Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-59

59. nrszíisros ülés január 28. 1885. 273 ben a rendszertelenséget csak az alkotó erő hiánya mutja felöl, ha, mondom, mindezeket figyelmen kivül hagynám is oly kormánynak, mely a jogszolgáltatás kérdését is, hatalmi kérdéssé alakítja, lelkiismeretem tiltja egyetlen krajezárt is megszavaznom. A jogszolgáltatás az t. ház, a mi a jogrendnek valódi és állandó alapját képezi, a bíróságokban, azoknak független s tisztán jogelvek szerint való működésében fekszik az összes politikai és személyi jogok legfőbb garantiája. Az igazságügyi szervezet czélját meghamisítani és azt nem az állandó igazság, hanem ephemer, sőt sokszor tisztátalan érdekek szolgálatába kényszeríteni, hát ez t. ház, nemcsak gyarlóság, de valóságos politikai bfín. S mert igazságügyi kormányunk ily törekvések eszközéül szegődött, épen azért nem fogadom el a költségvetést. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Pulszky ÁgOSt: T. ház ! Azt hiszem, hogy midőn az igazságügyi budget általános tárgyalása alkalmával azok, a kik hozzászólanak, az igazságügyi politika bírálatát akarják ezáltal eszközölni, talán nem egészen a czélnak megfelelően cselckesznek, ha az egyes esetleges bírósági intézkedéseket, vagy egyes bíróságok ellen felmerült panaszokat, vagy talán igazolt, talán nem igazolt — ezt megítélni itt egyáltalán képesek nem vagyunk— vádjaikat adják elő. — Mert tagadhatatlan ugyan t. ház, hogy az országban sok helyütt elégedetlenség van a birói gépezet functionálása allén. Tagadhatatlan, hogy a szellem, mely az e.írész bírósági testületben nyilatkozik, talán nem felel meg mindenben azon várakozásoknak, melyeket az ország ahhoz fűz és tagadhatatlan az is, hogy számos oly vád, panasz merül fel, melyek iiemegészenigazságosan a bíróságokra háríttatnak, de a melyek a jogi kérdések kezelésével tisztában nem levő közönség előtt szükségképen ezekre hárulnak. Mindazáltal nem hiszem, hogy czélszerű eljárás lenne a kérdés megoldását az egyes bírák ténykedésének bírálatában keresni, annál kevésbé, mert ezen bírálatra sem ezen ház hivatva nincs, minthogy arra kellő anyaggal nem iá rendelkezik, sem maga az igazságügyimnister magasabb állami szempontoknál fogva e tekintetben egyes esetek ötletéből hatályos intézkedéseket nem tehet. A mi a bajok főforrását képezi, ez azon szellem, mely egyáltalában az igazságügyi kérdésekre és a bírósági eljárásra vonatkozólag ugy az ország általános köreiben, mint a szakkörökben is elterjedt, azon szellem, mely egyrészről a törvényhozásból kiindul bíróságoktól többet követel, mint a mennyinek teljesítésére az azoknak megadott eszközök mellett egyáltalában igényeket lehet formálni és azon szellem, mely ennek következtében magukból a bírósági testületekből kifejlődött. Mert mindenki, a kitől többet követe- | KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. III. KÖTET. ( lünk, mint a mennyit tőle az adott körülmények között helyesen meg lehet várni, szükségképen akkor is elnézést igényel, ha nem felel meg kötelessége legszorosabb határain belül feladatának; és épen a nagy teher és az igényeknek azon nagy tömege, mely bíróságainkra súlyosodik, magyarázza meg és indokolja, hogy nem is igazolja mindenben azon szelíd, azon mondhatjuk, az igazságügy érdekét gyakran talán szem elől tévesztő eljárást, melyet a fegyelmi eljárás és ítéletek tekintetében tapasztalunk és melyet általában a bíróságok felett érvényesített ellenőrzés tekintetében tapasztalunk. Kétségtelen az, hogy a kit a törvény ugy kívül helyezett a társadalmi élet mozgalmain, mint a. hogy a magyar törvény a magyar bíróságokat tényleg azokon kívül helyezte, annak igen nehéz állása van, mert minden lépését mindenki a legszigorúbb kritika és bírálat alá veszi és ha ennek fejében sem az anyagi jutalom meg nem adatik neki, az állása kivételességének megfelelő mértékben, sem nem adatik meg azon külső tekintély és méltóság, mely gyakran az anyagi jutalmat kárpótolhatja : akkor ezen kivételes állásnak csakis terhét, de nem előnyét is fogja élvezhetni és akkor igazságtalan lesz a közönség a bírákkal szemben, ha azt követeli, hogy ezen terheket minden panasz, minden elkedvetlenkedés nélkül viseljék, anélkül, hogy az azokkal járó előnyökre bárminő reményt juttasson nekik. E bajok egy nagy részének forrása a mai bíróságok és bírósági testületek szellemében kereshető, a mihez természetesen még hozzájárul az ellenőrző gépezetnek complicált és nehézkes volta, a mi bírói szervezetünk és a birói feladat e mellett való megoldásának módozataiban rejlik, melyre egyébiránt ezúttal bővebben kiterjeszkedni nem akarok, mert azt hiszem, hogy lesz erre legközelebb alkalom, mikor egy ténylegesen élőnkbe terjesztett törvényjavaslat ötletéből, tudniillik a királyi táblán a birói fizetések rendezéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a birói szervezet mindennemű kérdéseire kiterjeszkedhetünk. Mert tagadhatatlan, hogy a királyi tábla mai szervezete, hatásköre oly kivétel az összes igazságügyi szervezetben, melynek párját sem a történelem, sem más országok jelenlegi bírósági szervezete nem tünteti elő; és tagadhatatlan, hogy azon állapotban, melyben jelenleg van a királyi tábla concentratiója, az igazságügyi ellenőrzés feladatait megnehezíti és ezen alapon hosszan meg nem maradhat, a nélkül, hogy nálunk az igazságügyi kezelés és a bírósági ellenőrzés feladatai teljesen oly nehézségek körébe ne ütközzenek, melyeknek megoldása minden egyes, bármely erélyes minister erején felül áll. Egyébiránt nem is ezek a legnagyobb bajok az igazságügyi szervezetben, ámbár tagadhattam 35