Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-62

356 62 országos filés január SÍ. 1885. Midőn Szalay Imre t. képviselő ur ellen ma­gamat védelmeztem, csak azt mondottam, hogy az osztrák-magyar monarchia kifejezést törvényeink­ből és pedig az Í878 : V. törvényczikk 127.§-ából vettem. Ezt tegnap felolvasván, igazoltam ; ma újab­ban az 1880: VI. t.-ezikkel igazolom, a mely tör­vényczikk Boszniának és Herczegovinának az 1878. évi Julius 13 án kelt berlini szerződés által az osztrák-magyar monarchiára átruházott közigaz­gatása tekintetében szükséges intézkedésekről szól. E törvény czikk folytonosan e kifejezést hasz­nálja: „osztrák-magyar monarchia". Csanády Sándor: Tisza bűne ! (Derültség.) Körösi Sándor: Sőt e törvény czikk a 3-ik §-ban a monarchia két felének kormányairól beszél. E tények igazolják, hogy újabb törvényeink­ben mindenütt az osztrák-magyar monarchia ki­fejezés használtatik és sehol sem találjuk e kifeje­zést: „Ausztria és Magyarország". Mi. értendő az osztrák-magyar monarchia kifejezés alatt? arról tegnap egy árva szót sem szóltam. A t. elnök ur tegnapi napon tett értelmezését részemről is elfogadom. (Helyeslés) Én is ugy értem, hogy az alatt az egy fejedelem alatt tartós szövetségre lépett két államot, Ausztriát és Ma­gyarországot kell érteni. Hogy nemcsak ma értelmezem e kifejezést igy: igazolom a magyar büntető törvényjavaslatról irt bírálatommal, mely „Bírálatok a magyar bün­tető törvénykönyv tervezéséről" czímtí könyvben 1876-ban jelent meg. E könyv 44-ik lapján ezeket irtam: „Az 1867; XII. törvény czikk az 1. §-ban azt mondja, hogy „azon kapcsolat, mely egyrész­ről a magyar korona országai, másrészről ő Felsé­gének többi országai, tartományai közt jogilag fennáll, az 1723: L, II. és III. törvény czikk által elfogadott pragmatica sanctión alapszik". E kap­csolat nem más, mint az állandó szövetségre lépett két önálló állam uralkodójának személy ugyan­azonossága. A pragmatica sanctio nem olvasztotta össze a két külön individualitással bíró államot egy összbirodíilommá; fenhagyta mindeniknek külön egyediségét s mindeniket saját törvényei szerint kormányzandóknak jelentette ki. E kap­csolaton az 1867: XII. törvényezikk semmit sem változtatott; csupán a két önálló állam közt létező közös érdekű ügyek mikénti kezelése módját sza­bályozza. Abból, hogy két egymástól független állam fölött mindig egy és ugyanazon személy az uralkodó, vagy hogy az egy uralkodó alatt létező két államnak közös érdekű ügyei vannak s azokat a törvényben megállapított módon közösen intézik el, nem következik azoknak egy összállammá, | birodalom- vagy egyeduralommá, görögül mon­archiává alakulásuk." „Hogy a diplomatia az osztrák-magyar mo­narchia czímet használja: abból annak jogosságát következtetni nem lehet, mivel e czíin törvé­nyeinkbe beiktatva nincs. Sajnos, hogy a magyar napi irodalom is nem törődvén a czímek jelentő­ségével, ezt nagyon gyakran használja. Az emlí­tettek használhatnak bármily czímet, de a magyar törvényhozás ezt nem teheti; s igy azt a büntető törvénykönyvbe sem veheti fel. Közjogi viszo­nyunkat csak e czím fejezi ki helyesen: „Ausztria és Magyarország." Ezt irtam t. ház, ezelőtt kilencz évvel s ma is azt tartom, hogy közjogi viszonyunknak leg­megfelelőbb az Ausztria és Magyarország kifeje­zés lenne. (Helyeslés.) De használtassák bár az „osztrák-magyar monarchia" kifejezés: ez alatt minden magyar ember csak azt fogja érteni, hogy az a közös feje­delem alatt élő önálló Ausztriát és önálló Magyar­országot jelenti. (Helyeslés.) Einiges österreichische monarchiát soha sem ismertem és olyat, melyben Magyarország is ben­foglaltatnék, nem fogok ismerni soha. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Csanády Sándor: Majd meglátjuk! (De­rültség.) Körösi Sándor: E kijelentéssel tartoztam a t. háznak és tartoztam önmagamnak. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ha a t. képviselő ur tegnapi nyilat­kozatának szel'emét olyannak találtam volna, mint a milyennek ő ma föltüntette, bizonyára közbe nem szólok. Meglehet, én nem értettem meg kel­lőleg ; de tény, hogy a t. képviselő ur tegnap megállott ama kifejezésnél, a mely után az 1867. XII. t.-cz. mindenütt hozzáteszi „amagyar korona országai és tartományai" s ez bennem is, mások­ban is azt a hitet keltette föl, mintha a képviselő ur a törvénynek általam most előadott értelmezé­sét el akarná ejteni. Ezért véltem kötelességemnek a közbeszólást. (Élénk helyeslés.) Most folytaíjuk a honvédelmi ministeri um költségvetésének tárgyalását. Tibád Antal jegyző (olvassa): Hadbírósági költségekre 4,000 frt. B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: T. ház! Tegnapi felszólalásom alkalmával egy körülmény kikerülte ügyelmemet, melyre nézve azt hiszem, hogy minden félreértés mellő­zése végett tartozom felvilágosítást adni a t. ház­nak. (Halljuk!) Steinacker Ödön képviselő ur tegnap fel­említette azt, hogy daczára annak, hogy a hon­védség számára szállítandó ruhaczikkek egyike, másika tetemesen drágábban van felvéve, mint a közös hadseregnél ugyanazon ruhaneműek és-

Next

/
Thumbnails
Contents