Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-61
81. országos Ués 'amtér 50. 18S5. nyilatkozott. Hogy az törvénynyé nem emelkedett, azt úgyis mindnyájan tudjuk. Nagy becsben tartom én és meghajlok Deák Ferencz tekintélye, előtt, oly nagy jótevője volt ő hazánknak működése által, hogy minden tekintetben és irányban az általa kifejtett nézeteket csak kegyelettel, pietassal kell fogadni, (Általános helyes- k lés) de megengedi at. ház, hogy minden deferentia i mellett, mégis csak helye van az egyéni meggyőződésnek is. Ez lehet talán hibás, de a legjobb szándékból és a legbensőbb meggyőződésemből ered. {Helyeslés a baloldalon.) És bátorkodom megjegyezni, hogy oly időben, midőn azon körülmények és eseményekről, melyek utóbb bekövetkeztek senkinek sejtelme nem lehetett. RáCZ Géza: A zsidó emancipatio! (Halljuk!) Pauler Tivadar igazságügyminister: Hogy oly időben, midőn még az Ősiség fennállott, amely igenis körülsánezolta a vagyonra vonatkozó állandóságot, habár igen is hibás irányban, hogy akkor fejledezett nézetek, most annyi esztendő múlva, miután annyi változások történtek, miután oly veszélyekkel állunk szemben, melyekről akkoriban nem lehetett senkinek sejtelme, (Helyeslés a baloldalon) mert a jövőbe senkisem tekinthetett, akkor megítélni a viszonyokat és intézményeket az akkori körülmények szerint — mellőzésével a mostaniaknak és a történt változásoknak—én legalább részemről helyesnek nem tartom. (Helyeslés több oldalról.) Méltóztassanak megengedni, hitbizományok jelenlegi kezelését illeti, erre nézve nekem a törvény szab irányt; ezt én meg fogom tartani, meg fognám tartani még akkor is, ha belsőleg meg lennék győződve, hogy az intézmény hibás; mert addig, mig a törvény fennáll, mindenkinek, de leginkább annak, a ki annak végrehajtására van kötelezve, az előtt fejet kell hajtani. A mi a jövőt illeti, a hitbizományok kérdése most szőnyegen nem forog, a törvényhozás fog az iránt annak idején intézkedni, ugy a hogy azt czélszerűnek és jónak látja. És ha tegnap megragadtam az alkalmat, hogy — épen Szarvas város képviselőjének azon észrevételére, hogy mi retorgrad irányban indultunk meg és ez a jelen esetben is mutatkozik — azon meggyőződésnek adtam kifejezést, hogy nem retrográd azon irány, mely a megváltozott viszonyokkal számol, nem retrográd azon irány, mely ha bizonyos intézményeket, melyek egész más körülmények közt helyén voltak, most többé helyén levőknek nem lát, szándékom nem volt más, mint az iránt meggyőződésemet kifejezni és csak örültem, midőn láttam, hogy a háznak többsége méltányolván a politikai viszonyokat és méltányolván azon bekövetkezhető eseményeket, melyek netalán elő fognak állani, véleményemben osztozkodott, xlnnak idején, ha a polgári törvénykönyv tárgyalás alá fog kerülni, akkor bő alkalma lesz a t. háznak ez iránt nézetét nyilvánítani s a hitbizományokat elfogadni vagy elvetni. Én most csak egyéni meggyőződésemnek voltam bátor kifejezést adni. (Élénk helyeslés. FelMáltások a szélső baloldalon: Hát Taubinger esete!} Elnök: Ne méltóztassanak a törvények szerkesztésének előirányzott 6.000 írtnál ily nagy s ide nem tartozó kérdéseket felvetni. Mikor ezek napirenden lesznek, akkor tessék hozzászólni, de itt csak a törvények szerkesztéséről van szó. Körösi Sándor: T. ház! A törvények szerkesztésére előirányzott 6,000 forintot annálinkább is készséggel szavazom meg, mert mint tegnap részletesen előadtam, még igen sok teendő vár a kormányra és törvényhozásra. Nem is ezért szólalok fel s nem akarok oly nagy kérdésekhez itt csak ugy mellesleg és futtában (Derültség) hozzászólani, mint a hitbizományok kérdése. Tegnap én is felemlítettem ugyan, hanem csak annyiban láttam benne sérelmet, a mennyiben csak nemes embernek lehet hitbizományi felállítani, mert abban téved Haviár Dániel t. képviselő ur, mintha csak a főrendiekre nézve állna ez, mert az 1723 iki országgyűlésben kiterjesztetett a nemességre is. Herman Ottó: Schosberger is az! (Derültség.) Kőrösi Sándor: A mi felszólalásom tulajdonképeni okát illeti, az abban rejlik, hogy tegnap Szalay Imre t. képviselőtársam engem a közjogból tertiába tett, (Derültség) tehát egy oly osztályba, a mely semmi esetre sem emeli senkinek sem tekintélyét, annál kevésbé oly emberét, ki azt véli magáról, hogy szakember. (Derültség.) Ennélfogva tán méltóztatnak megengedni, hogy e tertiába osztályozást visszautasítsam azért, mert a t. képviselő ur tévedett azon ok felett, mely miatt engemet tertiába óhajtott tenni. A t. képviselő ur azt mondja: „Észrevételeim egyike vonatkozik Körösi Sándor ur szavaira, a ki jogtanár létére, meg fogja nekem engedni, hogy én mint laicus ember valamire figyelmeztessem. 0 ugyanis azt mondotta, hogy velünk egy monarchiát képez Ausztria. Egy jogtanártól azt vártam volna, hogy megtudja különböztetni, hogy Magyarország maga monarchia, a mi a többi törvényezikkeken kivül leginkább kimutatható abból, hogy mé a közösügyes törvények is közbe szúrtak egy „és szócskát. 11 T. ház! Én most közjogi vitába nem akarok bocsátkozni, csak annyit mondok, méltóztassanak eddig alkotott törvényeinket megnézni és meg fognak győződni arról, hogy közösügyes törvényeinkbe az „és" szócska nem szúratott be. Nem létezik Magyarország és Ausztria. (Nagy mozgás) hanem csak Osztrák-Magyar monarchia. (Zajos ellenmondások. Felkiáltások a szélső baloldalon: Gratulálunk !)
