Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-50

50. országos ülés lőinek érdekeit, miért ne történhetnék ugyanaz Magyarországon ? Nem akarom a t ház figyelmét tovább fárasztani, még csak arra kérem a t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni. {Élénk helyeslés.) Elnök: Következik a szavazás. Első kérdés az: elfogadja-e a ház a központi igazgatás czíme alatt előirányzott 245,210 frtot? A második kérdés: elfogadja-e a t. ház Szalay Imre képviselő ur határozati javaslatát? Mielőtt feltenném a kérdést, fel fog olvastatni Szalay képviselő ur határozati javaslata. Hoitsy Pál jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a központi igazgatásnál személyi járandóságok czímén előirányzott 206,210 frtot megszavazni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik az előirányzott összeget elfogadják, méltóztassanak íelállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Szalay Imre képviselő ur határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Tibád Antal jegyző (olvassa): Dologi kiadások 39,000 frt. Összes kiadás 245,210 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa K- Közgazdasági előadók díjazására 1882. évi XX. t.-ez. alapján. Rendes kiadások: XVIII. fejezet. 2. ezím. Közgazdasági előadók díjazására 30,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Tibád Antal jegyző (olvassa): Ipar- és kereskedelmi és külkereskedelmi czélok. Rendes kiadások: XVIII. fejezet, 3. czím. Rendes bevételek. VII, fejezet, 1. czím. Elnök: T. ház! Ezen czímnél többen vannak, a kik felszólalni akarnak, miután pedig mai napon az 5. sorjegyzékben foglalt kérvények is tárgyalandók: azt hiszem, méltóztatnak beleegyezni, hogy ezen költségvetésnek részletes tárgyalása a hétfőn délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzessék ki, amely ülés napirendjére esetleg a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésének tárgyalását is kitűzöm. Most következik a kérvények 5. sorjegyzékének tárgyalása. Tibád Antal jegyző (olvassa): Soroksár község elöljárósága az^adó beszedése körül való sérelmeinek orvoslását kéri. Kakovszky Géza előadó: Méltóztassék megengedni, hogy röviden elősoroljam azon sérelmeket, melyek Soroksár község elöljáróságát arra vezették, hogy panaszainak orvoslását a képviselőház előtt keresse. (Halljuk!) Az 1880. és 1881. év folyamán Soroksár KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. III, KÖTET. jf-nnár 17. 1885. Q5 község adó- és egyéb állami tartozásai tetemes összegre szaporodtak fel. A község ezen kérvényben hátramaradásának okát leginkább az 1880. és az előző években is gyenge és rossz termésben találja. Szintúgy hozzájárult azon himlőjárvány, mely a község körében 1880. szeptembertől fogva 1881. év márezius haváig dühöngött és a község lakosainak amúgy is sanyarú anyagi helyzetét tetemes beteg-ápolási és temetkezési költségek által is súlyosbította. Midőn ezen rossz viszonyok megszűnni kezdettek és a község lakosai nyári keresményeikből képesek lettek volna adótartozásaikat törleszteni és az elölj áróság maga is nagyobb erélylyel hajthatta volna be ezen tartozásokat, akkor a községbe állami végrehajtó rendeltetett ki. A község elöljárósága tehát első sorban az ellen tesz kifogást, hogy ezen végrehajtó kiküldése által 425 frt szükségtelen kiadás okoztatott. Kifogásolja továbbá azt, hogy ezen végrehajtó nem egészen rendesen járt el. Apró tartozásokat nem egyszerre, hanem több részletben egyenkint hajtottak be, igy egyik nap az egyenes adót, néhány nappal rá a hadmentességi díjat, mig ismét később a szőlődézsma-váltságot stb. Kifogásolják továbbá azt, hogy az egyes adózók magasabb adóval rovattak meg, mint a mi őket foglalkozásuk és állásuknál fogva megilletné, így a kenyérsütők, mint iparosok, a molnárok pedig mint gyárosok vétettek fel. Végre kifogásolják, hogy a felmerült zavargások és vádaskodásoknál fogva fegyelmi eljárás indíttatott meg ugy a községi elöljáróság, mintáz állami tisztviselők ellen, addig a mig a községi elöljáróság ellen a szolgabíró vezeti a fegyelmi eljárást és az állami adófelügyelőnek is beleszólása van, addig az állami tisztviselők ellen sem a szolgabírónak, sem a községi előjáróknak beleszólásuk nincs s igy attól tartanak, hogy az állami tisztviselők enyhébb elbánásban fognak részesülni. A kérvényi bizottság ezen panaszokat tüzetesen megvizsgálva, arról győződött meg, hogy azoknak alapja nincs és hogy ha az állami tartozások és hátralékok oly nagy összegre rúghattak, az leginkább a község pontatlan és néha czélzatosan erélytelen eljárásának tulajdonítható; ugy szintén a községi elöljáróság elmulasztván a kellő időben a pontos előmunkálatokat a végrehajtónak átadni, önmaga idézte elő azt, hogy a végrehajtó kénytelen volt egyes követeléseket egyenként behajtani, hacsak nem akarta az egész eljárást beszüntetni, A mi azt illeti, hogy némely polgárok magasabb adóval rovattak meg, az a törvény intézkedésével sem egyezik meg, mert pl. a hadmentességi díj ép azon kimutatás alapján rovatik ki, a melyet a község elöljárósága állít össze. A mol9