Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-59

59. országos Blés január 28. 1885. 879 kalmazásba vétessék amaz eltörült javítási mód. (Derültség a szélső halon) Hasonló a hitbizományok ügye. 1869 óta, midőn az illető igazságügyminister egy recipiált rendelettel szabályozta ezek ügyét, annyi hitbizomány állíttatott fel Magyarországon, mint azelőtt talán sohasem. Ez érdekes jelenség annyiban, mert viszont ezzel ellentétben, talán csak más alakban, de lényegben hasonló intézményt, 1. i. a polgárosított határőrvidéki házközösségi intézményt az igazságügyi kormányzat minden áron megsemmisíteni törekszik. Hasonlókép hanyatlás jelentkezik abban, hogy a t. ház annak idején kimondta, hogy a választások elleni bíráskodást átruházza az ország legmagasabb bíróságára, mint kívánság és méltóság szerint is a legfüggetlenebbre S ime látjuk, hogy míg ez a törvényben kimondatott, addig, bár többször adattak be ez iránt törvényjavaslatok, nyilvánvaló, hogy csak olyan czélzattal — legalább a következmény igazolta — hogy ne tárgyaltassanak, vagy ha tárgyaltatnak is, törvénynyé ne váljanak, (ügy van! a szélső baloldalon.) A 40-es évek törvényhozó testülete valóban korszakotalkotó a magyar jog és magyar igazságügy történetében, mert voltak, kik nem késtek az anyagi érdek-szempontok mellöztével, sőt ;; népszerűség koczkáztatásával oly eszméket és gondolatokat felvetni, a melyek a nemzet polgárosodásának már a 19. században nélkülözhetetlen feltételei. Ezek közt volt az esküdtszéki rendszer alkalmazása is. Az igazságügyminister ur mint kiváló szakférfiú a büntetőjog terén az irodalomban a legnagyobb méltánylattal emlékszik meg művében ezen intézményről, azonban sajátságos, hogy a míg annyira lelkesül maga és a mig annyira lelkesítette tanítványai ezreit a tantermekben buzgó és szép előadásaiban, azt a gyakorlatban helytelennek tartja, {Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) A vallásszabadság kérdése szintén közel érinti az egyenlőség és az igazság kérdését. A legközelebbi napokban ezen oldal egyik t. féríia részéről erre vonatkozólag határozati javaslat adatott be. És mit mondott erre a szakminister ? Azt, hogy helyesli a vallásszabadságot, nem lehet ellene kifogása, de hogy az gyakorlati érvényesülést nyerjen Magyarországon, nem helyesli és ellenzi, mert ez decomponáló hatású lenne a magyar államra nézve. Ily ellentétes nyilatkozatok, különösen ott, hol valaminek elvileges megtámadásáról vagy helyesléséről, vagy valaminek a gyakorlatban való alkalmazásáról vagy elvetéséről van szó, ha épen az igazságügy közébe tartozó kérdésekre nézve érvényesülnek, nem igen mutatnak egészséges állapotokra. (Igaz! szélső balfelöl.) Engedelmet kérek a í. háztól, hogy azt is megérinthessem röviden, habár elismerem is, hogy az igazságügyminister ur részéről bizonyos tevékenység és munka folytonosan tapasztalható, sőt a törvényhozást koronkint kisebb javaslatokkal megörvendezteti is, én a bajt abban látom, hogy a javaslatok mindig csak foltozgatások, de nem reformjavaslatok, a melyek a nem helyes állapot megjavítására szolgálnak. Hiszen az igazságszolgáltatás mindenkinek, tehát a nagy közönségnek érdeke, mert az igazság szent kincs, melyhez igénye van minden honpolgárnak, a kit igazságtalanság ért. Ebből kifolyólag szükséges, hogy az igazságszolgáltatás olcsó, gyors és jó legyen. Látjuk azonban, hogy nálunk az igazságszolgáltatás rendkívül lassú. Hozhatnék fel eseteket a gyakorlati életből, a midőn a jogi igény érvényesítése végett beadott keresetre tárgyalási határidő egy vagy másfél év múlva tűzetett ki és a midőn valamely letárgyalt ügyben három év múlva intézkedik a bíróság a birói szemle határidejének kitűzése iránt. Nem elszigetelt esetek ezek t. ház, hanem az ország legtöbb vidékén előfordulnak és a melyekről elhiszem, hogy a minister urnak hivatalos tudomása nincs, mert nem is lehet. Hiszen az összefüggés épen az administratio tekintetéből oly laza, hogy majdnem semminek mondható. Hiszen az igen t. igazságügyi minister ur koronként kiküld ministeriumából megvizsgálni egy-egy bíróságot, a mint az történt igen helyesen az utóbbi időben is. Láttuk, hogy a vizsgálat azon bíróság területén üdvösnek bizonyult, mert az illető rájött, ha nem is szándékos, de sokszor szándék nélküli mulasztásokra, hiányokra ; minden esetre rugóul szolgált az illető bíróságra nézve, hogy czélszerübben és megfelelőbben működjék ; és megtette jelentését az igen t. minister urnak, ki aztán kellően intézkedhetett. De elismerem, hogy a központi igazgató kormányzat nem áll oly nagy személyzetből, hogy módjában lenne kellőszámban kiküldeni vizsgáló biztosokat és épen azért csak méltányolni lehet, hogy e tekintetben az igen t, minister ur bárminő, de czélravezető intézkedést kezdeményezzen. ügy van t. ház, az olcsóság kérdésével is. 1877-ben a már említett bagatelleljárás léptettetett életbe, a melynek nagy hiányait már évek előtt maga az igen t. igazságügyi minister ur is elismerte, de a melyre mostanig, hogy módosíttatott volna, egyáltalában semmi lépést sem tett; pedig már a felhozottakon kivül, habár nem érthetek egyet azzal, hogy a közönségnek nagy előnye van azon törvény folytán, hogy kisebb követeléseknek arányban nem álló költségei egészen mellőztettek, mert épen abban áll egyrészt az előny a közönségre nézve, hogy igen sokan, iparosok és kereskedők, földmívesek, 5 frttól 10—15—20 — 50frtig terjedő követeléseik tekintetében személyesen nem tehetnek lépéseket, mert mig a panaszt megteszik, abba beletelik fél nap vagy egész nap, azután kitű-