lét­alapja nincs. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elég arra utalnom t. ház, hogy magában Francziaország­ban, a mely azon sok milliárdot ki tudta fizetni Németországnak, nagyrészt azon kincsekből, a me­lyeket terményeiből szerzett, Francziaországban csak két városban van borgyártás. De ott nem gyártanak franczia borokat, hanem spanyol boro­kat. Nekem nincs kifogásom az ellen, hogy nálunk külföldi borok gyártassanak, de tiltakozom az ellen, hogy Magyarországon, a hol amngyiselégbor van, magyar borok gyártassanak. A t. minister ur újra azzal felel, hogy a borgyártás kérdésében ismét szak-enquete-et fog összehívni. Bocsánatot kérek, ha 10 évi tanácskozással nem lehetett megoldani ezen kérdést, hiába hívunk össze szak-enquete-et, az sem fog használni absolute semmit. Hogy pedig az ne mondassék, hogynehéz rájönni, ki gyártja a bort, utalok Németországra, a honnan itt van egy tudósítás. Nem igen régen, 1880-ban, a freiburgi törvényszék borhamisítás ügyében Durchlacher Simont és Lipótot vétkes borhamisításban bűnö­söknek mondotta és háromhavi fogházra ítélte. Ha Németország képes igy megvédelmezni borterme-

Next

/
Thumbnails
Contents