Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-57

57. országos.ülés január 26. i885. 2-9 viszonyokat bővebben nem fejtegetem, mert hiszem, hogy ezekről a minister ur közelebbről értesülve van. Határozati javaslatomnak ide vonatkozó része azt tartalmazza, hogy a mennyiben ezek a polgáriiskolák tulajdonképeni hivatásukra tekintettel — tudtommal 64 polgári iskola van s ezek közül a törvény szerint megszabott 6 osztáíylyal csak 7, a többi két-három-négy osztáíylyal bir — a törvény azt rendeli, hogy a minister minden áron támogassa a törvényszabta osztályok felállítását, ha pedig ez nem lenne lehetséges, a minister intézkedése lenne igénybe veendő. E tekintetben az utolsó két év alatt egy vagy más irányban fejlődés tapasztalható és ezen fejlődést mutatja ép ezen jelenlegi költségvetés keretében az, hogy a felsőbb nép- és polgári iskolák kiadása 80,000 forintra előirányoztatik. Bészemről ezt nem gánesolólag említem fel, csak annak feltüntetésére, hogy miután épen azon polgári és felsőbb tanintézetek, melyeket a községek és városok lesznek hivatva felálítani, már ezen idő szerint is az államnak mekkora áldozatába kerülnek. Továbbá a még felállítandó vagy már felállított polgári iskolák felállítására ugyancsak a jelenlegi költségvetésben 218,000 frt. Ezeket és általában ezen czél elérésére tett intézkedéseket részemről a törvény keretén belül, akár pedig ministeri rendelet útján tétettek, kétségkívül helyeseknek tartom ; azonban csak ugy, hogy ha azon polgári iskolák, melyek legfeljebb 4 osztáíylyal bírnak, további 5, 6 ©sztály felállítása helyett lehetőleg a gazdasági vagy iparos osztáíylyal törvény utján kiegészíttetnek. Örömmel és készséggel elismerem, hogy e tekintetben is történtek intézkedések ; ugy de a törvény maga ez irányban kellőleg nem intézkedvén, igen természetes, hogy oly valamit, mit a minister körrendelettel intéz el, nem ily utón, hanem határozati javaslat által eszközlendő módosítás útján kell elintézni. Harmadik része vonatkozik felszólalásomnak tulajdonképeni tárgyára s egy módosítványt foglal magában az ipíirtanmühelyekkel ellátott vagy kapcsolatos polgári iskolák felállítására. Á minister ur a múlt évben e czírnen 20,000 irtot kért, ezen évre pedig csak 4,000 frtot irányoz elő. A nélkül, hogy ezen szükséglet fedezéséről tudomással bírnánk, valamint a nélkül, hogy azon többi netalán szükséges hiányok fedezésére ezen kívül, honnan és miféle alapból juthat-e valami vagy semmi, biztosítva lennénk. Erről az ipartanműhelylyel ellátott iskolákról nem intézkedett ugyan az 1868-ki törvény — legalább ily intézkedés nyomát nem látom benne, hanem erről csak a szakminister intézkedik. Ugyan is egy 1879-ki ministeri rendeletnek jegyzetében következők állanak: „Némely polgári iskola mellé az ország különböző vidékein ipartanmfíhely állíttatik; a végett, hogy abban az ipar egy bizonyos ága, az arra rendelt tanító és esetleg segédek által műveltessék, egyszersmind ebben a polgári iskola azon no vendékei, kik magukat az ipari pályán akarják kimívelni, alkalmat találjanak az ott felvett iparág megtanulására is. E végből az ipari pályára készülni kívánó polgári iskolai tanuló az iskola IV-ik osztályába lépése kezdetén a rendes tanulni valók folytatása mellett a felvett iparág tanulására kiszabott órákban elkezdheti annak tanulását is és folytathatja az iskola V. és VI. osztálya bevégeztéig, mely idő alatt az ezen iparághoz szükséges rajzolásban is gyakoroltatik; három év alatt a felvett iparágba annyira beletanulhat, mint egy iparos í-monez. A három évi ilynemű gyakorlattal, midőn a polgári iskolai pályát is bevégezte, mint iparos segéd léphet át a rendes iparos műhelyébe." Ezt csak azért hoztam fel, mert ebből kitűnik, hogy ezen ipar tanműhelyek felállítása a 68-ki törvényen nem alapszik. De az eredmény azt mutatja, hogy az ipartanműheiyekkel kapcsolatos felsőbb nép- és polgári iskoláknál az értelmes iparosok képesítése szükségének inkább megfelelnek oly helyeken, a hol ezekre nagy szükség van. Azonban a felolvasott ministeri rendelet azt sem zárja ki, hogy oly tanulók, kik már a négy osztályt a felsőbb népiskolában elvégezték, ne tartozzanak a 6 osztályú polgári iskolát is elvégezni, a hol ez felállíttatik. Azon esetre, ha az a 4,000 frt, mely most felvétetni czélozíatik, a kassai iparos tanintézetre fordíttatnék, kivánates lenne a többi polgári iskolákat is ily ipar- tanműhelyivel ellátni. Hogy mily alapból kezdetnék ez, én azt nem tudom, de talán lehetne oly módon eszközölni, hogy oly helyeken, a hol nincs elég tanuló, megszüntertessék az iskola és külön fedezetről nem kellene gondoskodni. Minthogy ez irányban többé fel nem szólalhatok, azon esetre, ha előzetesen benyújtandó határozati javaslatom, mely azt hiszem, megegyezik a minister ur nézeteivel és jóravaló törekvéseivel, hogy mégis legyen módja némi fedezetről gondoskodni legalább oly mértékben, mint a múlt évben történt, bátorkodom még egy módosítást benyújtani, mely 20,000 frtra fölemelést czélozza. Nem fárasztom tovább a t. ház figyelmét, hanem felolvasom határozati javaslatomat, mely így hangzik (olvassa) : „A magyar országgyűlés képviselőháza utasítsa a vallás- és közoktatásügyi ministert: Miszerint 1. azon felsőbb fiú-népiskoláknak — melyek igen kevés tanitványnyal birnak és költségeiket nagyobb részt az állampénztár viseli — megszüntethetése s azok helyett elemi népiskoláknak állíthatása végett oly helyeken, a hol azokra legnagyobb szükség van; továbbá