Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-61

61. országon ülé* jarisár 30. 1885. 339 Ismétlem, nincs erről positiv tudomásom, de ha ez igaz, akkor szerintem a minister ur a világos törvényt megsértette, (ügy van! szélső balfelöl.) Szilágyi Dezső: A tárgyalás alatt lévő tételt elfogadom s a miért felszólalok, csak az., a mi elnöki enuníiatióra is adott alkalmat. (Halljuk! Halljuk!) En részemről kizárni óhajtanám, hogy abból, ami itt a képviselőházban mondatott, bármi körülmények közt is téves benyomás támadjon, vagy ferde következtetés vonassák le. Az 1867 : XII. t.-ezikknek, de nem csak ennek, íranem egész alkotmányunknak értelmében az ő Felsége uralkodása alatt álló országok és államok együttesen „monarchia" szóval jelöltetnek meg, mint a mely a monarchia két állama államformájának is teljesen megfelel. A ..monarchia" kifejezés nem jelent birodalmat ezen szó azon szoros értelmében, a melyben államot is jelent, hanem jelenti alkotmányunk szerint fennálló azon kapcsolatot, mely a monarchia két. külön állama közt létezik. (Általános helyeslés.) Minthogy ezen elnevezés, valamint a monarchia helyett a birodalom szónak itt-ott felváltva történt használata, csak ezen értelemmel bir: én részemről óhajtanám, hogy az itteni felszólalások által ama kifejezéseknek ezen jelentése el ne homályosíttassék s különösen, hogy velük amaz érzelem, mintha a monarchia vagy birodalom szóval egy állam jelöltetnék meg, össze ne kapcsoltassák. Annyival inkább, mert már a külföldi irodalomban isismerek müveket, a melyek az osztrákmagyar birodalom közös áliamjogáról szólanak, a mi ebben az értelemben nem létezik. Mert — ismétlem — a monarchia vagy birodalom kifejezés nem jelöl meg egyebet, mint a két állam, a magyar állam és az osztrák állam közt alkotmányunk értelmében fennálló és szorosan meghatározott kapcsolatot. (Elénk helyeslés.) Elnök: Szólásra többé senki sem levén feljegyezve s a tétel nem támadtatván meg, azt hiszem kijelenthetem, hogy a tétel elfogadtatott. Rakovszky István jegyző (olvassa): Nyugdíjak. Rendes kiadások VI. fejezet 11 czím. Kiadás összesen 747.790 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Beruházások. VIII fejezet 1. czím. Törvénykezési és ägyészségi újjáépítkezésekre, átalakításokra és fel- ] szerelésekre"lOO.OOO frt. Elnöki Megszavaztatik. E szerint az igszságügyministeri költségvetés letárgyaltatván, következik a honvédelmi minister költségvetésének tárgyalása. Szathmáry György jegyző (olvassa): Központi igazgatás Személyi járandóságokra 286,760 forint. Rakovszky István előadó: Az általános vita a költségvetés tárgyalásának kezdetén tartatván meg, az én igénytelen nézetem szerint a részletes tárgyalásnál újabb általános vitának nem igen van helye, mivel azonban a jelen alkalommal is tapasztaltuk, hogy az egyes tárczáknál, a közpond igazgatás tételénél — s itt leghelyesebben — az illető ministeri tárcza költségvetésérői mindig újabb általános vita kezdődik: legyen szabad nekem is röviden és minthogy költségvetésről van szó, csakis pénzügyi szempontból, jelezni a honvédelmi költségvetésnek főbb tényezőit és tételeit, (Halljak!) Ezek szerint ugyanis a rendes kiadásokban a honvédelmi ndnisterium ezúttal 217,017 forinttal nagyobb összeget tüntet elő, mint a múlt évben, összes kiadásaiban pedig 220,367 forinttal nagyobb a múlt évi költségvetésnél, a mi, ha leszámítjuk a bevételeknek is emelkedését és azon törléseket, melyeket a pénzügyi bizottság tett a költségvetésen, össsesen 173,753 forintra apad. Ennek nem mindenegyes tényezőjét kívánom most felsorolni. Hanem legyen szabad a fontosabbak közül felemlíteni egynéhányat. Ilyen először a iCsapatok* czírnén előirányzott 180,000 forintnyi többlet, a mi az 1873 : XXXII. t.-cz. értelmében az őszi gyakorlatok miatt vált szükségessé. Azért tartom kötelességemnek e tételt különösen kiemelni, minthogy méltóztatik emlékezni, hogy tavaly és az azelőtti években, midőn a tanzászlóaljak intézménye behozatott, a pénzügyi bizottság hivatkozott arra, hogy az arra fordított költségek részben fedezetet nyernek az őszi gyakorlatoknál létesíthető megtakarításiján. Midőn tehát most az őszi gyakorlatok költségei ismét növekednek, kötelességem tehát itt jelezni, hogy a pénzügyi bizottság ezen állítása csakúgy fennáll ma is, daczára annak, hogy az őszi gyakorlatok számára nagyobb összeg kívántatik, mint a múlt esztendőben, mert a tanzászlóaljak tényleges megtakarítást most is eredményeznek; a tanzászlóaljak behozatalánál fogva tényleg kevesebb katona hivatik be &z őszi gyakorlatokra, de az idén mégis nagyobb összegre van szükség azon egyébként örvendetes oknál fogva, hogy t. i az illető évfolyamok ujonczainak száma sokkal nagyobb, ugy hogy még tavaly csak 30,000 főnyi szabadságolt állományúnak az Őszi gyakorlatokra leendő behivatása és ellátásáról kellett gondoskodni, az idén a folyó évre 44,000 főnyi legénység lesz a gyakorlatokon ellátandó. Ez képezi a költségemelkedés okát, melyet a pénzügyi bízottság a maga részéről igazoltnak és indokoltnak talált. Kisebb tételeket képeznek, de azt hiszem érdekelni fogja a t. házat, ha felemlítem, hogy a honvédségi intézeteknél, a Ludovica-akadémiánál és a katonai tanintézetekben rendszeresített alapítványi helyeknél szintén költségnövekvés mutatkozik, a mennyiben mindakettő haladást jelez a honvédségi intézményre nézve. 43*