Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-61
352 6 * «rMágo« flés január 30. 1885. tásánál való állítólag helytelen eljárást illeti, meg- | jegyzem, hogy a szerződés igenis meghosszabbíttatott, még pedig két év előtt, a nélkül, hogy pályázat hirdettetett volna. Miért? Méltóztassék nekem tgj más magyar posztógyárt megnevezni, mint a pozsonyit, vagy egy vászonneműek gyárát ? Nincs! Ennélfogva, miután a szállító még a régi árakból is engedett, tehát olcsóbban szállít, mint azelőtt, nagyon természetes, hogy a meghosszabbítást szívesen elfogadtam. (Helyeslés jobbfelől.) A mi továbbá azon állítását illeti, hogy nagy mennyiségben szállítunk, ez a honvédségnél nem áll; mert méltóztassanak a költségvetésbe felvett összegeket megnézni és tekintetbe venni, hogy ez feloszlik a fegyverzetre, bőrnemüekre és ruházatra, az egyszerű számítás mutatja, hogy az egyes czikkekre mennyi jut. Ezzel azt hiszem, az észrevételekre röviden válaszoltam, most költségvetésem egyik tételére akarok áttérni, tudniillik, a hátbőröndökre, a borjukra. Én a szőrme-hátbőröndök rendszeresítését kérem a t. háztól és az erre szükséges összeg megszavazását. 1869-ben, midőn a honvédség szerveztetett, épen a hadseregnél az előbbi szőrmés hátbőröndök voltak használatban, de már régóta kísérletet tettek a vászon bőröndökkel azon okból, mert az egyrészt könnyebb, másrészt olcsóbb is. Akkor a honvédség számára is azon hitben, hogy ezen vászondiátbőröndök czélszerííknek fognak bizonyulni, mindjárt nagyobb mennyiségben rendeltettek meg. Ezen vászon-hátbőröndök tehát meg voltak, azonban csakhamar azon meggyőződésre jutottunk, hogy azok nem czélszerííek; de miután szükségesebb kiadásokat kellett fedezni és minthogy az ország pénzügyi helyzetével is számolnunk kellett, ezen vászon hátbőröndök megváltoztatására szükséges költség megszavazását nem kérelmeztük. De most már ezen kicserélés tovább nem halasztható. Méltóztassék fontolóra venni, hogy a hadműveleteknél nagy befolyással bir az, hogy hány napra látható el a legénység élelemmel, a mit magával visz, ha például a legénység 3—4 napra való élelmiszert vihet magával és ez által függetlenné tétetik a hadszer-vonattól, a mely gyakran 3—4 napi távolra van a seregtől. Ennek előnyét nem szükséges indokolnom. Továbbá a legénység egészségi viszonyai is figyelmet érdemelnek és hogy a mennyire lehet gondoskodjunk arról, hogy ha például a csapatok 24 óráig, talán napokig szabadban rossz időjárásban táboroznak, legalább legyen a legényeknek olyan bőröndjük, a melyben egy pár darab ruhát szárazan tarthatnak. A jelenlegi vászon-hátbőröndök oly rosszak, hogy egy órai szabadban időzés után átáznak és igy nincs egy száraz darab ruhája sem a legénységnek. Én tehát véteknek tartottam volna erre a törvényhozás figyelmét fel nem hívni. Méltóztassék j azonban a t. képviselő ur megengedni, hogy megjegyezzem, hogy a szőrmés bőröndök használata, nem osztrák czopf, hanem az egész Európa hadseregeinél használják, mert a sok évi tapasztalás azt szükségesnek mutatta és mással nem volt pótolható. Különben kérem a költségvetés elfogadását. (Hosszantartó élénk helyeslés jobbfelől.) Rakovszky István előadó: T. ház! Csak röviden veszem igénybe a t. ház figyelmét, de kénytelen vagyok az idő előrehaladt voltának daczára is felszólalni, mert oly állításokat hallottam, a melyek némelyiket e helyről sem lehet hallgatással mellőzni, igy a többi közt azt mondta Guiácsy t. képviselő ur, hogy kifogása van a költségvetés ellen, mert bizonyos jogtalan befolyás gyakoroltatik a honvédségre Bécsből. Én ugy hiszem t. ház, hogy nem szükségesbővebben indokolnom azt, midőn egyszerűen kijelentem, hogy ez a jogtalan befolyás nem létezik. A magyar királyi honvédségre sem Bécsből, sem máshonnan jogtalan befolyást nem gyakorolnak, és semmiféle bécsi vagy osztrák hatóságnak arra befolyást gyakorolnia nincs joga. A mennyiben összeköttetés van a honvédség és a közöshadsereg közt, a mennyiben az egyöntetűség azt igényli, hogy érintkezési pontok legyenek a kettő közt: ez igen természetes dolog, mert mind két intézmény egyaránt a mienk; de azért még sem lehet ebből azt következtetni, hogy a magyar honvédségre másnak, mint az alkotmányos magyar hatóságoknak lenne illetéktelen befolyása, (ügy van! jobbfelől.) Ha volna, t. ház, méltóztassék elhinni, hogy a pénzügyi bizottság volna az első, mely kötelességének ismerné, arra kérni fel a t. házat, hogy ezen befolyással szemben alkotmányos jogait érvényesítse (Helyeslés a jobboldalon.) Egyébiránt tökéletesen igazsága van a t. honvédelmi minister urnak, midőn azt mondja, hogy alig szolgálhat előnyünkre, ha m g a magyar honvédséget, mint kedvelt intézményt dédelgetjük, addig kedvezőtlen színben állítjuk vele szembe a közös hadsereget. Ezt tette az előbb szólott egyik képviselő ur is akkor, midőn a közös hadsereg különböző állítólagos hibáit sorolgatta fel és különösen nagy bűnéül rótta fel, hogy magyar érdek mellett sohasem használtatott fel. T. ház! Azt hiszem, nem feladatunk, hogy a közös hadsereget szembe állítsuk akár a magyar, akár a német, akár a tót érdekekkel. (Egy hang a szélső baloldalon: J)e szembe állítják!) Nem állítják t. képviselő ur és nem fog reá példát mutathatni, hogy 1867 óta, a mióta a közös hadsereg létezik, ezen hadsereg akár magyar, akár más érdekkel szembe állíttatott volna, mert az csak ugy hadserege Ausztriának, mint Magyarországnak, magyar ifjak képezik annak lényeges és nagy kiegészítő részét és méltóztassanak meggyőződve lenni arról, hogy ha a haza veszélyben
