Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-55

55. orö/ágos ÜIÓÄ **• • 'említése datálódik a múlt országgyűlés óta, mikor a törvényhozás mindkét háza az úgynevezett zsidó-házasság törvényjavaslatával felkerestetett; akkor tűntek fel legelőször azok, a kik valláserkölcsi indokokkal állván elő, a törvényjavaslatot elutasították. A vallás-erkölcsi dolog most mindinkább és mind mélyebben megyén, bejutott már közoktatásunkba is. Én constatálni kívánom azt, a mit azok az urak a történelemből régen és alaposan megtanultak, de tudom, hogy elfelejtették, hogy mikor az ugynevezet vallás-erkölcsi oktatásra volt az emberi társadalomban súly fektetve — nagyon sajnálom, de a történelmi igazságot tagadni nem lehet — akkor gyújtották egymás alá a máglyákat. És én bátran ki merem mondani, hogy ha én a vallás-erkölcsi nevelés hangoztatóit, ugy a mint itt a különböző pártok és felekezetek nyilatkoznak, egj asztal mellé leültetném, hogy állapítsák meg, hogy azon vallás- erkölcsi nevelés már most milyen positiv irányt vegyen : hogy azok ott menthetlenül össze fognak veszni. (Derültség a szélső balon.) T. ház! Én a vallás és erkölcsi oktatás tekintetéből teljes tökéletes objectiv álláspontot foglalok el. Nekem meggyőződésein az, hogy a modern társadalmat magával a vallás-erkölcsi oktatással többé megmenteni nem lehet, mert a vallás-erkölcsi oktatásra nézve saükséges volna, hogy annak mindjárt legfőbb recpiisituma, tudniillik a teljes, tökéletes reactio következzék be. A modern társadalom erőssége és szilárd sarkköve szerintem a következő, az irányadó és vezető csupán csak a következő: positiv tudás, becsületérzés és emberszeretet. És én, t. ház, mindazon hangokat, melyek felemelkednek nemcsak e házban, hanem most mondhat] uk Európában egyáltalában, képes vagyok egy factorra visszavezetni. Mivel indokolja az itntisemitismus az ő létjogát? Azt mondja: a nép tönkre megy, a nép nyomorban van, a nép éhezik. Az antisemiták szerint okai ennek a zsidók. Mit mondanak a socialisták'? A socialisták azt mondják: igen sok ember éhezik, igen sok embernek sokat kell dolgozni, mások veszik az ő munkájának, fáradságának hasznát, ők nyomorogni kénytelenek : oka ennek a tőke. Egyedül az anarchistáknak van politikájuk, a mely, igaz esztelen, mert nem a fejlődésen alapul, ők azt mondják, hogy a társadalom nem tartható fenn, tehát le kell azt rombolni és újat kell építeni. Ha t. ház, épen a cultura szempontjából megfigyeljük mindazon hangokat és azoknak indokolását, akkor rá fogunk jutni végre arra, hogy valóban sok az éhező ember és a sok éhező ember enni akar. És hát t. képviselőház, honnan szerezzük be az eledelt? Mert a vallásoknak az a tana, hogy az ember a földön nyomorogjon, majd egy más világban kárpótolva lesz minden, a terjedő cultura által lépten-nyomon desavouváltatik és január 23. 1885. I75 desavouváltatik annál inkább, hogy ha annak az éhező embernek ezt a szép, ezt a czélszerű tant egy igen fényes öltözetben álló, nekihizott apostol mondja el. (Elénk derültség.) T. ház! Minden emberi élet alapfeltétele KZ : enni kell, lakni kell, ruházkodni és családot alapítani kell. A mi ezen a kereten túl esik, az egyáltalában a társadalmi béke, a társadalom biztosítása szempontjából mértékül nem vehető. De hogy a társadalom békéje akkor van leginkább biztosítva, a mikor legkevesebb ember éhezik, az már egyszer tény s épen mindazon kérdések, akár a vallás felemlegetésével, akár a zsidó ütésével, akár a tőke megtámadásával s akármi mással érvelnek a maguk fennállása mellett: tisztán és határozottan nem egyebek, mint gazdasági kérdések. (Ugy van! a szélső baloldalon.) És tehát ha nemcsak Magyarországnak, hanem Európának gazdasági helyzetét szigorúan veszszük, mi által van az megzavarva? Mi által hozatott létre ez a nagy ingadozás, mely az embereket elvégre is egymás ellen uszítja? Nem ott kell a dolgot megfogni, a hol egyesek iparkodnak erre. Ha a zsidót kikergetjük is Európából, benne maradunk a bajban ép ugy, mint velük. Tehetnek, a mit akarnak, az egyszer mindegy; de azt az okot kell megszüntetni, a mely a gazdaságot tartósan károsítja. Fel kell állítani azt a tételt, hogy minden munkaerő, a mely egy államban van, arra fordítandó, hogy functionáljon, hogy értéket teremtsen. És ennek első következménye az lesz, hogy le kell mondani arról, hogy a nemzetnek ifjúsága, a melynek munkaereje a nemzet produetiv erejének legbecsesebb részét teszi, a kaszárnya tétlenségére ne legyen kárhoztatva. (Helyeslés a szélső baloldalon.) El kell törülni azt, hogy itt pusztán a hatalmi érdekek kielégítése végett fennálljon egy bureaucratia, mely nem a társadalom gondozója, nem a társadalom ügyeinek előmozdítója, hanem egy nagy zaklató felügyeleti apparátus, mely papiros-fogyasztás mellett, ételt is fogyaszt és mely a maga részéről nagy igényeket formál; kell, hogy ez változtattassék át egy olyan szerényebb apparátusra, mely valósággal megfelel hivatásának, tudniillik, hogy a társadalom közdolgát a társadalom javára elvégezze. (Helyeslés a szélső báloldalon.) T. képviselőház! (Halljuk!) Nekünk fontolóra kell vennünk, hogy mi követel magának mostanság tekintélyt és hatalmat? Vájjon az érték teremti-e azt, a valósággal működő érték? Nem; épen a henye, a renyhe — már akár a saját maga törekvéséből az, akár rákényszerítésből — követeli magának a tekintélyt, a hatalmat. Mindenütt pl. az a panasz, hogy az erkölcstelenség által a családi kötelék veszélyeztetve van, a családi kötelék meglazul, holott a család a társadalomnak valóságos alapja.