Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-59

262 59. orsíágos rés január 38. 1835, anyagi törvények mielőbb életbeléptettessenek. Érezzük mindannyian, hogy a döntvények segé­lyéveli igazságszolgáltatás csak egy szükségszerű hiánypótló, a mely rendes viszonyok közt meg nem engedhető. A biró lehet és kell hogy legyen a törvény alkalmazója, de nem szabad lennie egy­úttal törvényhozónak. (Ugy van!) Ezért szükséges, hogy az anyagi törvény mielőbb életbe léptettes­sék. Önök ismerik az igazságügyministerumnak e téreni működését; tudják, hogy az anyagi törvény­nek négy része készen van, hogy az szaktanácskoz­mány tárgyát képezi és a mint meghaladta ezen stádiumot, a t. ház elé fog terjesztetni, hogy tör­vénynyé váljék. Szükség van az alaki törvényhozás terén is újításra; névszerint mindenki megvan győződve róla, hogy a királyi táblák decentralisatiója égető szükség; szükség nemcsak azért, mert általa az igazságszolgáltatás alaposságának megóvása és lehetőleg erősítése mellett annak gyorsítása is eszközöltessék, hanem szükséges főleg, hogy gya­koroltassék az első bíróságok felett az ellenőrzés és felügyelet, melyet az igazságügyministerium­ból, honnan eddig gyakoroltatott, kellő erélylyel pontossággal és szigorral alig lehetséges, azt mer­ném mondani, absolute nem lehetséges, hogy gya­koroltassák. A királyi tábla decentralisatiója azonban, mint egy nagy része az igazságügygyei folalko­zóknak hiszi, csak akkor fog lehetséges lenni, ha az eljárási törvények megalkottatnak. Ezen eljárási törvények is köztudomás szerint egy részükben az igazságügyministeriumban készen fekszenek, egy másik részükre nézve is már nyújtattak be terve­zetek. A mi a büntető eljárást illeti, a törvény maga és annak általános motiválása már készen, speciá­lis indokolása pedig munkában van. A polgári eljárási szabályokra nézve szin­tén létezik az igazságügyministeriumnál tervezet, kilátás van tehát arra, hogy a legközelebbi idő­ben ezek is a törvényhozás elé terjesztetvén, ez irányban is meghozatnak a törvények: és akkor a táblák decentralisatiója, a mennyiben netalán égető szükség azoknak korábbi felosztását nem kívánná, megtörténik. Mert szükséges, hogy mig az anyagi törvények a birák kezébe adassanak, a birói organismus és az eljárási keret azon törvényszékek eljárását meghatározza; szükséges, hogy a birák előre megismerkedjenek azon sza­bályokkal, melyek szerint az anyagi törvényt alkalmazniuk kell. Ezek u^án t. ház, ajánlom az igazságügy­rainisterium költségvetését részleteiben elfoga­dásra. [Helyeslés a jobboldalon.) Fluger Károly: T. ház ! (Ralijuk ! Halljuk !) Legyen szabad a szőnyegen levő tárgyhoz egy pár szóval hozzájárulni és ez alkalommal az igen t. igazságügyi minister urnak becses figyelmébe a következőket ajánlani. Bocsánatot kérek, ha e végett a t. háznak türelmét rövid időre igénybe veszem. (Halljuk!) Nem lehet tagadni, hogy jó igazságszolgál­tatásra és jó közigazgatásra mindenekelőtt a ke­rületek czélszerű és a nép érdekeinek teljesen megfelelő beosztása okvetetlenül szükséges és pedig oly módon, hogy a közigazgatási működés minden ágai, melyek meghivatva vannak magukat kölcsönösen támogatni és kiegészíteni, egy kere­ten belül legyenek. Ebből következik, hogy a közigazgatás sza­bályozása a törvénykezési kerületekre fontos be­folyással bir; mert épen ezen kettőnek az a fel­adata, hogy egymásnak segédkezet nyújtsanak. Miután általában elismerjük, hogy a köz­igazgatás javítást kíván, annak korábbi vagy ké­sőbbi szervezése a törvénykezésre lényeges vissza­hatással lesz. Egyébiránt a közigazgatási szolgálat érde­kében is helyes volna, hogy tisztviselőinek állása és helyzete szilárd alapra fektettessék, legyenek ők is állandóan és élethossziglan alkalmazva, bár történjék alkalmazásuk választás, ajánlás vagy kinevezés útján. Ámbár tehát a közigazgatásnak befolyása az igazságszolgáltatásra kétségen kívül áll, mégis illc­téktelenségek elkerülése tekintetéből, mind a kettőt szigorúan egymástól kellene elválasztani és azok összezavarását elhárítani. Szerény nézetem szerint a törvényhozásnak kellett volna kezdenie a polgári törvénykönyv alkotásával, mivel ezen sarkalatos törvény majd minden más törvénybe belevág és zsinórmér­tékül szolgál és e szerint az anyagi törvények nem a zár-, hanem az alapkövét képezi, mi által mellőz­tük volna azon kényszerhelyzetet, hogy gyakran az alaki törvénybe anyagi rendelkezéseket is fel kellett venni. Ennélfogva a polgári törvénykönyvre vonatkozó munkálatok mielőbbi befejezése nagyon kívánatos volna. A törvénykezési eljárást illetőleg a szóbeli­ség és közetlenség mielőbbi behozatala szükséges, azért- hogy egyrészt a perek gyorsabban befejez­tessenek, másrészt, hogy a jogérzet minél inkább a népben meggyökerezzék és az által annak min­den rétegében meghonosuljon. Ezen eljárás azonban csak a perbeli alakokra szorítkozzék; a birói illetőség és a vita alatt nem álló ügyek egy külön „törvényhatósági rend­szabály" és külön „peren kivüli eljárás" által szabályozandó volna. Említenem kell, hogy a törvényhozás teremt­ményei nagyobbrészt a kor színvonalán állanak és a korszellemtől áthatva, a nyugat-európai legjobb törvényekkel egyenrangúaknak tekintethetők; de

Next

/
Thumbnails
Contents