Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-54

54. országos Ülés január 22. 1885. 147 nek sérelmet nem okoz, de a jelenlegi állapot fexi­tartása, ha az, a mi az államhatalom által gyako­roltatik a katholikus egyházzal szemben, protectio akar lenni, akkor ez sérelem a protestáns egy házak ellen ; ha pedig az államrendőri intézkedés, a mely a katholikus egyház ellen gyakoroltatik, akkor sérelem minden katholikus ellen (Igás! JJgy van! a szélsőbalon.) Az autonómia az, melyben egye­dül megoldást lehet találni és ezen megoldás az államra nézve nagyon előnyös, mert akkor az állampolgárok az alkotmányeséletfunctióiban már az egyház kebelében kiképzést nyernek. És legyen meggyőződve mindenki, hogy azon politikai érett­ség, önkormányzati szabatosság, a mely Magyar­ország protestáns lakóinál található, legnagyobb­részt a vallás-önkormányzati nevelésnek köszön­hető. És ha mi az önkormányzatot biztos alapra akarjuk fektetni, kell hogy az egyház kezébe he­lyezzük az arra való oktatást. Az egyház, mint nevelő jelentkezik a mi állami életünkben. Hiszen ha azon feladatot, melyet az egyház e te­kintetben Magyarországon teljesít, az állam nya­kára kellene hárítani, az állam képtelen lenne •anyagilag is eleget tenni és midőn a katholikus egyház kebelébe egy szabadabb szellem, egy ön­kormányzati működésnek eleven vérkeringése fog behozatni, ugyanakkor a nevelés ügyében az államnak nagy szolgálat tétetett, (ügy van! a szélső baloldalon.) Tekintsük a protestáns egyházak egyikét, a lutheránus egyházat. Alig egy kis része, egy­néhány község van kebelében.a mely tisztán magyar lutheránusokból áll és mégis a nemzetiségi harez­ban, mely most Magyarország területén vívatik. mit látunk? Azt, hogy ezen egyházak, melyekben az idegen nemzetiségek a legtúinyomóbbak, a magyar állameszme és nemzetiség érdekében a leghatalmasabb küzdelmet folytatják, a mely küz­delmei önkormányzati institutiók nélkül folytatni képesek nem volnánk. (Igaz! ügy van! a szélsöbal­oldalon.) Vizsgálja meg most a t. ház, a katholikus főpapok és a káptalanok névsorát és midőn ott megtalálja a sok idegen hangzású nevet és meg­hallja Felső-Magyarországon némely katholikus papok nyilatkozatait és nemzetiségi izgatásait; midőn meg fogja tudni, hogy az esztergomi érsek tót nyelvű kinevezési okmänyokst küld a nép­tanítóknak : akkor már Magyarország állami és nemzeti egységének fentartása czéljából is be fogja látni, hogy szükség van a katholikus autonómiára. (Élénk helyeslés a szélső balon.) A katholikus derűs (Halljuk!) sokat fog nyerni a katholikus autonómiával, mert az alsó clerus védelmet fog találni minden elnyomással szemben, alkalma nyilik az autonóm institutiókban tehetségeit és képességeit kimutatni, hogy az el­választás azután a főméltóságokra ne a protectió­sok, a kegyhajhäszók, hanem a valóban érdemesek ] számára legyen fentartva. (ügy van! a szélső bal­\ oldalon.) A katholikus főpapok pedig nem fognak i veszíteni, mert a mit kell, hogy engedjenek az autonómiai ellenőrzés kedveért, azt meg fogják nyerni a hívek támogatásában. (Igaz! JJgy van! a szélső baloldalon.) Mert a katholikus főpapokkor- , mányzása autonómia nélkül nem egyéb, mint a I hívek gyengeségére alapított kormányzás, a kor- j mányzás pedig autonómiával nem egyéb, mint kor­mányzás a hívek erejével. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Egész Európán keresztül a soeialisticus ta­nok fennen hangzanak és vak az, a ki már nem látja, hogy a soeialismus elveiből csak a 30-as évek óta is mennyi ment át az állami életbe; s nincs népszerűbb támadási fegyvere a soeialismusnak, melylyel kezd a társadalom műveltebb osztályaiban terjedni, mint a harcz afideieomissumok és aharcz a holt kéz vagyona ellen. A íideicommissumok kérdésében is sok libe­rális ember ért egyet a socialistákkal és még több a holt kéz vagyonával szemben. Vájjon nem lesz-e jó a főpapoknak a democraticus és „nép-souve­rainitási velleitásokkal szemben" a katholikus hivők támogatása akkor, midőn vagyonuk ezen támadások által fenyegetve lesz. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Az autonómia az, a mely a katholikus egy­házat képes regenerálni, a társadalomba egy új mozgató erőt behozni s a vallásosságot emelni. Mert a vallás megragadhatja a mi képzeletünket, uralhatja lelkiismeretünket; de ez nem elég: kel), hogy megtermékenyítse a mi életünket. (Tetszés a széfoő baloldalon.) A katholikus vallás tiszta spiritualismusa ép ugy, mint maga a szeretet, nem hatolhat a mi éle­tünkbe tárgy nélkül. Ezen tárgy, mely a vallást az életbe átvezeti, nem lehet többé holt tárgy, nem szobor, nem kép, nem díszlet, hanem eleven tevé­kenységnek kell lennie. (Helyeslés a szélső hal­oldalon.) A tevékenység izgalma, fáradalma és gyö­nyöre egy emeltyűjévé válik a vallásnak és az autonómia megnyitván a cselekvés mezejét, a lát­hatatlan eszme az autonómiában alakot nyer és a megfoghatatlan szolgálhatóvá válik. A mi eddig csak az apostok cselekedeteiben élt, tovább fog élni a mi cselekvésünkben és munkánkban és a vallásosság, a hit százados emlékei folytatást fog­nak nyerni és élni fognak saját emlékeinkben. (Élénk helyeslés a szélső balon.) Az autonómia a, katholikus vallást a nép val- < lásává fogja felavatni és midőn a nép vallásává ' lesz az, a mi előbb a katholikus vallása volt, akkor hiába fogják hangoztatni, hogy a vallás ellenkezik a tudománynyal és a szabadsággal. Mert csak kasztok azok, kik oly szűk látkörüek, hogy azt | állítják, miszerint a vallás és a tudomány egymás 19*

Next

/
Thumbnails
Contents