Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-61
340 *>'• orsz £g° s öée jaaair 30. 1885. A honvédségi Ludovica-akadémiánál ugyanis a második évi tanfolyam lesz életbe léptetve és itt jelentheti a pénzügyi bizottság, hogy az első évi tanfolyamot végzett növendékek mindnyájan kitűnő sikerrel állották ki a vizsgát; a katonai tanintézeteknél pedig a törvényben megállapított 120 alapítványi hely az idei költségvetésben felvett összegekkel teljesen be lesz töltve. A többi kiadások közül még csak az átmeneti kiadásokra legyen szabad felhívnom a t. ház figyelmét, ezek között első sorban a honvédsegélyző egylet dotatiójának emelését említem, mely azt hiszem, indokolásra nem szorul és ellenzésre nem talál: az átmeneti kiadások további tételeiben a lovassági fegyverzet átalakítására és háti bőröndökre nagyobb összeg kívántatik. A lovassági fegyverzet átalakítására ugyanazon irányelvek voltak most is döntők, mint a múlt években a gyalogsági fegyverzet átalakításánál. Tudniillik nem az egész fegyverzet átalakításáról van szó, a mi a mai viszonyok mellett csakugyan kétszeresen meggondolandó kiadás volna, hanem itt csupán azon fegyverzet pótlása terveztetik, mely a gyakorlatok következtében nagyobb mérvű kopásnak volt kitéve. Ezen pótlásra már régebben lett volna szükség, de a honvédelmi ministerium e nagyobb költséggel várt addig, míg a gyalogságnál ámult években tett hasonló beszerzések törlesztve vannak, a mi az idén következett be. Az ezen czéiból szükséges összeg 178,000 forintot tesz ki, ebből azonban az idei költségvetésben csak 89,000 forint szerepel mint első részlet. A háti bőröndök szükségessége a ministerium indokolásában, valamint a pénzügyi bizottság jelentésében részletesen, van indokolva. Itt csak annyit akarok kiemelni t. ház, hogy egyrészről az átalakításokkal tett kísérletek bebizonyították azt, hogy az eddigi, határozottan czélszerú'etleneknek bizonyult hátbőröndöknek megkisérlett javítása, átalakítása, tatarozása czélra és kellő eredményre nem vezethet, szükséges volt tehát gondoskodni egészen új, czélszerű hátbőröndök beszerzéséről, másrészről ezen új beruházás következtében viszont a kenyérzsákoknál lehet némi megtakarításokat eszközölni, a mennyiben ezekre a régi háti bőröndök anyagát lehet fölhasználni. Ezek mellett legyen szabad még megjegyezni, hogy szükséges volna ugyan az összes honvédségi legénységet ily új háti bőröndökkel felszerelni, a mi 800,000 forintot igényelne; azonban a honvédelmi ministerium takarékossági szempontból csakis a legégetőbb szükségre szorítkozott, t. i. azoknak a felszerelésére, a kik mozgósítás esetén első sorban vannak hivatva kivonulni ésigy jelentékenyen kisebb összeget lehetett e ezímen a költségvetésbe felvenni. Az ezen tétel indokolásául felhozott további részletek ismétlésével nem fárasztom a t. házat, megjegyzem azonban, hogy a pénzügyi bizottság is helyesnek találta azon szempontot, miszerint ezen fölszerelés tekintetében nem volna czélszerű és erkölcsileg is hátrányosnak mutatkoznék, ha a honvédségnél tovább is tűr étnek oly állapot, mely mellett még a közös hadseregbeli legénységnek kényelmes és oly háti bőröndjei vannak, melyekben holmijuk a megázás és egyéb romlástól teljesen meg van óva, addig a honvédségi legénységnél a csakugyan rossz és gyakorlatiatlanoknak bizonyult hátbőröndök, melyek jelenleg használatban vannak, továbbra is megtartatnának. A mi az élelmezést illeti, erről a pénzügyi bizottság jelentéséből méltóztatnak részletesen meggyőződést szerezhetni. A kimutatásban ott vannak az összes adatok, melyek azt bizonyítják, hogy a honvédség élelmezésénél a lehető megtakarítások szem előtt tartattak és úrig egyrészről gondoskodva van arról, hogy a csapatok az élelmezésben hiányt ne szenvedjenek, más részről egyúttal mégis a lehető legolcsóbb árak vétettek figyelembe és a költségvetés alapjául, ugy hogy ezekből további törléseket tenni nem lehet. S bár a pénzügyi bizottság foglalkozott ezen kérdéssel, tekintettel arra, hogy az újabb időben az élelmi czikkek ára csökkent, de a részletes kimutatásokból meggyőződött arról, hogy a honvédelmi költségvetés már is igen alacsony árakra van alapítva s igy további törlést lehetőnek nem tartott. Ezek azok, miket a költségvetés szempontjából szükségesnek véltem kiemelni. A mi a honvédségi intézményt általánosságban illeti, bármennyire érdekes volna erre bővebben kiterjeszkedni és bármenynyire kiteszem magamat azon vádnak, melyet egymás alkalommal már felvetettek, hogy t. i. az előadók a vita szín vonalát nem emelik, méltóztassanak megbocsátani, addig, mig a pénzügyi bizottság előadójának mások felszólalása következtében nem adatik alkalom bármily irányban a bizottságot védelmezni és annak álláspontját kifejteni, addig azt hiszem, a pénzügyi bizottság előadójának, mint ilyennek, midőn a, költségvetésről van szó, nemcsak nem kötelessége, de jogában sem áll másokra bővebben kiterjeszkedni mint azokra, a miket a költségvetés adatainak megvilágítása igényel. Egyet azonban még is szabad legyen felemlítenem, a mennyiben az összefüggésben van a honvédségi intézmény fejlődésével s ezt is csak nagyon röviden s ez az, hogy honvédségünk állapota ugy az anyakönyvi létszámot, mint a tiszti létszámot illetőleg megnyugtató. Az anyakönyvi létszám ugyanis még ma is bőven fedezi a háború esetére szükséges létszámot és a legutóbbi évek újonczozási eredménye is kielégítő volt; a tiszti hiány pedig, mely még a múlt évben oly lényeges hátránynak jelentetett, az idén már a gyalogságnál megszűntnek tekinthető.
