Képviselőházi napló, 1884. III. kötet • 1885. január 15–február 4.

Ülésnapok - 1884-54

142 84. »rgz᣻s ülés Január 22. ISSä. őket megillető hármas kijelölést szabadon eszkö­zölhetik. S e tekintetben mit tesz az igen t. minister ur'? Azt, hogy ő az egyházi dignitások, canoniák, praelaturák betöltésénél kész az illető püspökkel éveken keresztül ujjat húzni, vele minden eanon­jogi szabványok ellenére daczolni mindaddig, mig az illető püspök ezen sajnálatos, ezen meddő har­czot megunva, a kanonjogi szabványokat lábbal tipró minister urnak engedve és ennek következté­ben az általa már elkészített hármas kijelölést el­ejtve, netn az illető megye legérdemdúsabb áldo­zárainak díszes köréből, hanem az igen t. eultus­minister ur hízelgőinek nagy és tágas köréből vá­laszt ki egyet királyi kinevezésre. (Mozgás.) Es ezt igen t. képviselőház, nevezik vallás­szabadságnak, vaílásegyenlőségnek, vallási egyen­jogúságnak. Már t. ház, mindazok, a kik a vallás­szabadság, egyenlőség és egyenjogúság daczára az igen t. eultusminister urnak ismételten említett eljárását helyeslik, azok csakugyan nevethetnek egymás szemébe, midőn találkoznak s azt mondják egymásnak: mi liberálisak vagyunk. T. képviselőház! Igaz ugyan, hogy Szent-István dicső utódjának, Magyarország apostoli királyának, mint a magyar katholikns egyház fővédnökének legfelsőbb kegyúri jogkörébe tartozik a megüre­sedett egyházi dignitásokra olyanokat is kinevezni, a kik az illető püspökök hármas kijelölésében nem voltak, de t. ház, magyar apostoli királyaink ezen fővédnöki legfelsőbb kegyúri jogukat mindenkor csak legritkábban és mindig a katholikns egyház jól felfogott érdekében és mindig az illető püspökök készséges meghódolásával gyakorolták. S igaz az is, hogy a magyar apostoli királyok ezen fővéd­nöki és legfelsőbb kegyúri joga az idők folyamá­ban akként módosult, hogy a magyar nemzeti kor­mány, mint katholikns jellegű, annyiban gyakorol­hatott befolyást a püspökök hármas kijelölésébe, a mennyiben az általuk kedvelt egyházi szemé­lyeknek közhasznú nemzeti és politikai érdemeire figyelmeztethették a hármas kijelölést eszközlő püspököket, de ezt is t. ház, a katholikus jellegű magyar nemzeti kormányok mindig a legnagyobb tisztelettel és a legnagyobb deferentiával tették, ugy hogy képesek voltak inkább óhajtásaikról le­mondani, képesek voltak az ő kegyenczeiket el­ejteni, mintsem hogy meghasonlásba jöjjenek a katholikus egyház elveivel, tanaival, jogaival és a katholikus egyház főpásztoraival. Ámde t. ház, j mindez lényegesen változott akkor, a midőn ama- J gyár nemzeti kormány 1867-ben magát vallásnál- < kűrinek, felekezetlennek kezelte nevezni. ' j Vallásnélkülinek és feiekezetlennek nem­csak a törvényhozásban, hanem magában a gya- | korlati életben, a végrehajtó hatalom gyakorlása- ! ban is, tehát nemcsak elméletileg, hanem gyakorla- í tilag is, a mit, tudniillik az ő vallásnélküliségét ; és felekezetlenségét különösen akkor szokta hang­súlyozni a magyar nemzeti kormány, a midőn azon kötelmek teljesítésére ösztönöztetik, a melyeket az imént jelzett quasi jogok elnyerésével magára vállalt. Ha ez igy van t. ház, akkor az igen t. eul­tusminister ur, mint a jelen magyar nemzeti vallás­os felekezetnélküli kormánynak egyik tagja, nem gyakorolhatja joggal a katholikus ügyekben, a katholikus egyház iskoláira alapítványai kezelésére szóval a katholikus egyház ügyeire azon befolyást, a mely fenn van tartva és volt adva csakis a ka­tholikus jellegű magyar nemzeti kormánynak. Ezek után legyen szabad még áttérnem az igen t. eultusminister urnak utolsó állítására a tegnapi beszédében. Azt méltóztatott mondani, hogy üres phrasis, hogy dekatholisáljuk a katholi­kus iskolákat. No már t. ház, erre nézve bátor vagyok figyelmeztetni arra, a mit a katholikus „Ébresztő Hangok* szerzője Il-ik könyvének 4-ik oldalán mond: „Figyelemre méltó mozzanat Tre­fort ministersége alatt a nagyon is föltűnő jószág­vevés is. 1874-ben minden áron keresett Trefort ur a katholikus alapítványok rovására egy meg­veendő jószágot, melyet Bácskában talált is és ez a későbben Trefort ur által 2.100,000 frtért meg­vásárolt 13,000 holdnyi tinójárási uradalom, a melyre Trefort ur még 300,000 forintot be is ru­házott. " Már t. ház, a ki a katholikus iskolák ala­pítványát annyira deteriorálja, az arra tör, hogy a katholikus iskolák dekatholisáltassanak. Ugyanezen szerző IV-ik könyvének 64-ik lapján ezeket mondja; A csanád-egyházmegyei levéltárban meglevő alapító levél ide vonatkozó része igy hangzik: „ 1-IÜO. Siquidem plurimum me debere agnos­cani patribus seholarum piarum provinciáé hun­garicae, et imprimis ex eodem ordine et provincia piae memóriáé patri Davidi Biró, qui viginti et amplius annis in spiritualibus et temporalihus, quantum eius facultas admisit, mihi auxilii fűit, et cuin ad hujus ordinis professores ocu alumno imprimis pertineat, juventutis in bonii moribus, et bonisartibus institutio. Gonvictum, hunccemeum eorum curae directioni ac omnimodae — — — administrationi comitto." Ez t. ház, az úgynevezett Bibics-féle alapít­vány, melyről az alapító levélben ki van mondva, hogy az kizárólag katholikus iskolákra fordítandó s ez alapítvány mégis elközösittetett és közös czélokra fordíttatott. Ezt ugyan még Eötvös mi­nister kezdette meg, de a jelenlegi t. minister ur végezte be, a mennyiben ő vezette be és nevezte ki a közös tanárokat s ő nyitotta meg ez alapít­ványból az aradi közös főiskolát, melyben most is keresztény ellenes tanokat tanítanak. Az, a ki az ily alapítványokat is közöseknek declaráljaés közös czélokra fordítja, vagy ha rész-

Next

/
Thumbnails
Contents