Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.
Ülésnapok - 1884-58
58. országos ülés januAr 27. 1885 253 alap alig rendelkezik már annyival, hogy abból a jogosult kárpótlásokat megtenni lehessen. Legjobb volt hát, igy kitérni a kérdés alól. Hanem ezen kérdés elől ily kerülő úton kitérni t. ház, nem lehet s nem is szabad. (Halljuk!) Hiszen, hogy csak egy kérdést említsek fel, ott van például a vegyes házasságok párbér-kötelezettsége. Ez sem törvénynyel, sem rendelettel szabályozva nincsen. Itt is óriási a zavar. Ennek megoldása tehát égetően szükséges. Göndöcs Benedek: Most felét fizetik. Fény vessy Ferencz: Most a gyakorlatban engedelmet kérek, vagy a családfő-principium áll fenn s e szerint a családfő, a férj tartozik a saját egyháza párbéréhez hozzájárulni, vagy pedig a parochialis princípium áll fenn, mely szerint, a mint azt igen jól jegyezte meg Gröndöcs Benedek képviselő ur, a vegyes házasságban élők mindegyike feledíjban adózik saját papjának. De t. ház, e kérdés nagyon acuttá vált, mert ugy vagyok értesülve, hogy a t. királyi Curia, melyhez több felekezeti jellegű vitás párbér ügy utasítva van, nemsokára dönteni fog e kérdésben és — a nélkül, hogy praejudicálni akarnék a magas ítéletnek — lehet, hogy ezen források alapján azt fogja kimondani, hogy a párbér nem dologi teher és helyesen mondaná ezt ki — s akkor a sok helyen különben is szegénységben élő katholikus lelkészek el fognak esni eddigi, majdnem egyedüli jövedelmi forrásuktól. Nézetem tehát az, hogy a kormánynak kötelessége a párbér-intézménynek országos jelentőségű rendezése, mert a mint a párbér intézménye most fennáll, az inkább anachronismus, az egy maradvány a középkorból, mely modern közjogi, igazságügyi és társadalmi életünkbe nem illik. (Helyeslés a hal- és szélső halfelöl.) Egész tisztelettel fordulok tehát az igen t. minister úrhoz, ki minapi beszédjében nyíltan kifejezte, hogy az alsó clerus érdekeit szívén viseli és kifejezte, hogy az alsó clerusban sokan vannak, kik mindennapi szükségeiket nem képesek fedezni és hogy ezek sorsávalkomolyan foglalkozik és a ki kijelentette, hogy legközelebb practicus javaslatokat fog a ház asztalára letenni. Sajnos, hogy ezen igen helyes enuntiatio értékét nagyon csökkentette más-napi beszédje, melyben meg már azt mondta, hogy az iránt, hogy mikor fogja azokat beterjeszteni, igen kéri a t. házat, hogy ne határozzon semmi időpontot. Ilyen clausulával nincs azon dolog, a mire én nem mernék vállalkozni. Ilyen clausulával, hogy ne tűzessék ki záros határidő, egy acuttá vált — és ez a fődolog — kérdésnek megoldására, ily clausulával akárki vállalkozhatik akár az örök modony feltalálására vagy a kör négyszögesítésére. T. ház ! Azzal akarom befejezni beszédemet, hogy midőn bizalommal kérem a minister urat e kérdésnek a törvények alapján való megoldására, meg kell jegyeznem, hogy e kérdés oly acuttá vált, hogy annak elodázása nagy és súlyos következményeket fog maga után vonni, melyért a kormány lesz felelős. És ha a t. minister ur szép és érdekes beszédjét azzal fejezte be, hogy hiszi, hogy a lipótvárosi bazilikát a vallásalap segítségével fogja kiépíttetni: legyen szabad ezzel szemben megjegyezni, hogy e szép és fényes igéret helyett jobb szeretném látni kiépítve azt az épületet, mely a vallási békének hasisán nyugodva, azok számára nyújt menedéket, kikről gondoskodni épen első sorban a vallásalapnak és az ezt jelenleg kezelő t. kormánynak kötelessége. Ezt elérendő, bátor vagyok a í. háznak a, következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani: {Halljak!) „Utasittatik a vallás- és közoktatásügyi minister ur, hogy tegyen kezdeményezést még ez ülésszak alatt a párbérügynek általános rendezésére." (Helyeslés a hal- és szélső haM-talon.) Trefort Ágoston, vallás-és közoktatásügyi minister: Nagyon jól tudom t. ház, hogy függő kérdéseket tisztázni kell, mert ha kellő időben nem tisztáztatnak, végre is nem oldatnak meg, ele megtöretnek. Ezt a módot pedig én nem szeretem. Nem hiszem azonban, hogy nagy kérdéseket egy betanult parlamenti beszéddel elintézni lehetne. (Ellenmondás a szélső haloldalon.) Ebben nincs semmi. Más ember is megteszi. Es ennek folytán hasonló határozat által lehet tisztázni. Hogy mily természetű a párbér, arról nagyon soka'; lehet mondani. Annyi tény, hogy igen gyakran dologi természetű, mert szerződésen alapul, másutt személyes praestatio. A hol controvers kérdések keletkeznek, ott egyetértve az igazságügyi és a belügy minister úrral, abban állapodtunk meg, hogy a bíróságok elé jöjjön a kérdés. Ha ez nem fog segíteni, akkor más úthoz kell folyamodnunk, törvényes provisióról kell gondoskodnunk. Minden esetre megnehezíti és elodázza a kérdés megoldását az, hogy igen sok helyen a parochiaennekkövetkeztében összedől, hacsak más módon kellő kárpótlási nem kap. És ha egy krajezárt sem fogok költeni a lipótvárosi basilíka felépítésére és a kassai templom kijavítására a vallás-alapból, mely most jobban jövedelmez és kezeltetik, mint valaha, a kárpótlás még nem fog kikerülni. Ez nehezíti a kérdés megoldását. Egyébiránt, minthogy ez inkább morális természetű kérdés, Ígérem a t. háznak, mert nem tisztán tárczám kérdése, hogy a bel- és igazságügyi minister urakkal fogom tárgyalni az ügyet. (Helyeslés.) En a vallási béke érdekében is óhajtom ezen kérdés megoldását. A mi azon szemrehányást illeti, hogy a vallási alapnak nem feladata templomokat
